
Fotó: Gecse Noémi
Mit hozott Románia, Magyarország és a közép-kelet-európai régió számára az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztása óta eltelt féléves időszak, illetve mi várható az elkövetkezőkben, ami a védelmi kiadásokat illeti? – ezt a témát járták körül a „Trump-világ” előadássorozat harmadik, befejező részében csütörtökön Tusványoson.
2017. július 20., 20:412017. július 20., 20:41
2017. július 20., 20:432017. július 20., 20:43
Tehermegosztás: ez Donald Trump amerikai elnök fő célja, ami a NATO-tagállamok és az Európai Unió védelmére fordított anyagi, illetve emberi erőforrásokkal kapcsolatos – válaszolt a Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, a panelbeszélgetés moderátora által feltett kérdésre Benkő Levente Csongor, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A védelemre szánt „fokozottabb anyagi belépés” – a tagállamokkal szembeni elvárás, hogy több lépcsőben, a költségvetés „felborítása” nélkül a nemzeti össztermék két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák – mellett ugyancsak prioritás a terrorizmus elleni harcban vállalt nagyobb szerep – hangzott el. Mivel az Amerikai Egyesült Államok új külpolitikai adminisztrációs csapata „egyre nyilvánvalóbban” Kínára és Oroszországra összpontosít,
– ráadásul olyan „hátráltató tényezők” mellett, mint az elkerülhetetlennek tűnő Brexit, a migrációs válság, valamint a közelgő németországi választások. De hogyan található meg ez az út?
Fotó: Gecse Noémi
Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára szerint Trump „megváltoztatta a nemzetközi viszonyokat”, az pedig, hogy arra kérte az európai NATO-tagországokat, a nemzeti össztermékük két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, azt bizonyítja, hogy „Amerika Európát védelmi szempontból biztonságban akarja tudni”.
Benkő Levente úgy látja, katonai-védelmi tekintetben Európa minden téren óriási lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, hatalmas a képességkülönbség is, de
A Szabó Dávid moderátor által „fekete öves diplomatának” nevezett Czukor József, a magyar Miniszterelnökség főtanácsadója meglátása szerint az államokbeli „váratlan Trump-győzelem” után most kezd körvonalazódni a tengerentúliak külpolitikája, amely annak jeleit mutatja, hogy nemcsak Kínával, hanem Oroszországgal is újra akarják értelmezni a kapcsolatokat. Ettől függetlenül az Egyesült Államok nem fordul el Európától, noha az itteni kapcsolat is újraértelmeződik. Ennek bizonyítéka Czukor szerint az is, hogy Donald Trump elődeitől eltérően első európai látogatásának helyszíneként nem Berlint, hanem Varsót választotta – ahol „igazi keresztény beszédet” tartott.
Magyarország NATO-kötelezettségvállalásaira térve elmondta, „alapdilemma, hogy az ország nem költ keveset védelemre, mégis képességeinkben gyengék vagyunk”. Szerinte azt, hogy Európának nincsenek repülőgép-hordozó anyahajói és nukleáris képességei, közös eszközfejlesztéssel kell ellensúlyozni. Hozzátette, nem a védelmi költségvetésre fordított pénz számít, hanem az, hogy azt az összeget mire költik, a járható út ugyanis a képességek fejlesztése, ettől lesz versenyképes egy védelmi rendszer.
Fotó: Gecse Noémi
Nem fog az Amerikai Egyesült Államok eltűnni a térségből, a NATO keleti szárnyán nincs miért aggódnunk – nyugtatta meg a hallgatóságot Ugrósdy Márton, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Megjegyezte, Trump látogatásának, valamint Klaus Johannis román államfő washingtoni látogatásának az is katalizátora lehetett, hogy mind Lengyelország, mind pedig Románia „fegyverüzleteket hozott össze” Amerikával. Mint fogalmazott, „az európai védelmi rendszert komolyan kell venni”, az amerikaiakkal való együttműködésben pedig pénzről is beszélni kell, ám
„Azt a két százalékot, amit védelemre fordítunk, próbáljuk meg minél szűkebb körben elkölteni” – javasolta. Megjegyezte, az Amerikai Egyesült Államok egyértelmű célja, hogy „itt nyugalom legyen”.
A hallgatóság részéről egy kérdés is elhangzott: nem kellene javítani Románia és Oroszország viszonyát, elvégre „az oroszok itt vannak a szomszédban, az amerikaiak pedig elég messze”.
Radu Carp „illetékesként” válaszolva úgy fogalmazott, a Patriot-rakéták romániai telepítésével „csak helyreáll a geostratégiai egyensúly, hiszen az oroszok a Krím-félsziget elfoglalása után olyan fegyvereket vittek oda, amelyek korábban ezt az egyensúlyt felborították”. Hozzátette, ez a rakétatelepítés „nem az orosz–román viszony szándékos romlását célzó akció volt”.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!