
A betegfogadás rendjéről, várakozási időről és a betegekkel szembeni bánásmódról is beszélt a főigazgató
Fotó: Tuchiluș Alex
Az elmúlt hetekben többen a közösségi médiában osztották meg elégedetlenségüket a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán tapasztalt ellátással kapcsolatban. A kórház főigazgatója a Székelyhonnak reagált a panaszokra.
2025. október 11., 14:012025. október 11., 14:01
Az elmúlt hetekben több alkalommal is olvashattak a sepsiszentgyörgyiek különböző beszámolókat a megyei kórházban szerzett tapasztalatokról. A Facebook-bejegyzésekben több szempontból is kifogásolták a sürgősségi betegellátást. Összefoglalva, a panaszosok
Három konkrét esetet írtak le az elmúlt két hétben. Egy gyerek például nyílt sebekkel érkezett a sürgősségre, de ott elutasították, mondván, nem látnak el sebeket. Ezért egy másik kórházhoz fordult a család, ahol már ellátták.
Szó esett továbbá egy várandós hölgyről, aki alhasi és derékfájdalmakra panaszkodott – neki görcsoldó szedését javasolták, majd hazaküldték. Egy illető mellkas- és bordafájdalommal jelentkezett, de törést és zúzódást nem fedeztek fel, ezért fájdalomcsillapítót javasoltak számára.
Mindhárom különálló eset,
A bejegyzésekre több százan reagáltak, ezért a Székelyhon megkereste a kórház vezetőjét, aki részletesen beszélt a történtekről.
András-Nagy Róbert főigazgató elmondta, az említett esetek kapcsán nem érkezett hivatalos, írásban benyújtott panasz sem a betegek, sem a hozzátartozók részéről.
„Az intézmény minden nyilvánosságra kerülő panaszt kivizsgál, amennyiben az konkrét adatokat – időpontot, betegnevet, körülményeket – tartalmaz, hiszen csak ezek alapján lehet tényszerűen utánanézni egy esetnek” – fogalmazott.
András-Nagy Róbert: őszintén sajnáljuk, ha bármely beteg vagy hozzátartozó úgy érezte, hogy nem részesült kellő figyelemben vagy empátiában
Fotó: Tuchiluș Alex
Hozzátette, munkatársaik, akik a kórház közösségimédia-felületeit kezelik, követnek minden olyan bejegyzést az online térben, amely az intézményhez kapcsolódik, és ezeket a rendelkezésre álló információk alapján próbálják azonosítani és ellenőrizni.
Noha az általunk említett esetek kapcsán hivatalos panaszt senki sem tett, a belső kivizsgálás megtörtént, ezeket dokumentációban rögzítik:
A kiskorú esetében a gyermeksürgősségi részlegen dolgozó szakorvos szakszerűen ellátta a sebet, majd otthoni ápolásra vonatkozó javaslatokkal hazaengedte a beteget. Tíz nappal később, a második vizsgálat során ismét megkapta a szükséges ellátást, valamint további kezelési tanácsokat a felépülés támogatására. Mindkét alkalommal a kórház munkatársai elvégezték a sürgősségi ellátást, a megfelelő kezelést előírták, és a gyermeksebészeti ambulancián történő kontrollvizsgálatot javasolták.
A várandós páciens esetében a nőgyógyász szakorvos beutalást javasolt, amit a beteg visszautasított.
A mellkas- és bordafájdalommal jelentkező pácienst információk hiányában névlegesen nem tudták azonosítani. Az ügyben folytatott eddigi belső vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely az ellátás megtagadására vagy az egészségügyi szabályok megsértésére utalna.
A kórházvezető szerint a közösségi médiában megjelenő bejegyzések sok esetben nem tartalmaznak pontos részleteket, így félreértésekhez vezethetnek. Ezért arra bátorítják a betegeket, ha szükségesnek érzik, panaszukat hivatalos úton nyújtsák be, mert csak így tudják azokat tárgyilagosan kivizsgálni.
Mivel a panaszosok azt is nehezményezték, hogy a sürgősségi osztályról családorvoshoz irányították őket, azt is megkérdeztük, mi alapján sorolják be a betegeket, hogyan döntenek a további lépésekről. András-Nagy Róbert nyomatékosította: a sürgősségi betegellátás Romániában szigorú törvény, az egészségügyi minisztérium 2007/1706-os számú rendelete által előírtak, illetve belső szabályozás alapján történik.
A panaszosok között egy gyermek hozzátartozója is megszólalt
Fotó: Tuchiluș Alex
A betegek érkezés után elsődleges állapotfelmérésen (triázson) esnek át, ahol szakképzett nővér a panaszok, az általános állapot és az életfunkciók alapján színes kódot (piros, sárga, zöld, kék, fehér) rendel hozzá:
a piros és sárga kód azonnali beavatkozást igényel;
a zöld, kék és fehér kódok stabil állapotot jelentenek, amelyek nem sürgősségi ellátásra tartoznak, hanem háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányíthatók tovább – a sürgősségin dolgozó szakorvos vagy az interdiszciplináris konzultációkat ellátó szakorvos javaslata alapján.
„Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a biztosítópénztárral kötött szerződést szabályozó miniszteri rendelet egyértelmű kötelezettséget határoz meg a háziorvosok számára. Továbbá a triázs, valamint a sürgősségi ellátás teljes folyamata minden esetben dokumentált, és az orvosi döntés szakmai kompetencia alapján születik, nem önkényesen” – szögezte le a vezető.
