Az erdélyi népmeséket tartalmazó sorozat harmadik kötete is megjelent, a székely és cigány népmesék után ezúttal szász népmesékkel ismerkedhetnek az ifjú olvasók. A Királylány a lángpalotában című meséskönyv hat szász népmesét tartalmaz.

„A Gutenberg Kiadónál van egy erős és hangsúlyos kötődés a minőségi gyermekirodalomhoz. Ennek az egyik szegmense a mese, amit azért szeretünk nagyon, mert ez az alaplépés, az első lépcsőfok az olvasóvá válásban. A küszöb lehet a nyelvvel való ismerkedés, a mondókák, a lapozók, de amikor a gyerek betekintést nyer a könyvek világába, az hagyományosan a meséken keresztül történik. A mesék világa is bonyolult, sokszínű – ezzel a sorozattal megpróbáltunk egy szegmensre koncentrálni, ez pedig a népmese, és még jobban szűkítve a kört – erdélyi népmeséket kínálunk a gyerekeknek. A sorozat első kötete a Csihány királyúrfi című székely, a második a Mért nem tudnak a fák járni? című cigány, a harmadik pedig a Királylány a lángpalotában című, szász népmeséket tartalmazó kötet. A válogatás célja, hogy sorozatként életképes legyen az értékközvetítő elgondolás” – mutatott rá a szerkesztő.

A sorozat illusztrátora Kürti Andrea grafikusművész, akinek munkáit nemcsak a gyerekek szeretik, hanem a szakma is díjazza. Burus János Botond szerint sok szempontból fontos a minőségi grafika, és az, hogy minőségi könyveket adjanak a gyerekek kezébe. „A szülőnek az például természetes, hogy a gyerekét a megfelelő élelmiszerrel táplálja – és ugyanilyen odafigyelést igényelne az is, hogy milyen könyvekkel találkozik a gyerek. Az ideális az, ha minden szempontból minőségi irodalmat tudunk neki mutatni, mert akkor később lesznek stabil viszonyítási pontjai, a szűrők működni fognak. A könyvek világában sok zaj is van, ha megfelelő útjelző cölöpökkel rendelkezik a gyerek, akkor ki tudja választani, el tudja dönteni, hogy mit érdemes és fontos kézbe venni.”

Az új kötetbe válogatott mesék alapját Joseph Haltrich erdélyi szász történész, néprajzkutató, evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár tizenkilencedik századi népmesegyűjtése képezi. A szerkesztő elmondta, úgy válogatták össze a meséket, hogy a műfaj sajátosságait és sokszínűségét jól visszaadják.

„Ez a sorozat minden eddigi és további kötetére is érvényes: megpróbáljuk a szöveget az eredetihez minél közelebb tartani, hogy visszaadja az adott közösség beszélt nyelvi fordulatait”. Mivel fontosnak tartják a szöveg befogadhatóságát, és egy könyv meg kell ragadja az olvasóját, élvezhetővé kell tegye az estéket, reggeleket, vasárnap délutánokat, ezért a szövegen csak apróbb módosításokat végeztek, az értelmezhetőség kedvéért volt, hogy rövidítettek rajta, de alapjáraton nem csorbították az eredetiségét. Ugyanakkor – ahogy az első két kötetben is – a könyv végén szómutató található, amely hozzájárul a szöveg pontos értelmezéséhez, a gyerek szókincsének a fejlődéséhez, és nem utolsó sorban egy remek játék.

A sorozat eddigi kötetét a szakma is elismerésben részesítette: a Csihán királyúrfit a Románia legszebb könyvei 2015 verseny döntősei közé sorolta, a Mért nem tudnak a fák járni? című a Szép Magyar Könyv 2015 versenyben kapott elismerő oklevelet, a Királylány a lángpalotában ismét döntős a legszebb romániai könyvek idei, még le nem zárt versenyében. „Ez egy kedves dolog, bár nem lebeg a szemünk előtt, amikor könyvet készítünk, hogy hátha kap ilyen elismerést, mégis jó visszajelzés, hogy a könyveink a jó úton haladnak, hogy a könyv esztétikai szempontból és értékközvetítőként is tud funkcionálni. Ez egy jó visszaigazolás, de nem öncélú a játék. Nem azért kell szép könyvet készíteni, mert lehet – azért kell szépet és jót csinálni, mert így érdemes. Ha a mai felnőttek visszagondolnak, a gyerekkorukban is voltak emblematikus meséskönyvek, amelyek viszonyítási pontok, még arra is emlékeznek, hogy hol voltak pontosan a könyvespolcon. Ilyen meghatározó élményeket szeretnénk könyv formájában elhelyezni a mai gyerekek könyvespolcaira, és ehhez szép könyv szükséges.”

A marosvásárhelyi könyvvásárra jelenik meg Lackfi János Kutyából szalonna című, legújabb gyermekverskötete. A szerkesztő szerint nem csak a gyerekek, a felnőttek is fogják szeretni a jórészt szólásverseket tartalmazó kötetet. Lackfi mesterien bánik a magyar nyelvvel, úgy fergetegesen játékos, hogy pillanatig sem erőlködő – mutat rá. Ezt a könyvet is Kürti Andrea illusztrálta, illetve a Kaláka együttes CD-jét is mellékelik a kötethez, amelyen megzenésített formában hangzik el jó pár a kötetben megtalálható versek közül. A szöveg, illusztráció és zene egysége pedig nagy élményt ígér.

Emellett a kiadó – lapozó-sorozatban – gondol a legkisebbekre is, azokra, akik még nem olvasnak, de a szüleiken keresztül már elkezdenek könyvekkel ismerkedni. A lapozó eltéphetetlen, szinte elnyűhetetlen, meg lehet rágni, le lehet ejteni, egyszerre játékszer és könyv. Ilyen lapozóból is sorozatot indított a kiadó, amelyben erdélyi költők – például Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lövétei Lázár László, László Noémi és mások – versei jelennek meg. Ezúttal Balázs Imre József költő és irodalomtörténész A tenger című gyermekversét tartalmazó lapozót forgathatják a kicsik. A Tomos Tünde által készített rajzok érzékletesen adják vissza a tengerparti nyaralás emlékeit, lenyomatait.

Ugyancsak a kiadó újdonságai közé tartozik Fekete Vince költő Szélhárfa című, 99+1 haikut tartalmazó verseskötete. „Fekete Vince nem kísérletezik a haikuval, hanem mesteri ütemben – megfontoltan – teszi többirányúvá, gazdagabb villódzásúvá a hagyományosan tömör forma adta lehetőségeket, elgondolkodtatóan ismerős, énközeli környezetbe helyezve pillanatnyi impressziókat és emberöltőnyi következtetéseket” – magyarázza Burus. A száz haiku világát Láng Orsolya pontokból, görbékből, foltokból építkező illusztráció foglalják keretbe.