
Továbbra sem rendeződött a helyzetük. Jogi lépéseket tehetnek, vagy költözniük kell a családoknak az ANL-tömbházlakásokból
Fotó: Veres Nándor
Noha lejárt a 30 napos határidő, egyelőre nem történt jelentős előrelépés annak a közel harminc csíkszeredai családnak az ügyében, akiknek nem hosszabbították meg a szerződésüket az általuk használt ANL-lakásra. A kilakoltatási eljárást kizárólag egy bírósági eljárás esetén lehetne felfüggeszteni, az érintett családok viszont egyelőre nem tették meg a szükséges jogi lépéseket.
2021. április 10., 09:002021. április 10., 09:00
Március elején derült ki, hogy közel harminc, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházban lakó család bérleti szerződését nem hosszabbították meg Csíkszeredában, mivel a szerződés haszonélvezője nem rendelkezett állandó munkahellyel a városban.

Közel harminc csíkszeredai család maradhat fedél nélkül, miután nem hosszabbították meg az általuk használt ANL-lakásra a szerződésüket erre az évre. Ennek oka, hogy noha egy helyi határozat ezt megköveteli, a szerződések birtokosai nem rendelkeznek állandó csíkszeredai munkahellyel.
Miután több megoldási elképzelés is kudarcba fulladt, az önkormányzat felajánlotta, hogy társuljanak az érintett családok, és kérjenek egy értelmezést a bíróságon, illetve megszabtak egy határidőt is, ami március végére vonatkozott. Ez időközben lejárt, megoldás viszont továbbra sincs.
Mint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere megkeresésünkre elmondta, továbbra is érvényesek a szerződésfelbontások, mivel visszamenőleg nem lehetett megoldást találni a problémára.
Jeleztük feléjük, hogy van egy ilyen kötelezettségük, de nem sürgetjük őket, a végrehajtást normális körülmények között szeretnénk megtenni. Vannak egyébként már olyan lakások, amelyek felszabadultak, de nem mindegyik” – részletezte a polgármester.
Hozzátette: nincs visszaút, ezt a döntést kizárólag egy bírósági végzéssel lehetne felfüggeszteni addig, amíg a bíróság megállapítja, hogy összhangban van-e a családjogi kódexszel az a szabályzó, amely miatt nem hosszabbították meg a szerződéseiket. Azt is kiemelte továbbá, hogy ezt a lépést minél hamarabb meg kellene tenniük az érintett családoknak, és kérniük kell a bíróság elnökétől egy arra vonatkozó rendeletet, hogy addig ne lépjen érvénybe a lakáselhagyási kényszer, amíg le nem zárul a helyzet tisztázása. Ha viszont a jogi lépéseket csak azután teszik meg, hogy elhagyták a lakásokat, már ez is csak nagyon nehezen lesz érvényesíthető.
Az egyik érintettől megtudtuk,
Mint részletezte: vannak családok, akik külön fogadtak ügyvédeket, többen viszont – közöttük ő és családja is – társultak, és közösen vették fel a kapcsolatot több ügyvéddel is. Utóbbiak jelenleg elemzik a különböző forgatókönyveket, és a törvények mentén azt próbálják kideríteni, melyik az az út, amely a legtöbb esélyt biztosítja arra, hogy elérjék a céljukat. Leszögezte: egyelőre nem tudják, melyik ügyvéddel és milyen úton támadják majd meg a döntést, de az biztos, hogy rövidesen megteszik a szükséges jogi lépéseket. Megerősítette továbbá, hogy néhányan már elhagyták a lakásokat, a többség viszont megoldást keres a maradás érdekében.
Az előzményekről
Mint arról korábban beszámoltunk, az ANL-tömbházlakások bérlésére vonatkozó feltételeket a 2001-ből származó 962-es kormányrendelet szabályozza. A feltételek közé tartozik például, hogy az igénylő nem lehet 35 évnél idősebb, nem rendelkezhet saját lakással, ahogy a családtagjai sem, és az állandó munkahelyének azon a településen kell lennie, ahol a bérelendő lakás található. Utóbbi feltétel viszont csak az első alkalommal történő bérlésnél szerepel, a szerződéshosszabbításnál már nem.
Az országos előírások mellett azonban helyi határozatokkal is szabályozzák a kérdést, így született meg a csíkszeredai önkormányzat 2016-ból származó 165-ös számú határozata. Az ebben elfogadott kritériumrendszer tartalmazza egyebek mellett azt a feltételt, hogy az a személy, akinek a neve a szerződésben szerepel, csíkszeredai munkahellyel kell rendelkezzen (a szóban forgó határozatot 2016 óta egyszer sem alkalmazták, egészen mostanáig). Az idei szerződéshosszabbítások elbírálása során figyelembe vették a munkahelyre vonatkozó feltételt, és mint kiderült, számos család esetében nem rendelkezik csíkszeredai munkahellyel a bérlő, ezért nem hosszabbították meg a szerződésüket.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
3 hozzászólás