
Fotó: Gecse Noémi
Mit hozott Románia, Magyarország és a közép-kelet-európai régió számára az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztása óta eltelt féléves időszak, illetve mi várható az elkövetkezőkben, ami a védelmi kiadásokat illeti? – ezt a témát járták körül a „Trump-világ” előadássorozat harmadik, befejező részében csütörtökön Tusványoson.
2017. július 20., 20:412017. július 20., 20:41
2017. július 20., 20:432017. július 20., 20:43
Tehermegosztás: ez Donald Trump amerikai elnök fő célja, ami a NATO-tagállamok és az Európai Unió védelmére fordított anyagi, illetve emberi erőforrásokkal kapcsolatos – válaszolt a Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, a panelbeszélgetés moderátora által feltett kérdésre Benkő Levente Csongor, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A védelemre szánt „fokozottabb anyagi belépés” – a tagállamokkal szembeni elvárás, hogy több lépcsőben, a költségvetés „felborítása” nélkül a nemzeti össztermék két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák – mellett ugyancsak prioritás a terrorizmus elleni harcban vállalt nagyobb szerep – hangzott el. Mivel az Amerikai Egyesült Államok új külpolitikai adminisztrációs csapata „egyre nyilvánvalóbban” Kínára és Oroszországra összpontosít,
– ráadásul olyan „hátráltató tényezők” mellett, mint az elkerülhetetlennek tűnő Brexit, a migrációs válság, valamint a közelgő németországi választások. De hogyan található meg ez az út?
Fotó: Gecse Noémi
Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára szerint Trump „megváltoztatta a nemzetközi viszonyokat”, az pedig, hogy arra kérte az európai NATO-tagországokat, a nemzeti össztermékük két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, azt bizonyítja, hogy „Amerika Európát védelmi szempontból biztonságban akarja tudni”.
Benkő Levente úgy látja, katonai-védelmi tekintetben Európa minden téren óriási lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, hatalmas a képességkülönbség is, de
A Szabó Dávid moderátor által „fekete öves diplomatának” nevezett Czukor József, a magyar Miniszterelnökség főtanácsadója meglátása szerint az államokbeli „váratlan Trump-győzelem” után most kezd körvonalazódni a tengerentúliak külpolitikája, amely annak jeleit mutatja, hogy nemcsak Kínával, hanem Oroszországgal is újra akarják értelmezni a kapcsolatokat. Ettől függetlenül az Egyesült Államok nem fordul el Európától, noha az itteni kapcsolat is újraértelmeződik. Ennek bizonyítéka Czukor szerint az is, hogy Donald Trump elődeitől eltérően első európai látogatásának helyszíneként nem Berlint, hanem Varsót választotta – ahol „igazi keresztény beszédet” tartott.
Magyarország NATO-kötelezettségvállalásaira térve elmondta, „alapdilemma, hogy az ország nem költ keveset védelemre, mégis képességeinkben gyengék vagyunk”. Szerinte azt, hogy Európának nincsenek repülőgép-hordozó anyahajói és nukleáris képességei, közös eszközfejlesztéssel kell ellensúlyozni. Hozzátette, nem a védelmi költségvetésre fordított pénz számít, hanem az, hogy azt az összeget mire költik, a járható út ugyanis a képességek fejlesztése, ettől lesz versenyképes egy védelmi rendszer.
Fotó: Gecse Noémi
Nem fog az Amerikai Egyesült Államok eltűnni a térségből, a NATO keleti szárnyán nincs miért aggódnunk – nyugtatta meg a hallgatóságot Ugrósdy Márton, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Megjegyezte, Trump látogatásának, valamint Klaus Johannis román államfő washingtoni látogatásának az is katalizátora lehetett, hogy mind Lengyelország, mind pedig Románia „fegyverüzleteket hozott össze” Amerikával. Mint fogalmazott, „az európai védelmi rendszert komolyan kell venni”, az amerikaiakkal való együttműködésben pedig pénzről is beszélni kell, ám
„Azt a két százalékot, amit védelemre fordítunk, próbáljuk meg minél szűkebb körben elkölteni” – javasolta. Megjegyezte, az Amerikai Egyesült Államok egyértelmű célja, hogy „itt nyugalom legyen”.
A hallgatóság részéről egy kérdés is elhangzott: nem kellene javítani Románia és Oroszország viszonyát, elvégre „az oroszok itt vannak a szomszédban, az amerikaiak pedig elég messze”.
Radu Carp „illetékesként” válaszolva úgy fogalmazott, a Patriot-rakéták romániai telepítésével „csak helyreáll a geostratégiai egyensúly, hiszen az oroszok a Krím-félsziget elfoglalása után olyan fegyvereket vittek oda, amelyek korábban ezt az egyensúlyt felborították”. Hozzátette, ez a rakétatelepítés „nem az orosz–román viszony szándékos romlását célzó akció volt”.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
Nicușor Dan államfő hétfőn Luca Niculescut bízta meg kormányalakítással, miután a Cotroceni-palotában újabb konzultációkat tartott a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapjához kapcsolódva ünnepi hangversenyre várják a zenekedvelő közönséget október 22-én, 18 órától a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba.
Az RMDSZ megszavazhatja Luca Niculescut miniszterelnöknek, de továbbra sem hajlandó sem a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), sem az SOS Romániával tárgyalni a parlamenti többség kialakításáról – nyilatkozta hétfő este Csoma Botond.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
szóljon hozzá!