
A természetközelivé nevelés a cél. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Erdély-szerte több pedagógus építi oktatási elveit a természetközeli életmódra, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy mozgalommá váljon. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet indított el egy uniós projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya oktatóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
2020. november 22., 09:332020. november 22., 09:33
Fontos, hogy a gyerekek már egész pici korban megtanulják, mire is van igazán szükségük ahhoz, hogy szelíden és összhangban éljenek a természettel, hiszen a levegőn és az ivóvízen kívül a táplálékot is a természeti erőforrásaink adják. Ehhez pedig termésre, a terméshez pedig beporzókra van szükség. Marosvásárhelyen is van sok pedagógus, aki fontosnak tartja a természetközeli életmódra való nevelést, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy el is induljon egy mozgalom. A marosvásárhelyi Szelíd élet nevű non-profit szervezet a Nemzetközi Slow Food (magyarul: lassú étel – szerk. megj.) program keretében indított el egy Európai Unió által támogatott projektet, amelynek célja, hogy a város tíz óvodás csoportja és tíz kisiskolás osztálya tanítóik vezetésével kialakítson a tanintézetük udvarán egy-egy kertet, tele beporzók számára fontos organikus növényekkel.
Claudia Rânja, a szervezet és a projekt képviselője elmesélte, tapasztalatai szerint van elég pedagógus Marosvásárhelyen, akik a természetközeliséget szem előtt tartják az oktatási folyamat során, sokat vannak kinn a gyerekekkel, hogy megtanítsák nekik, mennyire függünk a minket körülvevő természettől. „Gyakrabban láttam ezt a magyar közösségekben, mintha több magyar pedagógus, óvónő tartja ezt fontosabbnak, a Waldorf-csoportok és az erdei óvoda is ilyen.
Vannak olyan intézmények, ahol már eddig is zajlottak hasonló tevékenységek, van már egy »mag« a városban, de sokkal többre van szükség” – világított rá Claudia Rânja, a Szelíd élet szervezet képviselője. Eddig két óvodai csoport jelentkezett a felhívásukra, és november 15-éig lehet még jelentkezni egy formanyomtatvány kitöltésével, amelyet a szervezet képviselőjének személyes oldalán is megtalálnak az érdeklődő pedagógusok. Egy hét alatt kielemzik a jelentkezéseket, és értesítik a jelentkezőket, hiszen fontosnak tartják, hogy személyesen is beszélgessenek a Slow Food-filozófiáról, hogy a jelentkezők megértsék mihez csatlakoznak – tette hozzá Claudia Rânja.
A hónap végén elküldik a résztvevőknek a magokat, majd felvilágosító képzéseket is szerveznek, és terveik szerint a csatlakozott pedagógusoknak legkevesebb három, a növények beporzásával kapcsolatos tevékenységet is kell végezniük a gyerekekkel közösen. A felhívás szerint öt négyzetméternyi területet kell biztosítani az óvoda kertjében erre, hogy a gyerekekkel lehessen figyelni a kert alakulását. Elmennek méhészekhez, virágtermelőkhöz, és jövőre egy tábort is terveznek az iskolai kertészkedés témában. Ez az első lépés, amikor kiválasztják a pedagógusokat, akiket valóban érdekel a téma, és magokat adnak nekik – fűzte hozzá a projekt ötletgazdája.
„Ha nem tartjuk tiszteletben a természeti erőforrásainkat, és ha a gyerekek nem értik meg, hogy minden élőlénynek, növénynek megvan a maga szerepe az ökoszisztéma kialakulásában, amely az ételünkért is felelős, soha nem fognak vigyázni rá, csak akkor, ha tudják, hogy függenek tőle” – világított rá a projekt céljára Claudia Rânja.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda óvónője, Sütő Edith az egyik olyan pedagógus, aki csatlakozott a szervezet felhívásához, hiszen ők eddig is felkarolták a beporzók ügyét óvoda szintjén. Az elmúlt három évben mindig szenteltek egy vagy több napot a méhekre óvodai tevékenységeikkel, amióta március 10-e hivatalosan is a Beporzók napjává lett nyilvánítva – magyarázta Sütő Edith.
Hozzátette, három éve tartják a Beporzók napját, volt amikor méhészt hívtak, aki bemutatta a munkájához szükséges felszereléseit, a gyerekek kézbe vehették azokat, mézeskalácsot sütöttek és díszítettek, viaszból gyertyát készítettek, pollenes krémet gyártottak, és a gyerekeket nagyon érdekelte mindez.
Minden évben egy kicsivel többet adunk hozzá a gyerekek ismereteihez, és mire iskolások vagy majd kamaszok lesznek, addig el lehet érni, hogy érzékenyek legyenek a természetre, és figyeljenek rá, de természetesen függ ez az otthoni környezettől, mintáktól is” – foglalta össze az óvónő jelentkezésének legfontosabb okait.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!