
Elöregedtek, elhasználtak, rengetegszer elromlanak – a sürgősségi gépkocsiparkot majdnem teljes egészében cserélni kellene Hargita megyében
Fotó: Pinti Attila
A mentőautóknak minimum a 70–80 százaléka cserére szorul Hargita megyében, közülük sok túl van már a cserét előíró törvényben meghatározott futásteljesítmény felső határán is. Gyakran még az új mentőautókkal is problémák vannak, ugyanis azok nem dedikáltan mentőautónak készülnek, ezért gyengébb minőségűek, mint a régi gépjárművek.
2024. február 19., 10:272024. február 19., 10:27
2024. február 19., 10:332024. február 19., 10:33
Elöregedett és elhasznált a Hargita megyei mentőautók jelentős része, nagyszámú cserére azonban nem sok remény van a közeljövőben. A helyzet az ország más részein is hasonló: a napokban Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egy sloboziai kórházlátogatáson tett nyilatkozata szerint
„Reméljük, hogy kiegészíthetjük az elavult, elöregedő gépkocsiparkot, bár az egészségügyi minisztériumnak egyelőre nem áll módjában új mentőautókat vásárolni” – fogalmazott a tárcavezető.
– tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától.
Fotó: Pinti Attila
„Ha azt nézzük, hogy 2008-ban jöttek az újabb fajta mentőautók, akkor már azok is 16 évesek. Már 400–600 ezer kilométert futottak, rengetegszer elromlanak, tehát rengetegszer kell javítani az autókat és ez rengeteg pénzbe kerül, ezért megérett már a felfrissítésre az autópark, és arra, hogy támogatást kapjunk rá.
A betegszállító autók fiatalabbak, tavaly is kaptunk ilyeneket, de egy mentőszolgálat tevékenységének a nagy részét a sürgősségi betegellátás teszi ki, tehát elsősorban nem betegszállítókat kellene kapjunk, hanem sürgősségi kocsikat, hiszen egy betegszállítást egy óra múlva is el lehet végezni, de egy sürgősségi esethez azonnal ki kell menni.
– részletezte a helyzetet Péter Szilárd.
Fotó: Pinti Attila
A mentőszolgálat vezetője ugyanakkor azt is elmondta, hogy
Ennek az az oka, hogy Romániában nem követik a külföldi példákat, azaz nem dedikáltan mentőautókat gyártanak, hanem
„Ezért már van olyan – éppen jövő héten fogunk visszaküldeni egy ilyet –, hogy tavaly érkezett, de már meg van hasadva benne a bútorzat, valószínűleg karosszériaproblémák miatt.
– fogalmazott a megyei mentőszolgálat vezetője. Amiatt, hogy ez nem így történik, az új mentők – amellett, hogy rosszabb minőségűek – sokkal kényelmetlenebbek is,
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Mentőszolgálat gépkocsiparkja 65 mentőautóból áll. Ha ezek 5–10 éves autókból állnának, vagy azok 400 ezernél kevesebb kilométert futottak volna mindeddig, akkor a 65 gépkocsi elegendő volna a mentőszolgálat számára, tekintve, hogy naponta 32 aktív mentős csapattal dolgoznak a megyében, tehát még tartalékban is maradnának mentők arra az esetre, ha valamelyik autó balesetezne, összetörne vagy elromolna, továbbá maradna a sportrendezvényekre is – válaszolta kérdésünkre Péter Szilárd.
– mondta az igazgató, hozzáfűzve, a kocsik számát hiába növelnék, ha nem bővíthetnék a személyzetet.
Noha országszerte alulméretezettek a sürgősségi szolgálatok,
Itt sem ideális a helyzet, hiszen ritkán ugyan, de itt is kerülnek várólistára betegek, ám
– tudtuk meg Péter Szilárdtól.
Fotó: Pinti Attila
A mentőszolgálat igazgatója ugyanakkor elmondta azt is, hogy készült nemrég egy felmérés – Hargita megyében is, mint ahogyan minden más megyében – arról, hogy hány mentőautó kellene legyen a megyében. Az egészségügyi minisztérium célja az, hogy ez alapján határozzák meg, mekkora mentős személyzetre van szükség az adott megyében. Ezt körültekintően kell meghatározni, hiszen
– magyarázta az igazgató, példaként megjegyezve, ha a székelyudvarhelyi gimnáziumi bentlakás néhány órával később omlik be, olyan katasztrófa történt volna, ahol mindenkit be kellett volna vessenek, illetve átirányítsanak, és lehet, hogy még az sem lett volna elég.
– érvelt egy másik példával.
Hogy a szaktárca által tervezett gépkocsipark- és a személyzetbővítés mikor valósulhat meg, hozzávetőlegesen sem tudja, válaszolta kérdésünkre. „Ismerve a múltat, de bízva a jövőben” azt mondhatja, hogy előbbi alapján évekbe fog telni, utóbbi alapján hónapokba, de sajnos azt látja, hogy Romániában inkább a múlt dominál – zárta a fejtegetést a mentőszolgálat vezetője.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!