Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:41

Az FK Csíkszereda is csapatot indít, hat székelyföldi együttes rajtol az U19-es futsalbajnokságban

16:36

A romániai fiatalok több mint 60 százaléka túlzsúfolt lakásban él

16:28

Órákon át tanácskoztak, mégsem jutottak dűlőre a bírák Georgescu ügyében

15:58

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

„Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország” – magyarul is odaszúrt Dan Tanasă az RMDSZ-nek

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Feketébe öltözve tiltakoznak a diákok a kötelező iskolai egyenruha ellen

Gyönyörködni, szagolni, otthagyni – csak így maradhatnak meg a nárciszrétek

Megszagolni lehet, de hazavinni nem illik. Még akkor sem, ha nem törvénybeütköző

Fotó: Barabás Ákos

Hargita megyében csupán helyi szinten védett a nárcisz, az egyre tudatosabb természetjárók és vásárlók segítségével pedig évről-évre kevesebben gyűjtik és árusítják a virágokat. A megye nárciszállománya azonban, ha lassan is, de fogy.

Kovács Eszter

2020. május 24., 15:122020. május 24., 15:12

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Udvarhelyszéken több nárciszrétet is találunk: Oroszhegy közelében, a Cekend-, valamint a Kalonda-tetőn, Lövétén, Szentegyházán, illetve Oklánd közelében, a Hagymás-tetőn. A Hargita Megyei Környezetőrség az elmúlt évben csupán Korond községben bírságolt, három alkalommal öt-öt ezer lejre nárcisz begyűjtése miatt.

Ellenőrzésre a személyzethiány miatt nincsen lehetőségük, a bírságolásra azért, mert a nárcisz csak Hargita megyében védett.

Minden évben elmondjuk, hogy a vadnárcisz nincsen benne a 57-es kormányrendeletben, tehát az ország törvényei szerint nem számít védett növénynek. Hargita Megye Tanácsának egyik rendelete tiltja a nárcisz gyűjtését, intézményünk viszont nem tudja a megyei tanács határozatát alkalmazni, erre hivatkozva eljárni

– magyarázta Balla Izabella. A megyei környezetőrség vezetője kiegészítette: csupán a Natura 2000 védett területein történő illegális növénygyűjtést és értékesítést büntethetik, és bejelentés alapján ezt meg is teszik az intézmény munkatársai.

Téves az a közhiedelem, hogy a nárcisz védett növény

– szögezte le László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség vezetője is. A Környezetvédelmi Minisztérium által kibocsátott, a védett növényeket felsorakoztató törvényben ugyanis a nárcisz nem szerepel. „Néhány évvel ezelőtt Hargita Megye Tanácsa foglalta határozatba, hogy tiltott a vadon termő nárcisz leszedése, árusítása. A tanácsi határozatra hivatkozva viszont a helyi rendőrség nem oszthat ki bírságot azoknak, akik megszegik ezt az előírást” – fejtette ki László Szabolcs. Hozzátette: az egység járőrei rendszeresen ellenőrzik az utcai virágárusokat, idén – talán a járványhelyzetnek köszönhetően is – egyetlen esetben sem büntettek még. „Az utcai virágárusoknak termelői engedéllyel kell rendelkezniük, amely igazolja az áru származási helyét. A munkatársaink nem szakemberek a növényfajták felismerésében, tehát ránézésre nem állapíthatják meg, hogy adott esetben vadon termő vagy termesztett nárciszról van szó” – magyarázta az igazgató.

Amennyiben tehát az árus igazolni tudja a virágok származási helyét, nem róható ki rá pénzbírság.

„Természetesen tudjuk, hogy fontos kincsünk a vadnárcisz, ezért odafigyelünk azokra, akik megpróbálják árusítani azt. De a hóvirággal ellentétben – amely valóban védett az országban –, arra hivatkozva nem büntethetünk, hogy valaki védett nárciszt árusít” – hangsúlyozta László Szabolcs.

Fotó: Barabás Ákos

Ha védett, ha nem, a vadnárciszt óvni kell, hisz a térség egyik jellegzetessége, hangsúlyozta Cseke Miklós. Oklánd község polgármesterének saját helytörténeti kutatásai szerint az Oklánd és Vargyas közötti Hagymás-tetőn lévő nárciszrét mellett 1974-ben rendezték meg az első nárciszfesztivált. „Idén Oklánd kilenc magyarországi testvértelepülésével közösen rendeztünk volna nagyszabású ünnepséget május 22-23-án, erre pályázatot is nyertünk” – számolt be a településvezető. A nagy hagyományokra visszatekintő nárciszfesztivált régen három megye, Hargita, Brassó és Kovászna szervezte a Hagymás-tetőn. A terület nárciszállománya megtizedelődött az elmúlt években: a nárcisz mintegy 6-7 hektáron terem, ennek egy része magántulajdonban van, legelőnek használják.

A területen több értékes növényt is találni, árvalányhajt, pünkösdi rózsát és persze a nárciszt. Szomorú, de minden évben vannak, akik a tiltások ellenére is leszedik

– osztotta meg a polgármester, hozzáfűzve: a mindenkori nárciszfesztiválok célja pontosan a tudatosítás volt, hisz a jelen helyzetben ez az egyetlen módja a vadnárcisz megóvásának. A nárciszfesztiváloknak Oroszhegy községben és Szentegyházán is nagy hagyománya van, azonban idén mindkét esemény elmaradt.

Van remény

Ambrus László természetvédő, a székelyudvarhelyi OTUS egyesület munkatársa korábban a Székelyhonnak elmondta: a nárciszok letarolásának, illetve élőhelyeik lecsapolásának hosszabb távon jelentkezik majd a hatása, gyengülni fog az állomány. Ezek a nárciszmezők általában vizes területeken vannak, ahol több más védett faj is él – mint a szibériai nőszirom (növény) vagy a haris (madár) –, így ezeknek a területeknek a teljes élővilágára érdemes odafigyelni. A megkérdezettek egyébként úgy tapasztalták, hogy az elmúlt években a környezetvédő és civil szervezeteknek, helyi önkormányzatok munkájának köszönhetően sikerült tudatosítani a lakosságot: egyre kevesebben gyűjtik a vadon termő nárciszt, illetve a tudatos vásárlók nem vesznek vadnárciszt, így az árusok száma is csökkent.