
Más az oltások hatásmechanizmusa, ezért gyakoribb az első vakcina utáni oltási reakció az egyiknél
Fotó: MTI/Balázs Attila
A Romániában használt három koronavírus elleni védőoltás mindegyike biztonságos és a legjobb hatékonysági profillal rendelkezik, az AstraZenecának más a hatásmechanizmusa, mint a másik két vakcinának, ezért gyakoribbak egyelőre a brit védőoltás után az oltási reakciók, de még a gyanakvással összefüggő önszuggesztió is közrejátszik ebben – mondta el lapunknak a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
2021. március 04., 12:202021. március 04., 12:20
2021. március 04., 14:052021. március 04., 14:05
Romániában szerdán átlépte az egymilliót a koronavírus ellen beoltottak száma. A legtöbben – keddig összesen 756 851-en – a Pfizer oltóanyagát kapták meg, a második helyen az AstraZeneca áll, ezzel az oltóanyaggal keddig 149 334 oltásra jogosultat immunizáltak országszerte, a Moderna védőoltásával pedig 77 812-t.
Az oltás után jelentkező nem kívánt oltási reakciók arányát tekintve az AstraZeneca vezet, hiszen a közel 150 ezer beoltott közül 1647-en tapasztaltak helyi vagy általános oltási reakciót. A Pfizer-vakcina beadása után ugyan többen, összesen 3650-en, de ezzel a vakcinával sokkal több embert oltottak be, ráadásul közülük sokan – több mint 600 ezren – már a második oltást is megkapták, így több mint 1,3 millió adag Pfizer vakcinára jut a 3650 nem kívánt oltási reakció. Az országos oltáskoordinációs platformon olvasható tájékoztatás szerint
Ezek azonban néhány órán belül elmúlnak, fűzik hozzá.
Annak, hogy arányaiban az AstraZeneca védőoltásának a beadása után tapasztaltak többen oltási reakciókat az lehet a magyarázata, hogy a brit vakcina más típusú oltóanyag, tehát más a hatásmechanizmusa, mint a másik két védőoltásnak. Az AstraZeneca esetében az első adag beadása után jelentkezik gyakrabban az, ami a Pfizernél a második adag után – magyarázta az okokat és a különbségeket megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Ezt egyébként az országos oltáskoordinációs bizottság egyik legutóbbi videokonferenciáján is elmondták érdekességképpen, a nemzetközi megfigyelések alapján, hiszen Romániában még nem telt el annyi idő, hogy elkezdődhessen az AstraZeneca vakcinák emlékeztető oltásainak a beadása.
Tar Gyöngyi ugyanakkor azt is megjegyezte, az AstraZeneca vakcinájával szemben van egy felfokozott gyanakvás az emberek egy részében, és ő egyértelműen tapasztalt egy erős önszuggesztiós jelenséget is esetükben.
– fogalmazott. Ráadásul az oltási reakciók többsége szubjektív tünet, az enyhébbek közül az egyetlen mérhető a láz. Az, hogy ki mikor milyen fájdalmat érez, az az egyén fájdalomküszöbétől függ, de például a fáradság, gyengeség érzékelése is egyénenként eltérő lehet. „Nem azt mondom, hogy nincsenek, de egyrészt nem lényegesek, tehát semmiféle komoly következményük nincsen, másrészt nem mérhető össze, hogy például kinek mekkora hidegrázása volt. (…)
– mondta. Kitért ugyanakkor arra is, ha valaki valamilyen mellékhatást tapasztal az oltás után, ő maga is bejelentheti azt az Országos Gyógyszerügynökség honlapján erre a célra létrehozott felületen. Gyógyszert egyébként nem szükséges bevenni az említett enyhe oltási reakciókra, ezek múló tünetek, rövid ideig tartanak, kibirhatók gyógyszer nélkül és önmaguktól elmúlnak – válaszolta kérdésünkre, megjegyezve azt is, hogy súlyos mellékhatást egyik oltás sem okozott a megyében.
Egyes központokban „lagymatag az iratkozás”
A hétfőn megnyitott három új Hargita megyei oltóközpontok közül kettőben, Korondon és Gyergyóremetén azonnal beteltek a helyek, Borszéken viszont, ahol szintén Pfizer-vakcinával oltónak, „elég lagymatag az iratkozás” – mondta el Tar Gyöngyi, megemlítve, hogy noha már szombattól lehetett jelentkezni ezekbe a központokba, hétfőn este még több mint ezer szabad hely volt a borszéki központban. Egyébként szerdán délután is közel hatszáz helyre lehetett még ott jelentkezni. Lehet, hogy kicsit távolabb van, mint más központok, de ha például a bukarestiek számára megéri eljönni Hargita megyébe az oltásért, akkor a megyei jogosultak is vállalhatnák az utat borszékig – vélekedett. Felhívta ugyanakkor a figyelmüket, számolniuk kell azzal, hogy egy jelentkező két helyet foglal el, tehát amint egy központban a megnyitás után betelnek a helyek, hat hétig nem lesznek újabb szabad helyek az emlékeztető oltásokra elkülönített időpontok miatt.Az oltásregisztrációs platform naprakész adatai szerint a balánbányai, szentegyházi és a csíkszeredai, volt Goscom székhelyen működő oltóközpontokban is több mint ezer szabad hely van még. Hargita megyében egyébként várhatóan két új központ nyílik majd meg áprilisban, az egyik Zsögödön, a másik Székelyudvarhely bethlenfalvi részén.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás