XIX-XX. század eleji szakácskönyvekből nyílt gasztronómia-történeti kiállítás a Lábas Házban . Az antik kötetek között ritkaság számba menő, védett könyvek is találhatók. A gyűjtő szerint a gasztronómia ugyanolyan része az egyetemes magyar kultúrának, mint a népzene, népköltészet vagy népviselet.
2013. április 24., 10:032013. április 24., 10:03
A több tucat kiállított darab töredéke Ács Imre tulajdonát képező gyűjteménynek. A kecskeméti Széchenyi István Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanára még szakácstanuló korában kezdte el gyűjteni a receptes könyveket egykori tanára hatására. Szakácsoktól, antikváriumokból szerezte be a könyveket, még katonai szolgálata alatt sem hagyott fel a gyűjtéssel. Néhány régi, rossz állapotban lévő kötete restauráltatott is, hiszen – mint mondta – ezekben a könyvekben benne van a magyar gasztronómiai kultúra múltja, tradíciója.
„A mai gasztronómia gyakran ezeken a múltbeli ételcsodákon gyökerezik. Bár szépek, szemnek tetszetőek a Franciaországból, Skandináviából, Ázsiából hozzánk érkező ételköltemények, de a mi nyelvi ízvilágunktól távol esnek, még mennyiségben sem felelnek meg az elvárásainknak. Be kell fogadni ezeket, de a csak annyit, amennyit a gasztronómiai tradíciónk megenged” – véli Ács Imre.
A kiállított könyvek között olyan ritka példányok is találhatók, mint az a német nyelven, gót betűkkel íródott, egyházi ételeket tartalmazó kiadvány, amelyet Petőfi Sándor születésének évében, 1823-ban adtak ki, vagy a Magyarországon megjelent első izraelita szakácskönyv, amely még a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumnak sincs meg.
Kézzel, gyöngybetűkkel írt süteményes füzet, a 16 kiadást megért nagy sikerű Rézi néni féle szakácskönyvek sora látható a kiállításon. Anno Teleki gróf kedvese is írt egy szakácskönyvet, ami nem nagyon fogyott, de a jó hírnevű nemes emberajánlást írt hozzá, így vitték, mint a cukrot. Egy ilyen kötet is megtekinthető a gasztronómia-történeti kiállításon.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
Napok óta hangos generátor borzolja a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) téren lakók idegeit. A folyamatos zaj főleg éjjel volt zavaró, de kedden ígéret született a probléma megoldására.
szóljon hozzá!