
A természetközelivé nevelés a cél. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Erdély-szerte több pedagógus építi oktatási elveit a természetközeli életmódra, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy mozgalommá váljon. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet indított el egy uniós projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya oktatóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
2020. november 22., 09:332020. november 22., 09:33
Fontos, hogy a gyerekek már egész pici korban megtanulják, mire is van igazán szükségük ahhoz, hogy szelíden és összhangban éljenek a természettel, hiszen a levegőn és az ivóvízen kívül a táplálékot is a természeti erőforrásaink adják. Ehhez pedig termésre, a terméshez pedig beporzókra van szükség. Marosvásárhelyen is van sok pedagógus, aki fontosnak tartja a természetközeli életmódra való nevelést, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy el is induljon egy mozgalom. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet a Nemzetközi Slow Food (magyarul: lassú étel – szerk. megj.) program keretében indított el egy Európai Unió által támogatott projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya tanítóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet, tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
Claudia Rânja, a szervezet és a projekt képviselője elmesélte, tapasztalatai szerint van elég pedagógus Marosvásárhelyen, akik a természetközeliséget szem előtt tartják az oktatási folyamat során, sokat vannak kinn a gyerekekkel, hogy megtanítsák nekik, mennyire függünk a minket körülvevő természettől. „Gyakrabban láttam ezt a magyar közösségekben, mintha több magyar pedagógus, óvónő tartja ezt fontosabbnak, a Waldorf-csoportok és az erdei óvoda is ilyen.
Vannak olyan intézmények, ahol már eddig is zajlottak hasonló tevékenységek, van már egy »mag« a városban, de sokkal többre van szükség” – világított rá Claudia Rânja, a Szelíd élet szervezet képviselője. Eddig két óvodai csoport jelentkezett a felhívásukra, és november 15-éig lehet még jelentkezni egy formanyomtatvány kitöltésével, amelyet a szervezet képviselőjének személyes oldalán is megtalálnak az érdeklődő pedagógusok. Egy hét alatt kielemzik a jelentkezéseket, és értesítik a jelentkezőket, hiszen fontosnak tartják, hogy személyesen is beszélgessenek a Slow Food-filozófiáról, hogy a jelentkezők megértsék mihez csatlakoznak – tette hozzá Claudia Rânja.
A hónap végén elküldik a résztvevőknek a magokat, majd felvilágosító képzéseket is szerveznek, és terveik szerint a csatlakozott pedagógusoknak legkevesebb három, a növények beporzásával kapcsolatos tevékenységet is kell végezniük a gyerekekkel közösen. A felhívás szerint öt négyzetméternyi területet kell biztosítani az óvoda kertjében erre, hogy a gyerekekkel lehessen figyelni a kert alakulását. Elmennek méhészekhez, virágtermelőkhöz, és jövőre egy tábort is terveznek az iskolai kertészkedés témában. Ez az első lépés, amikor kiválasztják a pedagógusokat, akiket valóban érdekel a téma, és magokat adnak nekik – fűzte hozzá a projekt ötletgazdája.
„Ha nem tartjuk tiszteletben a természeti erőforrásainkat, és ha a gyerekek nem értik meg, hogy minden élőlénynek, növénynek megvan a maga szerepe az ökoszisztéma kialakulásában, amely az ételünkért is felelős, soha nem fognak vigyázni rá, csak akkor, ha tudják, hogy függenek tőle” – világított rá a projekt céljára Claudia Rânja.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda óvónője, Sütő Edith az egyik olyan pedagógus, aki csatlakozott a szervezet felhívásához, hiszen ők eddig is felkarolták a beporzók ügyét óvoda szintjén. Az elmúlt három évben mindig szenteltek egy vagy több napot a méhekre óvodai tevékenységeikkel, amióta március 10-e hivatalosan is a Beporzók napjává lett nyilvánítva – magyarázta Sütő Edith.
Hozzátette, három éve tartják a Beporzók napját, volt amikor méhészt hívtak, aki bemutatta a munkájához szükséges felszereléseit, a gyerekek kézbe vehették azokat, mézeskalácsot sütöttek és díszítettek, viaszból gyertyát készítettek, pollenes krémet gyártottak, és a gyerekeket nagyon érdekelte mindez.
Minden évben egy kicsivel többet adunk hozzá a gyerekek ismereteihez, és mire iskolások vagy majd kamaszok lesznek, addig el lehet érni, hogy érzékenyek legyenek a természetre, és figyeljenek rá, de természetesen függ ez az otthoni környezettől, mintáktól is” – foglalta össze az óvónő jelentkezésének legfontosabb okait.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!