Meggyeskert-bemutató a Tamási Áron Színházban

Csehov a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, a drámaiatlan dráma megteremtője, aki a látszólag jelentéktelen hétköznapisággal a szereplők lelkiállapotának gazdagságát emeli ki. Az oroszországi születésű rendező úgy közelít Csehov szövegéhez, mint Kazanyban töltött gyerekkorához  ̶  ismerős a környezet, a hangulat, az emberek és azoknak a világhoz, egymáshoz, önmagukhoz való viszonyulása. A Meggyeskert azt az Oroszországot ragadja meg, amelyben a pénz és a gazdasági felemelkedés az emberi kapcsolatok közé ékelődnek. A közös családi események, a beszélgetések és az egymásra figyelés helyét a magány, a mánia és a bizonytalanságtól való rettegés veszi át. Egy eladósodott nemesi család a birtokukhoz való ragaszkodásban igyekszik felidézni és megtartani a gyerekkor teljességét. 

Az előadás rendezője, jelenleg harmadéves rendező szakos hallgató a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Sardar Tagirovsky – aki emellett színész, bábszínész, a Maesteén Társulat vezetője – különböző kísérleti jellegű színházi előadások, projektek, műhelymunkák ötletgazdája, szervezője, rendezője, Oroszországban született, Budapesten is élt. Alternatív közegben és a filmes szakmában is dolgozott Magyarországon, Oroszországban; most először rendez erdélyi kőszínházban, annak a sorozatnak a keretén belül, amely teret biztosít fiatal alkotóknak, hogy bemutatkozhassanak a közönség és a színházi szakma előtt – tájékoztat Tamás István, marketing titkár.

Sardar Tagirovsky szerint „Csehov jós volt. Korunk társadalmi jelenségeit fogalmazta meg műveiben, a Meggyeskert rólunk is szól. Döbbenetes, hogy milyen pontosan írja le azt, amiben ma élünk. Pedig a történet (ami félig-meddig személyes ihletettségű) már több mint száz éves.”