Eligazodni a veszélyes álhírek világában
Hogyan azonosíthatjuk az álhíreket, milyen jellemzői vannak az áltudományos tartalmaknak, mit jelent az online népszerűség, és miért kitörölhetetlenek az általunk feltöltött tartalmak? – többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében több szakmai előadót is meghívtak A média hatása a gyermekekre és fiatalokra program idei konferenciájára.
Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, ezért videovetítésen keresztül tartotta meg a tudományos fórum első előadását.
Az online álhírek felismerése: veszélyek és védekezés című bemutatójában Veszelszki az álhírek nyelvi és nem nyelvi jellemzőit ismertette, azokat az ismérveket, amelyek alapján azonosítani lehet a megbízhatatlan áltudományos, bulvár és politikai internetes tartalmakat. Mint magyarázta,
a nyelvi jellemzők közül a legszembetűnőbb a szenzációhajhász, túlzó cím,
amely lehet akár sztorikezdő is, olyan, amely kíváncsiságot ébreszt vagy félelmet kelt.
Az álhírek másik jellemzője lehet továbbá az idegen szakszavak használata, hogy a hitelesség látszatát keltsék. Ugyanakkor többnyire tegezően fogalmaznak, ebben az esetben is meg kell kérdőjelezni a megbízhatóságát. Nem nyelvi jellemzőket is felsorolt, például érdemes ellenőrizni a megosztott képek hitelességét, és azt, hogy mennyire támasztják alá azok a szöveg mondanivalóját. Példaként említette, hogy egy áltudományos, parazitákról szóló hírben ázsiai orvosok képeit osztották meg, miközben magyar orvosi nevekre hivatkoztak.
Ugyanakkor szintén érdemes annak is utána nézni, hogy mennyire hiteles az adott webcím vagy link, főleg, hogy előfordulhat az is, hogy ismert, megbízható hírportálok nevéhez hasonló címeket alkalmaznak az álhírek készítői – hívta fel a figyelmet a témában kutatást végző egyetemi oktató.
Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa az online népszerűségről beszélt, amely nem más, mint a saját és mások véleménye arról, hogy kik vagyunk, mi történik velünk az interneten. Tekintettel arra, hogy sokan arra törekszenek, hogy minél népszerűbbek legyenek a digitális világban, ezért sok mindent megosztanak magukról és másokról. Előfordulhat, hogy nem éppen előnyös tartalmakat osztanak meg rólunk az interneten.
Csakhogy az interneten törlésre nincs lehetőség,
amit egyszer feltöltöttek, az kereshetővé, másolhatóvá, többszörisíthetővé válik.
Biró A. Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója moderátorként A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kutatási program konferenciájának keddi megnyitóján elmondta, ez a programsorozat 2011-ben indult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és támogatásával, és kiadvány-, valamint konferenciasorozatot foglal magában.
A konferencia célja, hogy beszámoljunk a kutatási eredményekről, illetve, hogy hallgassunk meg újszerű gondolatokat, további kutatásokat inspiráló előadásokat, és nem utolsó sorban az, hogy minél több hallgatót vonjunk be a programba
– fogalmazott.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon már 20 éve kezdtek el ebben a témában kutatásokat végezni. Mint magyarázta, megalapozott volt ezzel foglalkozni, hiszen a média, az internet a családok életét, a családon belüli kommunikációt is befolyásolja, ráadásul azoknak az életére is hatással van, akik nem értenek a számítógépekhez.
Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja köszöntőbeszédében a média gazdasági vetületéről beszélt, ugyanis egyre több információ gyűl a fogyasztókról, amelyek már elérhetővé váltak a termelők számára is, így azok birtokában egyéni igényeket tudnak kielégíteni tömegtermeléssel.
A konferencia a plenáris előadásokat követően további kutatási lehetőségek és témák megbeszélésével, szakmai fórummal zárult.
24h
