Különleges szokások zöldcsütörtökön

A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, vélhetően a 12. század végéig használt, zöld színű miseruhára utalhat. A hagyomány szerint ezen a napon főleg spenótot, salátát esznek, sőt fiatal csalánt is főznek. Ezeket a hagyományokat tartják Háromszéken, bár olyan család is van, ahol nem hallottak erről a napról, és böjtöt sem tartanak.

Sándor Etelka 69 éves, három unokáját nevelő nagymama, akinek a nagyböjt szigorú étrendváltozást jelent, de a vallásos lelkigyakorlatokra is odafigyel. Tőle tudtunk meg többet a zöldcsütörtöki népszokásokról is, melyek faluhelyen még mindig élnek. Etelka néni elmondta: ennek a napnak a jelentősége az, hogy csak zöld növényeket ehetünk, azt, ami már megterem a kertben. Ugyanakkor minden ételbe belefőzték a csalánt, ami megtisztulást hoz és bő termést is jelent. „A nagycsütörtök az egyik legszomorúbb nap a katolikusok, de minden hívő ember életében. Ezen a napon elhallgatnak a faluban a harangok, mert azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Ezen a napon megfosztják az oltárt is a díszektől, és kiolták a gyertyákat, egy kivételével. Húsvétkor díszítik fel ismét az oltárt és gyújtják meg az összes gyertyát. Számomra a nagycsütörtök és nagypéntek a megtisztulás napjai, imával és kevés táplálékkal próbálom átélni Krisztus szenvedéseit” – magyarázta az idős asszony.

Péntek Zsuzsa 28 éves rádiós műsorvezető böjtöl, és mégsem. Ugyanis már jó ideje nem fogyaszt húst, aminek nem vallási háttere van, hanem személyes okai. Azzal viszont egyetért, hogy kellenek az ember életében olyan időszakok, amikor megtisztítja szervezetét. „A böjtnek elsősorban vallási jelentősége van, onnan ered, és nemcsak a testet tisztítja meg, hanem a lelket is, mivel át kell szokni a húsételekről a zöldségekre és gyümölcsökre. Én egy éve nem eszem húst, és teljesen másképp érzem magam azóta, így nem kell különösebben böjtölnöm zöldcsütörtökön, de javaslom mindenkinek a tisztítókúrát, legalább egy-két napig egy évben” – mondta a rádiós. 

Péntek Zsuzsa műsorvezető társa, Kiss Bence egyáltalán nem böjtöl. „Nem szoktam böjtölni, inkább húst eszem, meg bulizni járok. Úgy tűnik, nem vagyok az egyetlen, nagypénteken rendszeresen tele vannak a lokálok, a klubok, szóval álszenteskedésnek tűnne, ha azt mondanám, hogy a böjt miatt valamit nem csinálok. Értem a böjt pozitív hatását, már azt a részét, ami az emberi szervezetre vonatkozik, csak épp nem szeretem művelni. Mindig arra gondolok, hogy néhány hét nem evés után egy kiadós töltött bárány vagy töltött káposzta, a rengeteg sütemény felkészülés nélkül éri a gyomromat, aminek nem lesz jó vége. Szóval nincs elvi bajom a böjttel, csak magamra nem alkalmazom” – mondta a 30 éves rádiós.

A naphoz kötődő hagyományokat Vetési Júlia újságíró is jól ismeri, tőle tudtunk meg néhány érdekesebb népszokást. „Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek és követnek mind a mai napig. A zöldcsütörtök elnevezés mára egy táplálkozási hagyományt  teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt az ételbe fiatal csalánt is fõztek, hogy jó termés legyen. Az étkezési szokások mellett ezen a napon szólal meg a fülemüle is, ha ez mégsem történik meg, akkor változékony tavaszra számíthatunk. Egy másik érdekesség az apostolok mulasztásából ered, ez nem más, mint hogy nagycsütörtökön nem szabad szundikálni, sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk” – osztotta meg velünk az érdekes népszokásokat az egyik helyi újság női és egészségügyi oldalának szerkesztője.

Az evésben való önmegtartóztatás mellett a böjt másik igen fontos eleme a lelkiekre vonatkozik: ezekben a napokban tartózkodni kell a bűnösnek tartott cselekedetekől. Orvosok szerint is hasznos a böjt, hiszen a helytelen táplálkozás, egészségtelen életmód és a megoldatlan lelki ellentétek kezelésére, feloldására is alkalmas egy-egy tisztítókúra, vallási meggyőződéstől függetlenül.