Bedeháza titkai: több ezer éves edények, emberi csontvázak árulkodnak a múltról
Értékes régészeti kincseket rejt a Bedeháza lelőhely
Fotó: Tuchiluș Alex
Az időszámításunk előtti évezredekben emberek laktak ott, ahol ma a Keleti Kárpátok Múzeumának régészei értékes kutatásokat végeznek. Puskás József mesélt Bedeháza kincseiről és arról, milyen összefüggés létezhet a különböző lelőhelyek között.
Farkas Orsolya
2025. január 11., 08:542025. január 11., 08:54
Lépésről lépésre tárják fel a történelem darabkáit a Keleti Kárpártok Nemzeti Múzeumának régészei, akik ezelőtt két évvel újrakezdték a korábban is ismert, Bedeháza nevű lelőhelyen végzett kutatásokat. Az értékes terület, ahol egykor település volt, Sepsiszentgyörgy és Gidófalva között helyezkedik el, az Olt folyó menti vasúti híd környékén.
Amit Bedeházáról tudni érdemes
A Bedeháza lelőhelyet már a 20. század elején felfedezték, nevét a közelben egykor álló Bedeházi-malomról kapta. Az első ásatásokat László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze vezette 1912 és 1914 között. A munkálatok vélhetően a vasútépítés által bolygatott területekre koncentrálódtak.
Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Az 1950-es években újabb kutatások kezdődtek meg Kurt Horedt kolozsvári régész vezetésével. Ekkor sikerült a lelőhely korát is meghatározni, amely a neolitikum (Kr. e. 5500-4500) időszakától lakott volt. Számos lelet köthető a középső bronzkor (Kr. e. 2000-1600), a késő vaskor (Kr. e. 100-Kr. u. 100) és a középkor időszakához. A legjelentősebbek a késő vaskori dák kultúra eredményei.
Ebből az időszakból számos olyan gödröt tártak fel, amelyekben nagy méretű ép edényeket és emberi csontvázakat is elhelyeztek. „Meg kell jegyeznünk, hogy
– fűzte hozzá Puskás József régész.
A mostanában feltárt leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Újrakezdték a kutatást
2023-tól kezdődően a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma tervásatások keretében újrakezdte a kutatásokat. „Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő. Ezek teljes feltárása és a leletanyag értékelése még folyamatban van” – magyarázta a régész. Az ásatások két idényben zajlottak, 2023-ban és 2024-ben, két-két hetet, a kijelölt kutatási terület nagyjából száz négyzetméteren terül el.
Hozzátette, a tervásatások – amilyen Bedeházánál is zajlik – általában több évig tartanak, és a feltárások legtöbbször viszonylag kis felületeken folynak. Így alkalom nyílik rá, hogy a leleteket és leletkörülményeket minél pontosabban dokumentálják, megfigyeléseket végezzenek. Ezzel szemben a mentőásatások építkezési munka, infrastrukturális beruházás elvégzése előtt zajlanak, és meghatározott – általában rövid – idő alatt kell elvégezni, ezért gyakran nincs lehetőség precíz megfigyelésekre.
2024-es régészeti térkép
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Különleges leletekre bukkantak
„A leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba, kivételt a neolitikumi anyag képez, eddig ugyanis nem sikerült ebből a korból származó kerámiát találnunk” – részletezte a kutatás eddigi eredményeit a régész.
amelyek különböző gödrökben kerültek elő. Az egyik szelvényben nagy méretű késő középkori objektumot sikerült megfigyelni, amely feltehetően egy ház pincéje lehetett.
„A vaskori anyagot leginkább kerámia alkotja.
Utóbbiak nagy hasonlóságot mutatnak az Al-Duna régiójából ismert leletekkel is” – tette hozzá. A kutatásról részletesebben a múzeum honlapján lehet olvasni.
Megoldásra váró rejtélyek
2024-ben a Sepsi Aréna mellett végzett feltárások során hasonló leletanyagot találtak, mint a Bedeháza lelőhelyen. Adódik a kérdés tehát, hogy milyen kapcsolat áll fenn a kettő között. „Megfelelő kutatások hiányában egyelőre nehéz megmondani, hogy a két lelőhelyet ugyanabban az időben használták-e, nem egyértelmű, hogy kötődnek-e egymáshoz” – szögezte le kérdésünkre Puskás József.
Azonban meg kell említeni azokat a leleteket is, amelyeket 2021-ben találtak a gidófalvi homokbánya területén. „Az itt feltárt gödrökben, hasonlóan a bedeházi lelőhelyhez, amely körülbelül 1,5 kilométerre helyezkedik el,
Az itt felsorolt lelőhelyek arra engednek következtetni, hogy az említett rituális tevékenységek jóval nagyobb területeken folyhattak, mint azt eddig gondolták” – fűzte hozzá.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Villamosenergia-válság enyhítéséről szóló intézkedéseket fogatott el a kormány
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Villamosenergia-válság enyhítéséről szóló intézkedéseket fogatott el a kormány
Bolojan szerint négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy projekt, ami a Duna vízhozamának növelését segítené elő
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában.
Bolojan szerint négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy projekt, ami a Duna vízhozamának növelését segítené elő
Elvégezték az első robotasszisztált urológiai műtétet Csíkszeredában
Újabb mérföldkőhöz érkezett a csíkszeredai kórház robotsebészeti programja, ugyanis az elmúlt két napban elvégezték az első robotasszisztált prosztataműtéteket a Nyugat-Európában is performánsnak számító Da Vinci robotsebészeti eszközzel.
Elvégezték az első robotasszisztált urológiai műtétet Csíkszeredában
Szent István ünneppel indul az idei Székelyföldi Lovas Ünnep
A jövő évi jubileumi, huszadik kiadás főpróbájának is tekintik az idei, 19. Székelyföldi Lovas Ünnepet, amelyet augusztus 20. és 23. között rendeznek meg. A gyergyószentmiklósi esemény a lovas élet, a hagyományőrzés és kikapcsolódás találkozóhelye.
Szent István ünneppel indul az idei Székelyföldi Lovas Ünnep
Mentőhelikopterrel vitték kórházba, miután kiemelték a Marosból – frissítve
Kiemeltek egy embert a Marosból csütörtökön délután Kutyfalva községhez tartozó Marosorosziban, majd megkezdték az újraélesztését. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
Mentőhelikopterrel vitték kórházba, miután kiemelték a Marosból – frissítve
3,4-es erősségű földrengés volt csütörtök délután
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 13 óra 22 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Ezt később 3,4-es erősségűre módosítotották.
3,4-es erősségű földrengés volt csütörtök délután
Kezdődhet Călin Georgescu és Horațiu Potra perének érdemi tárgyalása
A legfelsőbb bíróság csütörtökön elrendelte az érdemi tárgyalás megkezdését abban az perben, amelyben a korábbi államelnökjelöltet, Călin Georgescut és Horațiu Potra zsoldoscsoportját alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Kezdődhet Călin Georgescu és Horațiu Potra perének érdemi tárgyalása
Esti áramspórolásra kérik a lakosságot, a vállalatokat és a közintézményeket
Az energiaügyi minisztérium arra kéri a lakosságot, a vállalatokat, a közintézményeket és a termelő-fogyasztókat, hogy augusztus 31-éig önkéntesen csökkentsék az áramfogyasztást este 19 és 23 óra között.
Esti áramspórolásra kérik a lakosságot, a vállalatokat és a közintézményeket
Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen
Szombaton szavaz az államfőjelöltjéről a Tisza-frakció
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta az MTI kérdésére Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön.
Szombaton szavaz az államfőjelöltjéről a Tisza-frakció
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!