
Megszagolni lehet, de hazavinni nem illik. Még akkor sem, ha nem törvénybeütköző
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében csupán helyi szinten védett a nárcisz, az egyre tudatosabb természetjárók és vásárlók segítségével pedig évről-évre kevesebben gyűjtik és árusítják a virágokat. A megye nárciszállománya azonban, ha lassan is, de fogy.
2020. május 24., 15:122020. május 24., 15:12
Udvarhelyszéken több nárciszrétet is találunk: Oroszhegy közelében, a Cekend-, valamint a Kalonda-tetőn, Lövétén, Szentegyházán, illetve Oklánd közelében, a Hagymás-tetőn. A Hargita Megyei Környezetőrség az elmúlt évben csupán Korond községben bírságolt, három alkalommal öt-öt ezer lejre nárcisz begyűjtése miatt.
Ellenőrzésre a személyzethiány miatt nincsen lehetőségük, a bírságolásra azért, mert a nárcisz csak Hargita megyében védett.
– magyarázta Balla Izabella. A megyei környezetőrség vezetője kiegészítette: csupán a Natura 2000 védett területein történő illegális növénygyűjtést és értékesítést büntethetik, és bejelentés alapján ezt meg is teszik az intézmény munkatársai.
– szögezte le László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség vezetője is. A Környezetvédelmi Minisztérium által kibocsátott, a védett növényeket felsorakoztató törvényben ugyanis a nárcisz nem szerepel. „Néhány évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa foglalta határozatba, hogy tiltott a vadon termő nárcisz leszedése, árusítása. A tanácsi határozatra hivatkozva viszont a helyi rendőrség nem oszthat ki bírságot azoknak, akik megszegik ezt az előírást” – fejtette ki László Szabolcs. Hozzátette: az egység járőrei rendszeresen ellenőrzik az utcai virágárusokat, idén – talán a járványhelyzetnek köszönhetően is – egyetlen esetben sem büntettek még. „Az utcai virágárusoknak termelői engedéllyel kell rendelkezniük, amely igazolja az áru származási helyét. A munkatársaink nem szakemberek a növényfajták felismerésében, tehát ránézésre nem állapíthatják meg, hogy adott esetben vadon termő vagy termesztett nárciszról van szó” – magyarázta az igazgató.
„Természetesen tudjuk, hogy fontos kincsünk a vadnárcisz, ezért odafigyelünk azokra, akik megpróbálják árusítani azt. De a hóvirággal ellentétben – amely valóban védett az országban –, arra hivatkozva nem büntethetünk, hogy valaki védett nárciszt árusít” – hangsúlyozta László Szabolcs.
Fotó: Barabás Ákos
Ha védett, ha nem, a vadnárciszt óvni kell, hisz a térség egyik jellegzetessége, hangsúlyozta Cseke Miklós. Oklánd község polgármesterének saját helytörténeti kutatásai szerint az Oklánd és Vargyas közötti Hagymás-tetőn lévő nárciszrét mellett 1974-ben rendezték meg az első nárciszfesztivált. „Idén Oklánd kilenc magyarországi testvértelepülésével közösen rendeztünk volna nagyszabású ünnepséget május 22-23-án, erre pályázatot is nyertünk” – számolt be a településvezető. A nagy hagyományokra visszatekintő nárciszfesztivált régen három megye, Hargita, Brassó és Kovászna szervezte a Hagymás-tetőn. A terület nárciszállománya megtizedelődött az elmúlt években: a nárcisz mintegy 6-7 hektáron terem, ennek egy része magántulajdonban van, legelőnek használják.
– osztotta meg a polgármester, hozzáfűzve: a mindenkori nárciszfesztiválok célja pontosan a tudatosítás volt, hisz a jelen helyzetben ez az egyetlen módja a vadnárcisz megóvásának. A nárciszfesztiváloknak Oroszhegy községben és Szentegyházán is nagy hagyománya van, azonban idén mindkét esemény elmaradt.
Van remény
Ambrus László természetvédő, a székelyudvarhelyi OTUS egyesület munkatársa korábban a Székelyhonnak elmondta: a nárciszok letarolásának, illetve élőhelyeik lecsapolásának hosszabb távon jelentkezik majd a hatása, gyengülni fog az állomány. Ezek a nárciszmezők általában vizes területeken vannak, ahol több más védett faj is él – mint a szibériai nőszirom (növény) vagy a haris (madár) –, így ezeknek a területeknek a teljes élővilágára érdemes odafigyelni. A megkérdezettek egyébként úgy tapasztalták, hogy az elmúlt években a környezetvédő és civil szervezeteknek, helyi önkormányzatok munkájának köszönhetően sikerült tudatosítani a lakosságot: egyre kevesebben gyűjtik a vadon termő nárciszt, illetve a tudatos vásárlók nem vesznek vadnárciszt, így az árusok száma is csökkent.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!