
Fotó: Gecse Noémi
Hogyan azonosíthatjuk az álhíreket, milyen jellemzői vannak az áltudományos tartalmaknak, mit jelent az online népszerűség, és miért kitörölhetetlenek az általunk feltöltött tartalmak? – többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán.
2017. május 16., 20:202017. május 16., 20:20
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében több szakmai előadót is meghívtak A média hatása a gyermekekre és fiatalokra program idei konferenciájára.
Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, ezért videovetítésen keresztül tartotta meg a tudományos fórum első előadását.
Az online álhírek felismerése: veszélyek és védekezés című bemutatójában Veszelszki az álhírek nyelvi és nem nyelvi jellemzőit ismertette, azokat az ismérveket, amelyek alapján azonosítani lehet a megbízhatatlan áltudományos, bulvár és politikai internetes tartalmakat. Mint magyarázta,
amely lehet akár sztorikezdő is, olyan, amely kíváncsiságot ébreszt vagy félelmet kelt.
Az álhírek másik jellemzője lehet továbbá az idegen szakszavak használata, hogy a hitelesség látszatát keltsék. Ugyanakkor többnyire tegezően fogalmaznak, ebben az esetben is meg kell kérdőjelezni a megbízhatóságát. Nem nyelvi jellemzőket is felsorolt, például érdemes ellenőrizni a megosztott képek hitelességét, és azt, hogy mennyire támasztják alá azok a szöveg mondanivalóját. Példaként említette, hogy egy áltudományos, parazitákról szóló hírben ázsiai orvosok képeit osztották meg, miközben magyar orvosi nevekre hivatkoztak.
Ugyanakkor szintén érdemes annak is utána nézni, hogy mennyire hiteles az adott webcím vagy link, főleg, hogy előfordulhat az is, hogy ismert, megbízható hírportálok nevéhez hasonló címeket alkalmaznak az álhírek készítői – hívta fel a figyelmet a témában kutatást végző egyetemi oktató.
Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa az online népszerűségről beszélt, amely nem más, mint a saját és mások véleménye arról, hogy kik vagyunk, mi történik velünk az interneten. Tekintettel arra, hogy sokan arra törekszenek, hogy minél népszerűbbek legyenek a digitális világban, ezért sok mindent megosztanak magukról és másokról. Előfordulhat, hogy nem éppen előnyös tartalmakat osztanak meg rólunk az interneten.
amit egyszer feltöltöttek, az kereshetővé, másolhatóvá, többszörisíthetővé válik.
Biró A. Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója moderátorként A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kutatási program konferenciájának keddi megnyitóján elmondta, ez a programsorozat 2011-ben indult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és támogatásával, és kiadvány-, valamint konferenciasorozatot foglal magában.
– fogalmazott.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon már 20 éve kezdtek el ebben a témában kutatásokat végezni. Mint magyarázta, megalapozott volt ezzel foglalkozni, hiszen a média, az internet a családok életét, a családon belüli kommunikációt is befolyásolja, ráadásul azoknak az életére is hatással van, akik nem értenek a számítógépekhez.
Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja köszöntőbeszédében a média gazdasági vetületéről beszélt, ugyanis egyre több információ gyűl a fogyasztókról, amelyek már elérhetővé váltak a termelők számára is, így azok birtokában egyéni igényeket tudnak kielégíteni tömegtermeléssel.
A konferencia a plenáris előadásokat követően további kutatási lehetőségek és témák megbeszélésével, szakmai fórummal zárult.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
Látványos kísérlettel mutatták be a Hargita megyei hegyi csendőrök, hogy milyen gyorsan fagy meg a víz mínusz 17 Celsius-fokban.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
szóljon hozzá!