Gyönyörködni, szagolni, otthagyni – csak így maradhatnak meg a nárciszrétek
Hargita megyében csupán helyi szinten védett a nárcisz, az egyre tudatosabb természetjárók és vásárlók segítségével pedig évről-évre kevesebben gyűjtik és árusítják a virágokat. A megye nárciszállománya azonban, ha lassan is, de fogy.
Megszagolni lehet, de hazavinni nem illik. Még akkor sem, ha nem törvénybeütköző • Fotó: Barabás Ákos
Udvarhelyszéken több nárciszrétet is találunk: Oroszhegy közelében, a Cekend-, valamint a Kalonda-tetőn, Lövétén, Szentegyházán, illetve Oklánd közelében, a Hagymás-tetőn. A Hargita Megyei Környezetőrség az elmúlt évben csupán Korond községben bírságolt, három alkalommal öt-öt ezer lejre nárcisz begyűjtése miatt.
Ellenőrzésre a személyzethiány miatt nincsen lehetőségük, a bírságolásra azért, mert a nárcisz csak Hargita megyében védett.
Minden évben elmondjuk, hogy a vadnárcisz nincsen benne a 57-es kormányrendeletben, tehát az ország törvényei szerint nem számít védett növénynek. Hargita Megye Tanácsának egyik rendelete tiltja a nárcisz gyűjtését, intézményünk viszont nem tudja a megyei tanács határozatát alkalmazni, erre hivatkozva eljárni
– magyarázta Balla Izabella. A megyei környezetőrség vezetője kiegészítette: csupán a Natura 2000 védett területein történő illegális növénygyűjtést és értékesítést büntethetik, és bejelentés alapján ezt meg is teszik az intézmény munkatársai.
Téves az a közhiedelem, hogy a nárcisz védett növény
– szögezte le László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség vezetője is. A Környezetvédelmi Minisztérium által kibocsátott, a védett növényeket felsorakoztató törvényben ugyanis a nárcisz nem szerepel. „Néhány évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa foglalta határozatba, hogy tiltott a vadon termő nárcisz leszedése, árusítása. A tanácsi határozatra hivatkozva viszont a helyi rendőrség nem oszthat ki bírságot azoknak, akik megszegik ezt az előírást” – fejtette ki László Szabolcs. Hozzátette: az egység járőrei rendszeresen ellenőrzik az utcai virágárusokat, idén – talán a járványhelyzetnek köszönhetően is – egyetlen esetben sem büntettek még. „Az utcai virágárusoknak termelői engedéllyel kell rendelkezniük, amely igazolja az áru származási helyét. A munkatársaink nem szakemberek a növényfajták felismerésében, tehát ránézésre nem állapíthatják meg, hogy adott esetben vadon termő vagy termesztett nárciszról van szó” – magyarázta az igazgató.
Amennyiben tehát az árus igazolni tudja a virágok származási helyét, nem róható ki rá pénzbírság.
„Természetesen tudjuk, hogy fontos kincsünk a vadnárcisz, ezért odafigyelünk azokra, akik megpróbálják árusítani azt. De a hóvirággal ellentétben – amely valóban védett az országban –, arra hivatkozva nem büntethetünk, hogy valaki védett nárciszt árusít” – hangsúlyozta László Szabolcs.
Ha védett, ha nem, a vadnárciszt óvni kell, hisz a térség egyik jellegzetessége, hangsúlyozta Cseke Miklós. Oklánd község polgármesterének saját helytörténeti kutatásai szerint az Oklánd és Vargyas közötti Hagymás-tetőn lévő nárciszrét mellett 1974-ben rendezték meg az első nárciszfesztivált. „Idén Oklánd kilenc magyarországi testvértelepülésével közösen rendeztünk volna nagyszabású ünnepséget május 22-23-án, erre pályázatot is nyertünk” – számolt be a településvezető. A nagy hagyományokra visszatekintő nárciszfesztivált régen három megye, Hargita, Brassó és Kovászna szervezte a Hagymás-tetőn. A terület nárciszállománya megtizedelődött az elmúlt években: a nárcisz mintegy 6-7 hektáron terem, ennek egy része magántulajdonban van, legelőnek használják.
A területen több értékes növényt is találni, árvalányhajt, pünkösdi rózsát és persze a nárciszt. Szomorú, de minden évben vannak, akik a tiltások ellenére is leszedik
– osztotta meg a polgármester, hozzáfűzve: a mindenkori nárciszfesztiválok célja pontosan a tudatosítás volt, hisz a jelen helyzetben ez az egyetlen módja a vadnárcisz megóvásának. A nárciszfesztiváloknak Oroszhegy községben és Szentegyházán is nagy hagyománya van, azonban idén mindkét esemény elmaradt.
Van remény
Ambrus László természetvédő, a székelyudvarhelyi OTUS egyesület munkatársa korábban a Székelyhonnak elmondta: a nárciszok letarolásának, illetve élőhelyeik lecsapolásának hosszabb távon jelentkezik majd a hatása, gyengülni fog az állomány. Ezek a nárciszmezők általában vizes területeken vannak, ahol több más védett faj is él – mint a szibériai nőszirom (növény) vagy a haris (madár) –, így ezeknek a területeknek a teljes élővilágára érdemes odafigyelni. A megkérdezettek egyébként úgy tapasztalták, hogy az elmúlt években a környezetvédő és civil szervezeteknek, helyi önkormányzatok munkájának köszönhetően sikerült tudatosítani a lakosságot: egyre kevesebben gyűjtik a vadon termő nárciszt, illetve a tudatos vásárlók nem vesznek vadnárciszt, így az árusok száma is csökkent.
24h
