
A természetközelivé nevelés a cél. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Erdély-szerte több pedagógus építi oktatási elveit a természetközeli életmódra, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy mozgalommá váljon. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet indított el egy uniós projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya oktatóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
2020. november 22., 09:332020. november 22., 09:33
Fontos, hogy a gyerekek már egész pici korban megtanulják, mire is van igazán szükségük ahhoz, hogy szelíden és összhangban éljenek a természettel, hiszen a levegőn és az ivóvízen kívül a táplálékot is a természeti erőforrásaink adják. Ehhez pedig termésre, a terméshez pedig beporzókra van szükség. Marosvásárhelyen is van sok pedagógus, aki fontosnak tartja a természetközeli életmódra való nevelést, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy el is induljon egy mozgalom. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet a Nemzetközi Slow Food (magyarul: lassú étel – szerk. megj.) program keretében indított el egy Európai Unió által támogatott projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya tanítóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet, tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
Claudia Rânja, a szervezet és a projekt képviselője elmesélte, tapasztalatai szerint van elég pedagógus Marosvásárhelyen, akik a természetközeliséget szem előtt tartják az oktatási folyamat során, sokat vannak kinn a gyerekekkel, hogy megtanítsák nekik, mennyire függünk a minket körülvevő természettől. „Gyakrabban láttam ezt a magyar közösségekben, mintha több magyar pedagógus, óvónő tartja ezt fontosabbnak, a Waldorf-csoportok és az erdei óvoda is ilyen.
Vannak olyan intézmények, ahol már eddig is zajlottak hasonló tevékenységek, van már egy »mag« a városban, de sokkal többre van szükség” – világított rá Claudia Rânja, a Szelíd élet szervezet képviselője. Eddig két óvodai csoport jelentkezett a felhívásukra, és november 15-éig lehet még jelentkezni egy formanyomtatvány kitöltésével, amelyet a szervezet képviselőjének személyes oldalán is megtalálnak az érdeklődő pedagógusok. Egy hét alatt kielemzik a jelentkezéseket, és értesítik a jelentkezőket, hiszen fontosnak tartják, hogy személyesen is beszélgessenek a Slow Food-filozófiáról, hogy a jelentkezők megértsék mihez csatlakoznak – tette hozzá Claudia Rânja.
A hónap végén elküldik a résztvevőknek a magokat, majd felvilágosító képzéseket is szerveznek, és terveik szerint a csatlakozott pedagógusoknak legkevesebb három, a növények beporzásával kapcsolatos tevékenységet is kell végezniük a gyerekekkel közösen. A felhívás szerint öt négyzetméternyi területet kell biztosítani az óvoda kertjében erre, hogy a gyerekekkel lehessen figyelni a kert alakulását. Elmennek méhészekhez, virágtermelőkhöz, és jövőre egy tábort is terveznek az iskolai kertészkedés témában. Ez az első lépés, amikor kiválasztják a pedagógusokat, akiket valóban érdekel a téma, és magokat adnak nekik – fűzte hozzá a projekt ötletgazdája.
„Ha nem tartjuk tiszteletben a természeti erőforrásainkat, és ha a gyerekek nem értik meg, hogy minden élőlénynek, növénynek megvan a maga szerepe az ökoszisztéma kialakulásában, amely az ételünkért is felelős, soha nem fognak vigyázni rá, csak akkor, ha tudják, hogy függenek tőle” – világított rá a projekt céljára Claudia Rânja.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda óvónője, Sütő Edith az egyik olyan pedagógus, aki csatlakozott a szervezet felhívásához, hiszen ők eddig is felkarolták a beporzók ügyét óvoda szintjén. Az elmúlt három évben mindig szenteltek egy vagy több napot a méhekre óvodai tevékenységeikkel, amióta március 10-e hivatalosan is a Beporzók napjává lett nyilvánítva – magyarázta Sütő Edith.
Hozzátette, három éve tartják a Beporzók napját, volt amikor méhészt hívtak, aki bemutatta a munkájához szükséges felszereléseit, a gyerekek kézbe vehették azokat, mézeskalácsot sütöttek és díszítettek, viaszból gyertyát készítettek, pollenes krémet gyártottak, és a gyerekeket nagyon érdekelte mindez.
Minden évben egy kicsivel többet adunk hozzá a gyerekek ismereteihez, és mire iskolások vagy majd kamaszok lesznek, addig el lehet érni, hogy érzékenyek legyenek a természetre, és figyeljenek rá, de természetesen függ ez az otthoni környezettől, mintáktól is” – foglalta össze az óvónő jelentkezésének legfontosabb okait.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!