Díszes is, ehető is – szeretik az emberek a mézeskalács-tojásokat
Fotó: Tamás Gyopár
Fahéj és szegfűszeg illata fogadott a gyergyószentmiklósi Balázs Réka konyhájában. A szeretet, az egymásra figyelés ünnepének hangulatát idézte. Sült a mézes, ami az asztalokra, onnan pedig a locsolók kezébe kerül ajándékként húsvéthétfőn.
2017. április 14., 18:022017. április 14., 18:02
„Minden alkalomra illik a mézeskalács, esküvőre, keresztelőre, kicsengetésre, szeretik az emberek, mert amellett, hogy díszíti az asztalt, ehető. A csokortól kezdve a dobozon át rengeteg formában ajándékozható. Van, aki a csokitojás helyett mézest ad a locsolásért, akad, aki a barkaágakat dekorálja ezzel, vagy húsvéti meglepetésnek szánja. Igény van rá, különlegesnek tartják” – mondta Balázs Réka, aki hozzátette, hogy szerinte nem pótolja a hímes tojást, viszont jól megfér a kettő a húsvéti asztalon.
Bár húsvét előtt habzsákkal mézest hímez, ahogy közeledik az ünnep, kesicére vált, hímes tojást vagy hagymahéjjal festettet készít saját részre, mert úgy igazi az ünnep. Csupán néhány éve vált népszerűvé mifelénk a mézesből készített húsvéti tojás, Magyarországon már rég divat, mesélte.
2013 karácsonyára készítette az első mézeseket Réka, három éve pedig húsvét előtt is ünnepkörhöz illő díszített finomság hagyja el a konyháját: csibe, nyuszi, tojás. Arról is szólt, hogy a környéken egyre többen mézeseznek az ünnepek előtt.
Két nap pihentetés után került nyújtódeszkára a tészta
Fotó: Tamás Gyopár
– tette hozzá. A hagyományos mintavilág megjelenik a cukormázzal írt tojásain, amelyek méretesebbek mint tyúktojás. Gyimesi mintákat ír rájuk, kakastaréjos, leveles, kankós, labodás, tulipános, két rózsás… Igaz, amint mondta, egyiket-másikat még „megrékásítja”, ha úgy látja, hogy szerinte hiányzik egy-két díszítőelem, „kacsmar”. És mivel két félgömbből ragasztja össze a tojást, nem lehet nyolc részre osztani, így ebben is különbözik a hagyományos mintától. Emellett saját díszítőelemek is kerülnek egy-egy tojásra, illetve inspirálódik az egyre nagyobb teret hódító mézeskészítők dekorációiból. A kacsmar szó szintén az ő konyhájában született, a cikornyás, kacskaringós vonalakra utalt egy vendége ezzel a szóval, s azóta sem talált ennél megfelelőbbet.
Nem egyszerű a műveletsor, amíg a lisztből, mézből, tojásból, cukorból és fűszerekből leveles mintával díszített mézeskalács piros tojás lesz. A recept alapján, tojásokat is grammozva, összegyúrja a tészta hozzávalóit, s megpihenteti, két napig. Aztán ismét átdolgozza, majd kinyújtja, a félgömb alakú formára helyezi nagyon óvatosan, megfelelő ideig süti, s aztán, amint kihűlt, következik a szélek reszelése, a féltojások színezése, az összeillesztése, ragasztása, színezése, fényezése.
A féltojás alakú formákat Magyarországról szerzi be
Fotó: Tamás Gyopár
A kalácsfény elengedhetetlen ahhoz, hogy ne szívja meg nedvességgel magát a mézes, és akkor se támadják meg az atkák, ha hónapokig dekorálja a helyiséget. Amikor a fényezés is megtörtént, a mintákat csorgatja rá, kandarítva a „kacsmarokat”. Mindezt a legnagyobb türelemmel és precizitással műveli. Még az elmesélése is hosszú a munkafolyamatnak, de amint mondta, lerövidíthető. Elegendő, ha egy napig áll a tészta, ám ő a tökéletes tojások készítésére törekedve két napig pihenteti. Így lesz jó, bár a hozzá nem értő szerint a hibás darabok is tökéletesek. Egy adagból, vagyis egy kilogrammnyi tésztából 30 tojás lesz.
„Minden mézes recept jó” – szögezi le, a lényeg, hogy csak a jól kidolgozott tésztából lehet szép, egyenletes, sima felületű mézest készíteni. Viszont nem mindegyik méz felel meg, folyékony kell legyen. A helyi és a környékbeli termelőktől vásárolja a havasi mézet. A porcukor, kalácsfény és a formák Magyarországon szerezhetők be, a többi alapanyagot pedig szintén helyben vásárolja, és házi tojást használ.
A mennyiségről érdeklődve kiderült, ősztől karácsonyig 30 kilogramm mézet dolgozott fel, mert egy külföldi jótevő Böjte Csaba gyermekeinek mézeskalács-csomagokat ajándékozott. Igaz, ez egyedi megrendelés volt. A rákövetkező időszakban havi 3 kilogrammnyi is elegendő volt. Óvodákba is hívták, hogy megmutassa a kicsiknek, hogyan kandargassák a mintát, hogy még a betűvetés előtt írjanak mézeskalácsot. Írták is, ették is, tetszett, ízlett az apróságoknak.
„Kacsmarok” is kerülnek a gyimesi minta mellé
Fotó: Tamás Gyopár
– teszi hozzá Réka, aki a bank és pénzügyön szerzett diplomát, majd pénzintézetben dolgozott, amikor egyszercsak beleszeretett a mézesezésbe.
Nem csoda, hiszen ünnepre készülnek a finomságok, szeretetteljes találkozásokra.
A kedvezőtlen időjárás miatt kedden 8 órától lezárják a forgalmat a 7C jelzésű országút (Transzfogarasi út) Piscul Negru menedékház és Bilea-vízesés közötti szakaszán – tájékoztatott hétfőn a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
A kopóréteg-aszfalt is rákerült a Korond és Pálpataka között lévő, közel kilenc kilométeres községi útra, továbbá mindkét településen megújult egy-egy iskola – ezeknek örülhetett hétfőn a helyi közösség.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn az energiaügyi miniszter.
Idén szeptemberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a népesség 4432 fővel csökkent, de a kiállított születési igazolványok száma 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a november 11–24. közötti, kéthetes időszakra vonatkozó előrejelzését. Lássuk csak, miben lesz részünk.
Már több mint ezer tanár aláírta azt a petíciót, amelyben arra kérik az oktatási minisztériumot, hogy a diákok szociális ösztöndíjait a helyi szociális osztályok kezeljék, ne az iskolai alkalmazottak, akiknek nincs is erre kompetenciájuk.
Családja jelentette a Maros megyei rendőrségen, hogy a 63 éves Katona Endre eltávozott marosvécsi otthonából november 6-án és nem jelentkezett azóta sem. Megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Fiatal medvét ütött el hétfő reggel egy autós a háromszéki Csernáton közelében. Az elpusztult állatot az égetőbe szállíttatta az illetékes hatóság.
Az alapító Csereyné Zathureczky Emília életét, munkásságát, a közel 150 éves múzeum legrégebbi nívós tárgyait mutatja be a november 11-én 18 órakor az intézmény Bartók Béla-termében Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel megnyíló új alapkiállítás.
Idén is megszervezték a Tudász műveltségi vetélkedőt, az utolsó fordulót Székelyudvarhelyen tartották hétvégén. Ezúttal az 1956-os forradalom tematikája köré épült a verseny, amelyet az első Tudász fesztivállal kötöttek össze.
szóljon hozzá!