Gyógyszert nem szükséges bevenni az oltás utáni enyhe tünetekre

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:18

Velük vág neki a választásoknak Péter Ferenc, Maros megye újrázni kívánó tanácselnöke

12:26

Áramszünet több udvarhelyszéki faluban a jövő hét folyamán

12:20

Irodalmi előadásra várják a székelyudvarhelyieket

12:04

Nem hús-vér ember vezeti már a tudományos műsort

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Mit hoz és meddig tart? Így szól a lehűlésről a kéthetes előrejelzés

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Építkezni akar a frissen beiktatott lelkész házaspár

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Jog a testi autonómiához – így vélekednek ma az abortuszról az EU-ban

Hiába állt készen, nem jutott előbbre a csíkszeredai kórház

Gyógyszert nem szükséges bevenni az oltás utáni enyhe tünetekre

Más az oltások hatásmechanizmusa, ezért gyakoribb az első vakcina utáni oltási reakció az egyiknél

Fotó: MTI/Balázs Attila

A Romániában használt három koronavírus elleni védőoltás mindegyike biztonságos és a legjobb hatékonysági profillal rendelkezik, az AstraZenecának más a hatásmechanizmusa, mint a másik két vakcinának, ezért gyakoribbak egyelőre a brit védőoltás után az oltási reakciók, de még a gyanakvással összefüggő önszuggesztió is közrejátszik ebben – mondta el lapunknak a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Széchely István

2021. március 04., 12:202021. március 04., 12:20

2021. március 04., 14:052021. március 04., 14:05

Romániában szerdán átlépte az egymilliót a koronavírus ellen beoltottak száma. A legtöbben – keddig összesen 756 851-en – a Pfizer oltóanyagát kapták meg, a második helyen az AstraZeneca áll, ezzel az oltóanyaggal keddig 149 334 oltásra jogosultat immunizáltak országszerte, a Moderna védőoltásával pedig 77 812-t.

Az oltás után jelentkező nem kívánt oltási reakciók arányát tekintve az AstraZeneca vezet, hiszen a közel 150 ezer beoltott közül 1647-en tapasztaltak helyi vagy általános oltási reakciót. A Pfizer-vakcina beadása után ugyan többen, összesen 3650-en, de ezzel a vakcinával sokkal több embert oltottak be, ráadásul közülük sokan – több mint 600 ezren – már a második oltást is megkapták, így több mint 1,3 millió adag Pfizer vakcinára jut a 3650 nem kívánt oltási reakció. Az országos oltáskoordinációs platformon olvasható tájékoztatás szerint

noha a legtöbb esetben nincsenek mellékhatások az oltások beadása után, egyeseknél fájdalom, bőrpír és duzzanat alakulhat ki az injekció beadásának helyén, másoknak általános tünetei lehetnek: fejfájás, hőemelkedés, fáradtságérzés és izomfájdalom.

Ezek azonban néhány órán belül elmúlnak, fűzik hozzá.

Hatásmechanizmus és önszuggesztió

Annak, hogy arányaiban az AstraZeneca védőoltásának a beadása után tapasztaltak többen oltási reakciókat az lehet a magyarázata, hogy a brit vakcina más típusú oltóanyag, tehát más a hatásmechanizmusa, mint a másik két védőoltásnak. Az AstraZeneca esetében az első adag beadása után jelentkezik gyakrabban az, ami a Pfizernél a második adag után – magyarázta az okokat és a különbségeket megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Ezt egyébként az országos oltáskoordinációs bizottság egyik legutóbbi videokonferenciáján is elmondták érdekességképpen, a nemzetközi megfigyelések alapján, hiszen Romániában még nem telt el annyi idő, hogy elkezdődhessen az AstraZeneca vakcinák emlékeztető oltásainak a beadása.

Tar Gyöngyi ugyanakkor azt is megjegyezte, az AstraZeneca vakcinájával szemben van egy felfokozott gyanakvás az emberek egy részében, és ő egyértelműen tapasztalt egy erős önszuggesztiós jelenséget is esetükben.

Amikor félünk valamitől, akkor vizsgáljuk magunkat és jobban felismerni véljük magunkon az esetleges létező vagy nem létező tüneteket

– fogalmazott. Ráadásul az oltási reakciók többsége szubjektív tünet, az enyhébbek közül az egyetlen mérhető a láz. Az, hogy ki mikor milyen fájdalmat érez, az az egyén fájdalomküszöbétől függ, de például a fáradság, gyengeség érzékelése is egyénenként eltérő lehet. „Nem azt mondom, hogy nincsenek, de egyrészt nem lényegesek, tehát semmiféle komoly következményük nincsen, másrészt nem mérhető össze, hogy például kinek mekkora hidegrázása volt. (…)

Megnyugodhat mindenki, Romániában csak biztonságos és a legjobb hatékonysági profilú oltóanyagok vannak fogalomban. Az AstraZeneca például kifejezetten krónikus betegeknek ajánlott

– mondta. Kitért ugyanakkor arra is, ha valaki valamilyen mellékhatást tapasztal az oltás után, ő maga is bejelentheti azt az Országos Gyógyszerügynökség honlapján erre a célra létrehozott felületen. Gyógyszert egyébként nem szükséges bevenni az említett enyhe oltási reakciókra, ezek múló tünetek, rövid ideig tartanak, kibirhatók gyógyszer nélkül és önmaguktól elmúlnak – válaszolta kérdésünkre, megjegyezve azt is, hogy súlyos mellékhatást egyik oltás sem okozott a megyében.

Egyes központokban „lagymatag az iratkozás”

A hétfőn megnyitott három új Hargita megyei oltóközpontok közül kettőben, Korondon és Gyergyóremetén azonnal beteltek a helyek, Borszéken viszont, ahol szintén Pfizer-vakcinával oltónak, „elég lagymatag az iratkozás” – mondta el Tar Gyöngyi, megemlítve, hogy noha már szombattól lehetett jelentkezni ezekbe a központokba, hétfőn este még több mint ezer szabad hely volt a borszéki központban. Egyébként szerdán délután is közel hatszáz helyre lehetett még ott jelentkezni. Lehet, hogy kicsit távolabb van, mint más központok, de ha például a bukarestiek számára megéri eljönni Hargita megyébe az oltásért, akkor a megyei jogosultak is vállalhatnák az utat borszékig – vélekedett. Felhívta ugyanakkor a figyelmüket, számolniuk kell azzal, hogy egy jelentkező két helyet foglal el, tehát amint egy központban a megnyitás után betelnek a helyek, hat hétig nem lesznek újabb szabad helyek az emlékeztető oltásokra elkülönített időpontok miatt.Az oltásregisztrációs platform naprakész adatai szerint a balánbányai, szentegyházi és a csíkszeredai, volt Goscom székhelyen működő oltóközpontokban is több mint ezer szabad hely van még. Hargita megyében egyébként várhatóan két új központ nyílik majd meg áprilisban, az egyik Zsögödön, a másik Székelyudvarhely bethlenfalvi részén.

Hargita megye Oltáskampány