Igazi kincs a gyógynövényismeret

Az életben nincsenek véletlenek – vallja az a felcsíki lakos, akinek portáját többen is felkeresik különböző betegségek kezelése érdekében. A Karcfalván egyetemi évei után letelepedett Macalik Ernő lassan egy emberöltő óta kutatja és keresi a gyógynövények titkait. Teakeverékeit sokan ismerik és használják a környéken, a nyugdíjas korú biológiatanár viszont nem a haszonkeresés érdekében végzi tevékenységét.

Rédai Botond

2011. október 20., 17:542011. október 20., 17:54

2011. október 20., 19:062011. október 20., 19:06

Jó, ha orvosi látlelettel érkezik az, aki a 32 féle gyógytea egyikéből szeretne vásárolni Macalik Ernőtől

A gyógynövények nem mindenhatóak. Az is butaság, amikor valaki azt mondja, többet érnek, mint a gyógyszerek – figyelmeztet Macalik Ernő karcfalvi teakészítő. Véleménye szerint a természetgyógyászatnak megvan a jól meghatározott helye a terápiás rendszerben, ehhez mérten kell alkalmazni azt. Ami viszont biztos, a Felcsíki-medence igazi kincsesbánya gyógynövények tekintetében.

„Szerintem nincsenek véletlenek, mint ahogy az sem volt véletlen, hogy Karcfalvára sodródtam” – kezdte mondandóját portáján tett látogatásunkkor a Macalik teák készítője. A nyugalmazott tanár elmondta, egyetemi évei befejeztével választotta azt, hogy a felcsíki településre helyezzék. Ugródeszkaként képzelte a községben elkezdett tanári munkáját, ám végül másképp hozta az élet. Végleg a faluban maradt, mi több, lassan a gyógynövények szerelmesévé vált.

A kezdeti lépések

„1974-ben találkoztam két ifjú biológussal Kolozsváron, akik érdeklődtek, hogy hol vannak a kolozsvári szénafüvek. Barátság alakult ki köztünk, következő évben eljöttek egy nagy csapattal Csíkba, hogy etno-botanikus kutatásokat végezzenek” – emlékezett vissza Macalik. A szakembereket többek között a Kászoni-medencébe, illetve a Gyimesekbe is elkísérte. Munkájuk során a lakókat kérdezték növényismeretükről, és hogy mire használják azokat. „Akkor figyeltem fel, micsoda kincs ez a gyógynövény ismeret” – jegyezte meg. Ezt követően elkezdett szakirodalmat gyűjteni, olvasgatni, illetve a témában jártas szakembereket felkeresni. „Így lépésről lépésre gazdagodtak ezzel kapcsolatos ismereteim” – fogalmazott. A \'89-es változások után éltek a lehetőséggel és céget alapítottak, melynek tevékenységi köre a gyógynövény keverékek készítése.

Gyógynövény „paradicsom” a Felcsíki-medence

„Ez a Felcsíki-medence egy fantasztikusan tiszta környezet. Nincs semmi ipari létesítmény, ami szennyezné. A másik fontos tényező, hogy vidék körülbelül hétszáz méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, ami nagyon kedvez a gyógynövényeknek. Az itt tapasztalható ultra-ibolya sugárzás pedig hatóanyagokban gazdagabbá teszi a növényeket” – tudtuk meg a nyugdíjazott tanártól.

Mint elmondta, a környéken sokfajta növényt megtalálnak és begyűjtenek, ám persze, van, amiért messzebbre is el kell utazni. A „szüret” többnyire késő tavasztól ősz kezdetéig tart. A gyökereket késő ősszel vagy kora tavasszal kell összeszedni, a rügyeket is kora tavasszal gyűjtik, még szakadásuk előtt, a fagyöngyöt pedig télen.