A sürgősségire érkező betegek és gyakran a hozzátartozóik is különösen érzékeny, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Éppen ezért az igazgató szerint teljesen érthető, hogy ha a várakozási idő hosszabb, valaki úgy érzi, késlekedés történik az ellátásban, és ez feszültséget, türelmetlenséget válthat ki. Ugyanakkor a sürgősségi osztály munkatársainak sokszor párhuzamosan több, akár életveszélyes állapotú betegről is gondoskodniuk kell, és ez nem egyszerű feladat.
Az elmúlt 9 hónapban az átlagos várakozási idő a sürgősségen való megjelenés és a szakorvosi ellátás között egy órára tehető
Fotó: Tuchiluș Alex
Az átlagos várakozási idő a beteg állapotának súlyosságától függ. A triázs a beteg sürgősségre való megérkezésétől számított első 12–13 percben megtörténik. A továbbiakban:
a súlyos, életveszélyes állapotban érkező betegeket azonnal ellátják;
a többi – zöld, kék és fehér kódba sorolt – esetben a várakozási idő egyéni körülményektől függően 1–3 óra is lehet, főleg hétvégéken és a délutáni időszakokban, amikor a betegforgalom megnövekedik.
Hozzátette, a várakozási idő hosszabb lehet azokban az esetekben, amikor a kivizsgálás összetettebb, vagy más szakorvos bevonására is szükség van, különösen, ha párhuzamosan más sürgősségi beavatkozást is végeznek.
Ezzel szemben, az idevágó szabályozások és törvényes rendelkezések szerint (Protocolul național de triaj) az előírt várakozási idő zöld kód esetében 60 perc, kék és fehér kód esetében 120–240 perc.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a sürgősségi ellátást igénybe vevő esetek gyakorta nem valódi sürgősségek. Ezért arra kérik a betegeket, amennyiben állapotukat nem érzik életveszélyesnek vagy sürgős beavatkozást igénylőnek, először forduljanak háziorvosukhoz. Ha ő úgy ítéli meg, akkor indokolt esetben akár a sürgősségi osztályra, akár szakorvosi rendelésre tudja irányítani a beteget.
Az általunk említett esetekben a betegek, illetve hozzátartozóik kifejezetten sérelmezték a személyzet velük szembeni bánásmódját. András-Nagy Róbert ennek kapcsán elmondta: figyelnek arra, hogy dolgozóik minden körülmények között megőrizzék a humánus, türelmes és tiszteletteljes kommunikációt. Ám
Ugyanakkor a személyzet leterhelt, éppen ezért megtörténhet, hogy nem mindig tud annyi időt szánni a tájékoztatásra, megnyugtatásra, amennyit a beteg vagy hozzátartozó szeretne.
A valóban sürgős esetek aránya 30 százalék, ezért arra kérik a pácienseket, csak indokolt esetben menjenek a sürgősségire
Fotó: Tuchiluș Alex
A statisztikák szerint idén a kórház sürgősségi osztályán több mint 30 ezer beteget láttak el, napi átlagban 110–120 beteg fordul meg, ebből a beutalt, valóban sürgős esetek aránya nagyjából 30 százalék.
„Őszintén sajnáljuk, ha bármely beteg vagy hozzátartozó úgy érezte, nem részesült kellő figyelemben vagy empátiában. A sürgősségi osztály munkatársai rendkívül megterhelő környezetben, folyamatos nyomás és stressz mellett végzik mindennapi feladataikat” – fogalmazott a kórházvezető.
Pénteken délután Kézdivásárhelyen, Kézdiszentléleken, Gelencén, Ozsdolán és Berecken végzett közúti, közrendészeti és gazdasági ellenőrzéseket a Kovászna megyei rendőrség és csendőrség.
Volt nemesi kastély, úri vadászkastély, majd a kommunista időkben a kollektív irodája, pionírtábor és gyermekotthon, ma pedig újra régi fényében ragyog a felújított oltszemi Mikó-kastély: ünnepélyes megnyitója nagy érdeklődés közepette zajlott.
Jövő héten szavaz döntő házként a képviselőház az emelt medvekilövési kvótát előíró törvényről, ugyanakkor még mindig alá lehet írni az Agrosic Egyesület hasonló tárgyú beadványát, amelyet az államelnöknek és a kormánynak címeztek.
Tizennégy éve működteti Kovászna megye tanácsa az iskolatáska programot: az ajándéknak a gyermekek és szülők egyaránt örülnek. Eddig több mint 30 ezer iskolába induló gyermek kapta meg a felszerelt iskolatáskát.
Erdélyi filmpremiernek ad otthont szombaton az oltszemi Mikó-kastély: a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében az Edoardo Winspeare rendezte Vita mia – Az én életem című olasz filmet vetítik.
Még mindig lehet nevezni (szeptember 4. a határidő), és bár az utolsó napokban mindig nagyobb a pezsgés, már most látszik, hogy a korábbiaknál nagyobb az érdeklődés a Székely Vágta idei futamaira. Ma összeállt a rendezvény programja is.
Egy 54 éves sepsiszentgyörgyi férfit keres a rendőrség, aki szeptember 1-jén délután elindult munkahelyéről, de nem érkezett haza. A hatóságok szerint olyan információk merültek fel, amelyek alapján veszélyben lehet az élete vagy testi épsége.
Három nőt állítanak bíróság elé Kézdivásárhelyen, miután a vád szerint alkalmazottként összesen több mint 391 ezer lejt tulajdonítottak el munkáltatójuktól.
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Öt különálló szakaszra osztják a tervezett Brassó–Bákó A13-as autópályát, amelynek teljes hossza mintegy 174 kilométer lesz. A nyomvonal Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is érinti, Háromszéken pedig öt csomópont kialakítását tervezik.
2 hozzászólás