
Más az oltások hatásmechanizmusa, ezért gyakoribb az első vakcina utáni oltási reakció az egyiknél
Fotó: MTI/Balázs Attila
A Romániában használt három koronavírus elleni védőoltás mindegyike biztonságos és a legjobb hatékonysági profillal rendelkezik, az AstraZenecának más a hatásmechanizmusa, mint a másik két vakcinának, ezért gyakoribbak egyelőre a brit védőoltás után az oltási reakciók, de még a gyanakvással összefüggő önszuggesztió is közrejátszik ebben – mondta el lapunknak a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
2021. március 04., 12:202021. március 04., 12:20
2021. március 04., 14:052021. március 04., 14:05
Romániában szerdán átlépte az egymilliót a koronavírus ellen beoltottak száma. A legtöbben – keddig összesen 756 851-en – a Pfizer oltóanyagát kapták meg, a második helyen az AstraZeneca áll, ezzel az oltóanyaggal keddig 149 334 oltásra jogosultat immunizáltak országszerte, a Moderna védőoltásával pedig 77 812-t.
Az oltás után jelentkező nem kívánt oltási reakciók arányát tekintve az AstraZeneca vezet, hiszen a közel 150 ezer beoltott közül 1647-en tapasztaltak helyi vagy általános oltási reakciót. A Pfizer-vakcina beadása után ugyan többen, összesen 3650-en, de ezzel a vakcinával sokkal több embert oltottak be, ráadásul közülük sokan – több mint 600 ezren – már a második oltást is megkapták, így több mint 1,3 millió adag Pfizer vakcinára jut a 3650 nem kívánt oltási reakció. Az országos oltáskoordinációs platformon olvasható tájékoztatás szerint
Ezek azonban néhány órán belül elmúlnak, fűzik hozzá.
Annak, hogy arányaiban az AstraZeneca védőoltásának a beadása után tapasztaltak többen oltási reakciókat az lehet a magyarázata, hogy a brit vakcina más típusú oltóanyag, tehát más a hatásmechanizmusa, mint a másik két védőoltásnak. Az AstraZeneca esetében az első adag beadása után jelentkezik gyakrabban az, ami a Pfizernél a második adag után – magyarázta az okokat és a különbségeket megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Ezt egyébként az országos oltáskoordinációs bizottság egyik legutóbbi videokonferenciáján is elmondták érdekességképpen, a nemzetközi megfigyelések alapján, hiszen Romániában még nem telt el annyi idő, hogy elkezdődhessen az AstraZeneca vakcinák emlékeztető oltásainak a beadása.
Tar Gyöngyi ugyanakkor azt is megjegyezte, az AstraZeneca vakcinájával szemben van egy felfokozott gyanakvás az emberek egy részében, és ő egyértelműen tapasztalt egy erős önszuggesztiós jelenséget is esetükben.
– fogalmazott. Ráadásul az oltási reakciók többsége szubjektív tünet, az enyhébbek közül az egyetlen mérhető a láz. Az, hogy ki mikor milyen fájdalmat érez, az az egyén fájdalomküszöbétől függ, de például a fáradság, gyengeség érzékelése is egyénenként eltérő lehet. „Nem azt mondom, hogy nincsenek, de egyrészt nem lényegesek, tehát semmiféle komoly következményük nincsen, másrészt nem mérhető össze, hogy például kinek mekkora hidegrázása volt. (…)
– mondta. Kitért ugyanakkor arra is, ha valaki valamilyen mellékhatást tapasztal az oltás után, ő maga is bejelentheti azt az Országos Gyógyszerügynökség honlapján erre a célra létrehozott felületen. Gyógyszert egyébként nem szükséges bevenni az említett enyhe oltási reakciókra, ezek múló tünetek, rövid ideig tartanak, kibirhatók gyógyszer nélkül és önmaguktól elmúlnak – válaszolta kérdésünkre, megjegyezve azt is, hogy súlyos mellékhatást egyik oltás sem okozott a megyében.
Egyes központokban „lagymatag az iratkozás”
A hétfőn megnyitott három új Hargita megyei oltóközpontok közül kettőben, Korondon és Gyergyóremetén azonnal beteltek a helyek, Borszéken viszont, ahol szintén Pfizer-vakcinával oltónak, „elég lagymatag az iratkozás” – mondta el Tar Gyöngyi, megemlítve, hogy noha már szombattól lehetett jelentkezni ezekbe a központokba, hétfőn este még több mint ezer szabad hely volt a borszéki központban. Egyébként szerdán délután is közel hatszáz helyre lehetett még ott jelentkezni. Lehet, hogy kicsit távolabb van, mint más központok, de ha például a bukarestiek számára megéri eljönni Hargita megyébe az oltásért, akkor a megyei jogosultak is vállalhatnák az utat borszékig – vélekedett. Felhívta ugyanakkor a figyelmüket, számolniuk kell azzal, hogy egy jelentkező két helyet foglal el, tehát amint egy központban a megnyitás után betelnek a helyek, hat hétig nem lesznek újabb szabad helyek az emlékeztető oltásokra elkülönített időpontok miatt.Az oltásregisztrációs platform naprakész adatai szerint a balánbányai, szentegyházi és a csíkszeredai, volt Goscom székhelyen működő oltóközpontokban is több mint ezer szabad hely van még. Hargita megyében egyébként várhatóan két új központ nyílik majd meg áprilisban, az egyik Zsögödön, a másik Székelyudvarhely bethlenfalvi részén.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
1 hozzászólás