
Továbbra sem rendeződött a helyzetük. Jogi lépéseket tehetnek, vagy költözniük kell a családoknak az ANL-tömbházlakásokból
Fotó: Veres Nándor
Noha lejárt a 30 napos határidő, egyelőre nem történt jelentős előrelépés annak a közel harminc csíkszeredai családnak az ügyében, akiknek nem hosszabbították meg a szerződésüket az általuk használt ANL-lakásra. A kilakoltatási eljárást kizárólag egy bírósági eljárás esetén lehetne felfüggeszteni, az érintett családok viszont egyelőre nem tették meg a szükséges jogi lépéseket.
2021. április 10., 09:002021. április 10., 09:00
Március elején derült ki, hogy közel harminc, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházban lakó család bérleti szerződését nem hosszabbították meg Csíkszeredában, mivel a szerződés haszonélvezője nem rendelkezett állandó munkahellyel a városban.

Közel harminc csíkszeredai család maradhat fedél nélkül, miután nem hosszabbították meg az általuk használt ANL-lakásra a szerződésüket erre az évre. Ennek oka, hogy noha egy helyi határozat ezt megköveteli, a szerződések birtokosai nem rendelkeznek állandó csíkszeredai munkahellyel.
Miután több megoldási elképzelés is kudarcba fulladt, az önkormányzat felajánlotta, hogy társuljanak az érintett családok, és kérjenek egy értelmezést a bíróságon, illetve megszabtak egy határidőt is, ami március végére vonatkozott. Ez időközben lejárt, megoldás viszont továbbra sincs.
Mint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere megkeresésünkre elmondta, továbbra is érvényesek a szerződésfelbontások, mivel visszamenőleg nem lehetett megoldást találni a problémára.
Jeleztük feléjük, hogy van egy ilyen kötelezettségük, de nem sürgetjük őket, a végrehajtást normális körülmények között szeretnénk megtenni. Vannak egyébként már olyan lakások, amelyek felszabadultak, de nem mindegyik” – részletezte a polgármester.
Hozzátette: nincs visszaút, ezt a döntést kizárólag egy bírósági végzéssel lehetne felfüggeszteni addig, amíg a bíróság megállapítja, hogy összhangban van-e a családjogi kódexszel az a szabályzó, amely miatt nem hosszabbították meg a szerződéseiket. Azt is kiemelte továbbá, hogy ezt a lépést minél hamarabb meg kellene tenniük az érintett családoknak, és kérniük kell a bíróság elnökétől egy arra vonatkozó rendeletet, hogy addig ne lépjen érvénybe a lakáselhagyási kényszer, amíg le nem zárul a helyzet tisztázása. Ha viszont a jogi lépéseket csak azután teszik meg, hogy elhagyták a lakásokat, már ez is csak nagyon nehezen lesz érvényesíthető.
Az egyik érintettől megtudtuk,
Mint részletezte: vannak családok, akik külön fogadtak ügyvédeket, többen viszont – közöttük ő és családja is – társultak, és közösen vették fel a kapcsolatot több ügyvéddel is. Utóbbiak jelenleg elemzik a különböző forgatókönyveket, és a törvények mentén azt próbálják kideríteni, melyik az az út, amely a legtöbb esélyt biztosítja arra, hogy elérjék a céljukat. Leszögezte: egyelőre nem tudják, melyik ügyvéddel és milyen úton támadják majd meg a döntést, de az biztos, hogy rövidesen megteszik a szükséges jogi lépéseket. Megerősítette továbbá, hogy néhányan már elhagyták a lakásokat, a többség viszont megoldást keres a maradás érdekében.
Az előzményekről
Mint arról korábban beszámoltunk, az ANL-tömbházlakások bérlésére vonatkozó feltételeket a 2001-ből származó 962-es kormányrendelet szabályozza. A feltételek közé tartozik például, hogy az igénylő nem lehet 35 évnél idősebb, nem rendelkezhet saját lakással, ahogy a családtagjai sem, és az állandó munkahelyének azon a településen kell lennie, ahol a bérelendő lakás található. Utóbbi feltétel viszont csak az első alkalommal történő bérlésnél szerepel, a szerződéshosszabbításnál már nem.
Az országos előírások mellett azonban helyi határozatokkal is szabályozzák a kérdést, így született meg a csíkszeredai önkormányzat 2016-ból származó 165-ös számú határozata. Az ebben elfogadott kritériumrendszer tartalmazza egyebek mellett azt a feltételt, hogy az a személy, akinek a neve a szerződésben szerepel, csíkszeredai munkahellyel kell rendelkezzen (a szóban forgó határozatot 2016 óta egyszer sem alkalmazták, egészen mostanáig). Az idei szerződéshosszabbítások elbírálása során figyelembe vették a munkahelyre vonatkozó feltételt, és mint kiderült, számos család esetében nem rendelkezik csíkszeredai munkahellyel a bérlő, ezért nem hosszabbították meg a szerződésüket.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
3 hozzászólás