A feldolgozás során semmit nem szárítanak mesterségesen. Ez nagyon fontos tényező munkájukban, viszont nehéz, mert a felcsíki levegő sokszor nagyon párás és nedves, ezért nagyon vigyázni kell, nehogy megpenészedjenek e növények. „Száradás után a leveleket, virágokat rostán átnyomjuk kézzel, akkor nagyon szép egyenletes szemcséjű anyag jön össze. A gyökereket, szárakat, kérgeket kalapácsmalmon őröljük meg, ezt követően szitáljuk le őket. Ezekből állítjuk össze a keverékeket” – részletezte a feldolgozási folyamatot a vállalkozó.

Csak nem mindenre jó?

„Feltevődik a kérdés, egy növényt használjunk, vagy többeket a teakészítés során. Ez nagyon érdekes, szakemberek között is bőven van vita. Tény viszont az, hogy egyetlen növénynek nagyon széles spektrumú hatása van” – jegyezte meg Macalik Ernő. Elmondása szerint a vásárlók sokszor felnevetnek ezen, nehezen értik meg, hogy egy növény egymagában is több mindenre hatást gyakorolhat.

A teakeverékek összeállítása során viszont sok mindent szem előtt kell tartani. Ezt a nem elhanyagolandó tényt egy példával is illusztrálta. A gyomorfekély nem egyéb, mint egy seb a gyomor nyálkahártyáján. Ezt kell begyógyítani, hámosítani. Így elsősorban olyan növényt kell keresni, amelynek a hatóanyaga elősegíti a sejtosztódást, és hámosít. A betegség során a gyomor izomzata görcsösen összehúzódik, ezt egy izomszövetet ellazító növénnyel lehet egyensúlyozni. Ugyanakkor jó, ha némi fájdalomcsillapításban is részesül a páciens. Mindezek mellett köztudott, hogy a fekély stressz hatására is kialakulhat. Tehát vegetatív idegnyugtató hatású növényt is bele lehet tenni a keverékbe. „És íme, már a negyedik gyógynövényt mondtam. Ami még szerintem nagyon lényeges, hogy lehetőleg a tea legyen jó ízű, a beteg azt fogyassza élvezettel. Ezt is el lehet érni, hiszen nagyon sok olyan növény van, ami elnyomja a kellemetlen ízét egyik-másik komponensnek. Ebben van a művészet, úgy kell ezt harmonizálni, hogy mindezeket a célokat elérjük” – említette interjúalanyunk.

A gyógynövények nem csodaszerek

„Az emberek azt hiszik, a gyógynövények mindenhatóak. Nem, kérem szépen, megvan a jól meghatározott helyük a terápiás rendszerekben” – nyomatékosított Macalik. Véleménye szerint az is nagy butaság, amikor azt mondják, sokkal többet ér, mint egy gyógyszer. Ugyanis vannak esetek, amikor bizony gyógyszerhez kell nyúlni, mert például vírusos tüdőgyulladást kamilla-teával nem lehet meggyógyítani, meg sok mindent. „A gyógyszerekre szükség van, de persze nem kell visszaélni velük. Szerelmese vagyok a gyógynövényeknek, nem ellenük akarok beszélni, de jó, ha helyére tesszük a dolgokat” – hallhattuk a biológus részéről.

Annyit még megtudtunk, a Macalik teákból 32 féle standard keverék van, ezek nagyjából lefedik a kezelhető betegeket. Kérésre is tudnak speciális keverékeket készíteni. „Olyan növényeket viszont, amelyeknek mérgező hatásuk van, nem használok. Ezekkel nem lehet játszani, ezeket inkább mellőzöm” – tette hozzá. Majd azzal zárta beszélgetésünket, hogy nem a haszonért végzi ezt a munkát. „Hiszen ez egy annyira érdekes, változatos tevékenység, amiben az ember megleli az örömét.”

Ugródeszkából igazi otthon

Macalik Ernő 1944-ben született Kolozsváron, ott is végezte elemi és középiskoláit. Egyetemi tanulmányait a Babeş-Bolyai Egyetem biológia szakán fejezte be, 1967-ben került Karcfalvára. A település általános iskolájában a biológián és földrajzon kívül még több tantárgyat tanított. Eleinte ugródeszkaként tekintett itteni munkájára, viszont az évek során a környék és nem utolsósorban a gyógynövények szerelmesévé lett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei