Régi szakácskönyvek a Lábas Házban

XIX-XX. század eleji szakácskönyvekből nyílt gasztronómia-történeti kiállítás a Lábas Házban . Az antik kötetek között ritkaság számba menő, védett könyvek is találhatók. A gyűjtő szerint a gasztronómia ugyanolyan része az egyetemes magyar kultúrának, mint a népzene, népköltészet vagy népviselet.

Rákosi Katalin

2013. április 24., 10:032013. április 24., 10:03

A több tucat kiállított darab töredéke Ács Imre tulajdonát képező gyűjteménynek. A kecskeméti Széchenyi István Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanára még szakácstanuló korában kezdte el gyűjteni a receptes könyveket egykori tanára hatására. Szakácsoktól, antikváriumokból szerezte be a könyveket, még katonai szolgálata alatt sem hagyott fel a gyűjtéssel. Néhány régi, rossz állapotban lévő kötete restauráltatott is, hiszen – mint mondta – ezekben a könyvekben benne van a magyar gasztronómiai kultúra múltja, tradíciója.

„A mai gasztronómia gyakran ezeken a múltbeli ételcsodákon gyökerezik. Bár szépek, szemnek tetszetőek a Franciaországból, Skandináviából, Ázsiából hozzánk érkező ételköltemények, de a mi nyelvi ízvilágunktól távol esnek, még mennyiségben sem felelnek meg az elvárásainknak. Be kell fogadni ezeket, de a csak annyit, amennyit a gasztronómiai tradíciónk megenged” – véli Ács Imre.

A kiállított könyvek között olyan ritka példányok is találhatók, mint az a német nyelven, gót betűkkel íródott, egyházi ételeket tartalmazó kiadvány, amelyet Petőfi Sándor születésének évében, 1823-ban adtak ki, vagy a Magyarországon megjelent első izraelita szakácskönyv, amely még a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumnak sincs meg.

Kézzel, gyöngybetűkkel írt süteményes füzet, a 16 kiadást megért nagy sikerű Rézi néni féle szakácskönyvek sora látható a kiállításon. Anno Teleki gróf kedvese is írt egy szakácskönyvet, ami nem nagyon fogyott, de a jó hírnevű nemes emberajánlást írt hozzá, így vitték, mint a cukrot. Egy ilyen kötet is megtekinthető a gasztronómia-történeti kiállításon.