Egy orgonának kell tudni sírni, örülni, dicsőségesen szólni – hangzott el vasárnap a szépvízi Szent László király templom felújított orgonájának szentelési ünnepségén. Az 1896-ból származó hangszert, amely, méretét tekintve, a csíksomlyói után a második a környéken, a helyi közbirtokosság támogatásával, három esztendő alatt sikerült újjávarázsolni.
2010. szeptember 05., 17:472010. szeptember 05., 17:47
2010. szeptember 05., 18:472010. szeptember 05., 18:47
„Amikor egy szép remekművet, mint ezt a felújított orgonát áldjuk meg, csak természetes, hogy az égi muzsika is eszünkbe jusson” – fogalmazott prédikációjában Csintalan László csíkdelnei plébános. Elmondása szerint a templom félhomályában megszólaló szép muzsika még a keményszívű ember lelkében is gyönyörűséget okoz, közelebb hozva őt ezáltal Istenhez. Alighanem a templomot zsúfolásig megtöltő hívek is egyetértettek eme kijelentéssel, főleg azok után, hogy Bors László újtusnádi orgonaépítő, akinek a nevéhez fűződik a munkálat, a szentmise végén bemutatta a megújult hangszert. A különböző regiszterekből kapott kis ízelítőből mindannyian meggyőződhettünk: a hangszerek királyát hallottuk. Bors László egyébként rövid beszédében köszönetet is mondott mindazoknak, akik valamilyen módon segítették három éves munkájában. Az ünnepség végén az udvarhelyi Lászlóffy Árpád, illetve a németországi Walter Dolak klasszikus művek előadásával mutatta be, mit is tud az új szépvízi orgona. Gábor Zoltán helyi plébános szavaival élve, akik ezt végighallgatták, igazi lelki örömben volt részük.
Az orgonáról, még egyszer, röviden
szóljon hozzá!