Fotó: Gecse Noémi
Hogyan azonosíthatjuk az álhíreket, milyen jellemzői vannak az áltudományos tartalmaknak, mit jelent az online népszerűség, és miért kitörölhetetlenek az általunk feltöltött tartalmak? – többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán.
2017. május 16., 20:202017. május 16., 20:20
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében több szakmai előadót is meghívtak A média hatása a gyermekekre és fiatalokra program idei konferenciájára.
Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, ezért videovetítésen keresztül tartotta meg a tudományos fórum első előadását.
Az online álhírek felismerése: veszélyek és védekezés című bemutatójában Veszelszki az álhírek nyelvi és nem nyelvi jellemzőit ismertette, azokat az ismérveket, amelyek alapján azonosítani lehet a megbízhatatlan áltudományos, bulvár és politikai internetes tartalmakat. Mint magyarázta,
amely lehet akár sztorikezdő is, olyan, amely kíváncsiságot ébreszt vagy félelmet kelt.
Az álhírek másik jellemzője lehet továbbá az idegen szakszavak használata, hogy a hitelesség látszatát keltsék. Ugyanakkor többnyire tegezően fogalmaznak, ebben az esetben is meg kell kérdőjelezni a megbízhatóságát. Nem nyelvi jellemzőket is felsorolt, például érdemes ellenőrizni a megosztott képek hitelességét, és azt, hogy mennyire támasztják alá azok a szöveg mondanivalóját. Példaként említette, hogy egy áltudományos, parazitákról szóló hírben ázsiai orvosok képeit osztották meg, miközben magyar orvosi nevekre hivatkoztak.
Ugyanakkor szintén érdemes annak is utána nézni, hogy mennyire hiteles az adott webcím vagy link, főleg, hogy előfordulhat az is, hogy ismert, megbízható hírportálok nevéhez hasonló címeket alkalmaznak az álhírek készítői – hívta fel a figyelmet a témában kutatást végző egyetemi oktató.
Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa az online népszerűségről beszélt, amely nem más, mint a saját és mások véleménye arról, hogy kik vagyunk, mi történik velünk az interneten. Tekintettel arra, hogy sokan arra törekszenek, hogy minél népszerűbbek legyenek a digitális világban, ezért sok mindent megosztanak magukról és másokról. Előfordulhat, hogy nem éppen előnyös tartalmakat osztanak meg rólunk az interneten.
amit egyszer feltöltöttek, az kereshetővé, másolhatóvá, többszörisíthetővé válik.
Biró A. Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója moderátorként A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kutatási program konferenciájának keddi megnyitóján elmondta, ez a programsorozat 2011-ben indult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és támogatásával, és kiadvány-, valamint konferenciasorozatot foglal magában.
– fogalmazott.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon már 20 éve kezdtek el ebben a témában kutatásokat végezni. Mint magyarázta, megalapozott volt ezzel foglalkozni, hiszen a média, az internet a családok életét, a családon belüli kommunikációt is befolyásolja, ráadásul azoknak az életére is hatással van, akik nem értenek a számítógépekhez.
Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja köszöntőbeszédében a média gazdasági vetületéről beszélt, ugyanis egyre több információ gyűl a fogyasztókról, amelyek már elérhetővé váltak a termelők számára is, így azok birtokában egyéni igényeket tudnak kielégíteni tömegtermeléssel.
A konferencia a plenáris előadásokat követően további kutatási lehetőségek és témák megbeszélésével, szakmai fórummal zárult.
Hatalmas élményt jelent egy profi fotósnak is, ha lencsevégre kaphatja a sarki fényt, mikor az egész közel jön hozzá. Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotós izgatottan készült a nagy eseményre.
Székelyszáldobosi otthonából távozott csütörtökön este a kiskorú Borzos Mădălina, aki azóta nem tért haza, így édesanyja jelentette eltűnését a rendőrségen.
Hagyományos ételeinek, turisztikai és kulturális jellegzetességeinek, valamint az említett területeken együtt gondolkodó termelőknek és vállalkozóknak köszönhetően Hargita megye elnyerte az Európa gasztronómiai régiója 2027 címet.
Október 12–13-án, szombaton és vasárnap zajlik a Székelyföldi Vadásznapok 12. kiadása. A vándoreseménynek idén a Maros megyei Erdőszentgyörgy ad otthont.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) marosvásárhelyi osztálya októberben is több túrát szervez, amelyre várja tagjait és azokat, akik szeretnének egy-egy napot a természetben tölteni.
Gyakran csak gumicsizmával lehet megközelíteni a zsögödi borvízforrást, sokszor eldugul a lefolyója, emiatt a csorgónál feltelik vízzel a forrásnál. A csíkszeredai önkormányzat kénytelen emiatt rendszeresen ellenőrizni és kitakarítattni a lefolyót.
Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.
Pedagógus édesanyja és édesapja emlékére alapított magánösztöndíjat Bodó Barna sepsiszentgyörgyi születésű, Temesváron élő újságíró, aki két olyan diáknak adta át csütörtökön azt, akik a magyar, illetve a román nyelvet szépen, helyesen beszélik.
Az űridőjárás újabb szemmel látható eseményének vagyunk ismét tanúi Székelyföldön is, ugyanis geomágneses vihar zajlik éppen, aminek következtében sarki fény keletkezik, ami jól láthatóan pirosra festi az égboltot. Fotón mutatjuk.
szóljon hozzá!