A súlyos balesetek többsége az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség miatt történt. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Továbbra is Románia vezeti a halálos kimenetelű közúti balesetek statisztikáját az Európai Unióban. Miközben olyan tagállam is van, ahol egyetlen ilyen tragédia sem történt a vizsgált évben, nálunk egymillió lakosra vetítve 96 halálesetet jegyeztek az utakon. Az legalább vigasztaló, hogy Hargita és Maros megyében idén csökkent a súlyos közúti balesetek száma.
2021. december 05., 21:582021. december 05., 21:58
Noha az Európai Unió útjai világszerte a legbiztonságosabbak közé tartoznak, illetve 2009 és 2019 között 32 százalékkal csökkent a halálos közúti balesetek aránya a tagállamokban, továbbra is több tízezren vesztik életüket az utakon. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég tette közzé legfrissebb, 2019-es adatokat feldolgozó elemzését a témában, és mint kiderült,
Az elemzésben az EU 27 tagállamát és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó három országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia) vizsgálták.
A tagállamokban ugyanakkor jelentős eltéréseket mutatnak az adatok. Az élen álló Liechtensteinben például egyetlen halálos közúti baleset sem történt 2019-ben, de Norvégiában is csak 20 közúti haláleset jutott egymillió lakosra. A lista ellentétes oldalán ismét Románia áll, az országban egymillió lakosra vetítve átlagosan 96 közúti haláleset történt. Ez számokban azt jelenti, hogy
Baleset utáni helyszínelés. Még mindig sok a halálos kimenetelű szerencsétlenség Romániában. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Ezúttal továbbá régiók szerint is közölte az adatokat az Eurostat az összes vizsgált ország esetében. Ebből az látszik, hogy Romániában a délkeleti régióban történik a legtöbb hasonló tragédia, ott egymillió lakosra vetítve átlagosan 111 közúti haláleset történt. A déli régióban 110, az északkeletiben 109, a délnyugatiban 105, a nyugatiban 102, a középsőben 93 (ennek része Székelyföld), az északnyugatiban 87, a Bukarest-Ilfov régióban pedig 47 közúti haláleset jutott egymillió lakosra.
A székelyföldi megyéket is magába foglaló Közép-romániai fejlesztési régió tehát országos szinten valamivel kedvezőbb helyzetben van, de így is számos szerencsétlenség történik a térségben. Hargita megyében például az idei év első kilenc hónapjában a súlyos közúti balesetek száma csökkent, az enyhéké viszont nőtt a korábbi év hasonló időszakához képest – tudtuk meg Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság leköszönő szóvivőjétől. Mint részletezte,
A legtöbb súlyos baleset Csíkszéken és Udvarhelyszéken történt, a városok közül Csíkszeredában (9) és Székelyudvarhelyen (5), a vidéki települések közül pedig Csíkszentmártonban és Parajdon (3–3). A súlyos szerencsétlenségek többsége, 44,5 százaléka vidéken következett be, 32,5 százaléka a településeken kívül, 23 százaléka pedig a városokban. A súlyos balesetek többsége az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség, illetve a kerékpárosok és a szekeresek kihágásai miatt történt.
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A rendelkezésünkre bocsátott adatokból továbbá az is kiderül, hogy
A legkevesebb ugyanakkor keddenként, illetve éjjeli 2 és hajnali 6 óra között történt.
Mindemellett 285 enyhe baleset is történt a megyében az év első kilenc hónapjában, 81-gyel több, mint a korábbi év azonos időszakában. Ezekben 285 személy szerzett enyhe sérüléseket, 113-mal többen, mint 2020 januárja és szeptembere között. Az enyhe balesetek is Csíkszéken és Udvarhelyszéken a leggyakoribbak, városok szintjén ugyancsak Csíkszeredában (48) és Székelyudvarhelyen (21) történt a legtöbb ilyen szerencsétlenség, a vidéki települések közül pedig Gyergyóújfaluban és Parajdon (7–7). Az enyhe balesetek többsége, 41,4 százaléka vidéken következett be, 37,2 százaléka a városokban, 21,4 százaléka pedig a településeken kívül. Az enyhe balesetek legfőbb kiváltó okai a kerékpárosok által elkövetett kihágások, a sebesség, és az elsőbbség megadásának elmulasztása voltak. A legtöbb enyhe baleset hétfőn és szombaton, illetve 14 és 18 óra között történt, a legkevesebb pedig kedden és szerdán, valamint 2 és 6 óra között.
Maros megyében az utóbbi években javult a helyzet: ebben az évben november 19-ig 158 súlyos baleset történt, ami 29-cel kevesebb a tavalyi év, és 99-cel a 2019-es év hasonló időszakához képest – tudtuk meg Aurica Sabău rendőrségi szóvivőtől.
ez néggyel több, mint tavaly, illetve 17-tel kevesebb, mint 2019-ben. Emellett 136-an szenvedtek súlyos sérüléseket idén (38-cal kevesebben, mint tavaly, és 109-cel kevesebben, mint 2019-ben), illetve 71-en enyhébben sérültek (17-tel és 33-mal kevesebben, mint 2020-ban és 2019-ben).
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság azt tanácsolja a gépjárművezetőknek, hogy vezessenek körültekintően, illetve amikor vizes vagy havas az úttest, olyan sebességgel közlekedjenek, amely lehetővé teszi a biztonságos megállást, hiszen ilyen esetben a féktávolság jelentősen megnő. A gyalogosok részére továbbá azt ajánlják, hogy legyenek figyelmesek, amennyiben lehet, ne közlekedjenek az úttesten, főként éjszaka, és alaposan győződjenek meg a biztonságosságról az úttesten való átkelés előtt.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
szóljon hozzá!