
Fotó: Veres Nándor
Háromszáznyolcvan oldalas kötettel jelentkezett a Háromszék Vármegye Kiadó: a nemrég megjelent és Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszentmárton után csütörtök este Csíkszeredában is bemutatott, Előre az Úz völgyében című kötet azoknak lehet hasznos, akiket érdekel a székelység múltjának egy szelete.
2021. március 11., 19:512021. március 11., 19:51
2021. március 11., 21:002021. március 11., 21:00
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be csütörtökön este a Kocsis Károly által szerkesztett Előre az Úz völgyében című kötetet. A könyvbemutatón köszöntőt mondott Tóth László főkonzul és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az eseményen jelen volt ugyanakkor Kiss László ezredes, Magyarország Bukarestbe akkreditált attaséja is.
Tóth László szerint Úzvölgyét 2019 óta a magyaroknak nem kell bemutatni: mindenki tud valamit a kistelepülés történetéről, az ott lezajlott háborús eseményekről, a térség egykor virágzó életéről, a múlt század eleji nagyipari fakitermelésről, ám
Fotó: Veres Nándor
„Főkonzulátusként fontosnak tartjuk, hogy ilyen munkák meg tudnak jelenni, és néhány olyan nyitott kérdésre talán megfelelő választ is tudnak adni, amelyek olyan eseményekhez vezethettek, amik megtörténtek az utóbbi időben az Úzvölgyében” – mondta köszöntőjében a főkonzul, egyúttal jelezve, hogy
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kiadó rendkívüli kötettel ajándékozta meg a Kárpát-medencei magyar olvasókat, mindazokat, akik a „történelem iránt érdeklődnek, akiknek fontos, hogy egy másfajta szempontból láthassák az első világháborúnak ezen helyszínét.
– fejtette ki.
Fotó: Veres Nándor
„Ezelőtt két évvel úgy tért vissza a mi életünkbe Úzvölgye, ahogy nem szerettük volna – folytatta a szövetségi elnök –, ahogy nem kívántuk, és azóta ismét meghatározza a viszonyulásunkat, a nézőpontunkat, és azt is, hogy milyen feladatokat kell elvégezzünk. (...) Valakik megbecstelenítették az ott elesett katonák kegyeletét anélkül, hogy ezzel bármit is megoldottak volna. Úgy gondolták, hogy lehet a határokat teljesen értelmetlen módon odébb tolni.
– fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Fotó: Veres Nándor
A könyvet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Kocsis Károly újságíró és Nagy Zoltán történész mutatták be. Az igényesen szerkesztett kiadvány attól hiánypótló, hogy
Tamás Sándor korabeli térképekkel illusztrált előadásában visszarepített a múltba és közérthető módon elmagyarázta Úzvölgye tulajdonképpeni szerepét, egyúttal pedig tisztázta a földrajzi fogalmakat is. Mint jelezte: az Úzvölgy megnevezés két fogalmat is takar, egyrészt utal az Úz-folyó közel ötven kilométeres völgyére, a Rugát-tetőtől Dormánfalváig, ahol a folyó a Tatrosba ömlik, másrészt utal a Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgy nevű telepre, amely az alcsíki községközponttól mintegy 35 kilométerre fekszik. Mint fogalmazott:
Ennek tükrében korántsem újkeletű mindaz, ami két esztendővel ezelőtt történt Úzvölgyében.
Fotó: Veres Nándor
A 380 oldalas kötet nagyon értékes képanyagot tartalmaz: 170 korabeli fényképpel, 40 rajzzal, 20 karikatúrával és 18 térképpel látták el. „Ezek közül 120 még soha nem volt publikálva. Tehát olyan kötetről van szó, amely még nem született Úzvölgyéről” – számolta össze Tamás Sándor, aki térképgyűjtőként volt jelen a szakmai munka összeállításánál.
Gottfried Barna nyíregyházi történész-levéltáros is részt vett a szakmai munkában, ő online tartott egy rövid előadást. A kötetet hamarosan a könyves üzletekben is megvásárolhatják.
Fotó: Veres Nándor
Úzvölgye mint téma
Mint ismert, azért vált ennyire fontossá az úzvölgyi katonatemető kérdése, mert 2019-ben Dărmănești (Dormánfalva) Polgármesteri Hivatala román parcellát hozott létre, az első világháború úzvölgyi csatáiban elesett katonák temetőjében. A magyar sírkertnek tekintett temetőt korábban Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település törvény szerint Csíkszentmárton községhez tartozik, területét azonban, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dormánfalva a magáénak tekinti. A területvita és a temető kapcsán perek tucatja van folyamatban.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás