
Fotó: László Ildikó
Rendhagyó helyszínen, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébániatemplomban tartották meg csütörtökön a pálos rend történetét bemutató Pálosok című vándorkiállítás ünnepi megnyitóját. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Haáz Rezső Múzeum együttműködésével megvalósult kiállítás az évszázadok emlékeit mutatja be, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, gazdálkodását, alkotó tevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, valamint a rend anyagi és szellemi örökségét.
2023. február 02., 22:442023. február 02., 22:44
2023. február 02., 23:292023. február 02., 23:29
„Eljött hozzánk a nemzet múzeuma – ez mindenképpen léptékváltást jelent számunkra” – fogalmazott köszöntőbeszédében a vándorkiállításnak otthont adó Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Miklós Zoltán.
elevenítette fel, hozzáfűzve, hogy nem kívánja sorrendbe állítani azokat, de úgy érzi, hogy ezúttal új szintre léptek.
Miklós Zoltán múzeumigazgató
Fotó: László Ildikó
A kisvárosi, kis léptékű múzeumoknak jövőképet ad az, hogy lehetőségük van ilyen anyaországi partnerekkel együttműködni, és ez a szimbolikus megerősítés egy nagyon fontos üzenet – mondta, köszönetét fejezve ki a magyar kormánynak a támogatásért, L. Simon Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának és munkatársainak, a Magyar Pálos Rendnek, a műtárgyakat kölcsönző intézményeknek, a székelyföldi múzeumok vezetőinek, a kurátoroknak, a Székelyudvarhely önkormányzatának, a Kis Szent Teréz Plébániának, továbbá saját kollégáinak és a helyi támogatóknak is.
Ölvedi Zsolt alpolgármester
Fotó: László Ildikó
Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere elismerően mondott köszönetet a múzeum igazgatójának, hogy kapcsolataik révén egy újabb egyedi gyűjteményt mutathatnak be a székelyudvarhelyieknek, továbbá azért is, hogy rendtörténeti, egyházi jellegű kiállításról lévén szó, Isten házában tartják az ünnepélyes megnyitót.
A pálos rend megalapítását és viszontagságos történetét elevenítette fel beszédében Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja. A szerzetesrendet a tizenharmadik századi megalapítása óta három nagy csapás is érte – a török betörés, II. József császár uralkodása, valamint a kommunizmus idején –, de mindhármat átvészelték.
Beke Mihály András első beosztott konzul
Fotó: László Ildikó
Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy
„Ilyen erőt adót példákra és tanulságokra ma rendkívüli szükségünk van. (…) Nekünk, mai európaiaknak azzal a felismeréssel kell szembesülnünk, hogy – Robert Schuman sokat idézett szavaival – a huszonegyedik században »Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz« többé. Ebben a világban, ebben az összefüggésben egy magyar keresztény rend szívós életereje, megtartó hite erőt adó példát és biztatást jelenthet” – fogalmazott Beke Mihály András.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója múlt heti, Szentföldön tett zarándoklatát idézte fel a kiállításmegnyitón. Izraeli látogatása Jézus útjának a nyomon követéséről szólt, de a magyar vonatkozású emlékeket is megtekintette.
Ez a történet a Tábor-hegyen fonódott össze a pálos rend históriájával, „hiszen a történeti hagyomány szerint a viszonylag fiatal pálos rendünk tagjai éppen II. András királyunkkal mentek a Szentföldre, és a szentföldi jelenlétünknek köszönhetően a Tábor-hegyen templomot emeltek.”
– mondta a pálosok által egykor épített templomnak a régészeti nyomaival kapcsolatban.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Fotó: László Ildikó
„Itt, Székelyudvarhelyen olyan kiállítást láthatunk, ahol az ember úgy érzi, hogy nem is a pálos rend történeti emlékeinek a tárgyai, régészeti leletek, dokumentumok, kegytárgyak között sétálunk, hanem belépünk egy valóságos, lelket építő, lelket emelő szakrális térbe, amiért nagyon hálás vagyok az itteni munkatársaknak, hogy ilyen csodát varázsoltak nekünk” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. L. Simon László elmondta, egyre erősebb az együttműködésük a székelyföldi múzeumokkal, ezáltal is egyértelművé szeretnék tenni mindenki számára, „hogy egy nemzeti közösségnek, egy nyelvi, kulturális, szellemi és lelki közösségnek vagyunk a tagjai”. Köszönetét fejezte ki ugyanakkor a magyar kormánynak, amely a Bethlen Gábor Alapon keresztül jelentős támogatást biztosított a vándorkiállítás létrehozásához. Megköszönte ugyanakkor kollégái munkáját is.
A Magyar Pálos Rend képviseletében Bátor Botond hargitafürdői plébános mondott beszédet az ünnepélyes kiállításmegnyitón. Számára az volt a legmegragadóbb, amikor 1990-ben belépett a szerzetesrendbe, hogy tudta, mennyi mindenen mentek keresztül a rend tagjai.
Bátor Botond hargitafürdői plébános
Fotó: László Ildikó
„Egy nagyon nehéz időszakban, a kommunizmus időszakában kellett nekik ezt a hivatást vállalni, és bizony nem volt ez egyszerű. (…) Ebből az időszakból is láthatunk emlékeket ezen a kiállításon. És ami nekem annyira megragadó volt, hogy minden nehézség ellenére mennyire normális emberekkel találkoztam ezekben az idős pálosokban, ami csak arra ösztönzött, hogy legalább egy kicsi százalékban én magam is ezt az utat járjam. Mert ők maguk mondták el: nem az a fontos, hogy jó szerzetes, jó pap legyél, hanem normális ember legyél, akit Jézus Krisztus szeret, és akit nagyon szeretsz te is.” Ez azért nagyon fontos – folytatta – mert ez a fajta normalitás mutatkozik meg nagyon sokszor a történelem folyamán a pálos rend életében.
Fotó: László Ildikó
„Egészen sajátos jelleggel éppen annak a kornak megfelelően mutatkozott meg ez az emberséges szerzetesi élet a pálosok életében, ahogy az a kor, időszak tőlük követelte.
Majd a jelenbe is belekóstolhatunk, abba, hogy a pálos szerzetesek hogyan és miképpen szeretnék ezt az emberséges hivatást, Jézus Krisztusról ilyen formán tanúságot téve megélni” – mondta Bátor Botond.
Fotó: László Ildikó
Az ünnepélyes kiállításmegnyitón közreműködött Petrás Mária csángó népdalénekes és a Lux Aurumque Kamarakórus. A Pálosok című kiállítás május 31-ig tekinthető meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Fotó: László Ildikó
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!