
Kitartanak, tiltakoznak, nem fogadják el, hogy a megkérdezésük nélkül hozzanak rendeleteket
Fotó: Haáz Vince
Tovább tart az ügyészek és bírák tiltakozása Maros megyében. Hétfő este huszonöten álltak ki az igazságügyi palota főbejárata elé kezükben jelmondatokkal, amelyekkel arra figyelmeztettek, hogy ragaszkodnak a függetlenségükhöz.
2019. március 11., 20:452019. március 11., 20:45
2019. március 11., 20:492019. március 11., 20:49
Ahogy Alma Maria Dundev, segesvári főügyész megfogalmazta, a 7-es számú sürgősségi kormányrendelet még mindig érvényben van és a 2019/12-es módosító rendelettel sem vették figyelembe a bírók ezreinek az igényét egy valós párbeszédre. Ezért a bírák és az ügyészek úgy döntöttek, hogy tovább folytatják a tiltakozást, annak különböző formáit választva: felfüggesztett ülésekkel, fehér karszalaggal, a bíróságok bejárata elé vonulással mutatva ki nemtetszésüket.
– fogalmazott a főügyész.
Fotó: Haáz Vince
Túl kevés a tiltakozók száma ahhoz képest, hogy a sürgősségi rendelet ezreket érint – tette hozzá Alma Maria Dundev, aki úgy véli, hogy a 31 táblabírósági elnök, vagy alelnök, valamint a 30 törvényszéki elnök és alelnök, alig egy kis hányada a romániai igazságügy képviselőinek. Ezáltal szerinte
Alma Maria Dundev: megpróbálják eljelentékteleníteni a tiltakozók hangját
Fotó: Haáz Vince
„Nem akarunk semmi mást, csak a szakmánkat tisztességesen gyakorolni” – hangsúlyozta a főügyész, hozzátéve, hogy kollégáival együtt elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az „éjszaka leple alatt” hozzanak döntéseket, anélkül, hogy az ő véleményüket is meghallgatnák.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!