
Értékes régészeti kincseket rejt a Bedeháza lelőhely
Fotó: Tuchiluș Alex
Az időszámításunk előtti évezredekben emberek laktak ott, ahol ma a Keleti Kárpátok Múzeumának régészei értékes kutatásokat végeznek. Puskás József mesélt Bedeháza kincseiről és arról, milyen összefüggés létezhet a különböző lelőhelyek között.
2025. január 11., 08:542025. január 11., 08:54
Lépésről lépésre tárják fel a történelem darabkáit a Keleti Kárpártok Nemzeti Múzeumának régészei, akik ezelőtt két évvel újrakezdték a korábban is ismert, Bedeháza nevű lelőhelyen végzett kutatásokat. Az értékes terület, ahol egykor település volt, Sepsiszentgyörgy és Gidófalva között helyezkedik el, az Olt folyó menti vasúti híd környékén.
A Bedeháza lelőhelyet már a 20. század elején felfedezték, nevét a közelben egykor álló Bedeházi-malomról kapta. Az első ásatásokat László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze vezette 1912 és 1914 között. A munkálatok vélhetően a vasútépítés által bolygatott területekre koncentrálódtak.
Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Az 1950-es években újabb kutatások kezdődtek meg Kurt Horedt kolozsvári régész vezetésével. Ekkor sikerült a lelőhely korát is meghatározni, amely a neolitikum (Kr. e. 5500-4500) időszakától lakott volt. Számos lelet köthető a középső bronzkor (Kr. e. 2000-1600), a késő vaskor (Kr. e. 100-Kr. u. 100) és a középkor időszakához. A legjelentősebbek a késő vaskori dák kultúra eredményei.
Ebből az időszakból számos olyan gödröt tártak fel, amelyekben nagy méretű ép edényeket és emberi csontvázakat is elhelyeztek. „Meg kell jegyeznünk, hogy
– fűzte hozzá Puskás József régész.
A mostanában feltárt leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
2023-tól kezdődően a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma tervásatások keretében újrakezdte a kutatásokat. „Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő. Ezek teljes feltárása és a leletanyag értékelése még folyamatban van” – magyarázta a régész. Az ásatások két idényben zajlottak, 2023-ban és 2024-ben, két-két hetet, a kijelölt kutatási terület nagyjából száz négyzetméteren terül el.
Hozzátette, a tervásatások – amilyen Bedeházánál is zajlik – általában több évig tartanak, és a feltárások legtöbbször viszonylag kis felületeken folynak. Így alkalom nyílik rá, hogy a leleteket és leletkörülményeket minél pontosabban dokumentálják, megfigyeléseket végezzenek. Ezzel szemben a mentőásatások építkezési munka, infrastrukturális beruházás elvégzése előtt zajlanak, és meghatározott – általában rövid – idő alatt kell elvégezni, ezért gyakran nincs lehetőség precíz megfigyelésekre.
2024-es régészeti térkép
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„A leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba, kivételt a neolitikumi anyag képez, eddig ugyanis nem sikerült ebből a korból származó kerámiát találnunk” – részletezte a kutatás eddigi eredményeit a régész.
amelyek különböző gödrökben kerültek elő. Az egyik szelvényben nagy méretű késő középkori objektumot sikerült megfigyelni, amely feltehetően egy ház pincéje lehetett.
„A vaskori anyagot leginkább kerámia alkotja.
Utóbbiak nagy hasonlóságot mutatnak az Al-Duna régiójából ismert leletekkel is” – tette hozzá. A kutatásról részletesebben a múzeum honlapján lehet olvasni.
2024-ben a Sepsi Aréna mellett végzett feltárások során hasonló leletanyagot találtak, mint a Bedeháza lelőhelyen. Adódik a kérdés tehát, hogy milyen kapcsolat áll fenn a kettő között. „Megfelelő kutatások hiányában egyelőre nehéz megmondani, hogy a két lelőhelyet ugyanabban az időben használták-e, nem egyértelmű, hogy kötődnek-e egymáshoz” – szögezte le kérdésünkre Puskás József.
Azonban meg kell említeni azokat a leleteket is, amelyeket 2021-ben találtak a gidófalvi homokbánya területén. „Az itt feltárt gödrökben, hasonlóan a bedeházi lelőhelyhez, amely körülbelül 1,5 kilométerre helyezkedik el,
Az itt felsorolt lelőhelyek arra engednek következtetni, hogy az említett rituális tevékenységek jóval nagyobb területeken folyhattak, mint azt eddig gondolták” – fűzte hozzá.
Két személy meghalt kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Richter-skála szerint 4,3-as erősségű földrengés történt kedden 20 óra 21 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nicușor Dan államfő gratulált Baka Andrásnak magyar köztársasági elnökké választásához kedden.
Új bázist nyit decemberben a Wizz Air légitársaság a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtéren, és tizenötre bővíti a városból elérhető célállomások számát.
A román állampolgárok 2026. szeptember 4-től közvetlen repülőjárattal utazhatnak a Kínai Népköztársaságba a Peking és Bukarest közötti, az Air China által üzemeltetett járat elindításával.
A tartós szárazság miatt megugrott a vízfogyasztás, ami megnehezíti gyergyószentmiklósi, és környékbeli vízellátást is. Egyelőre még csak kérik az embereket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, de ha a helyzet nem javul, korlátozásokra is szükség lesz.
Megnyitották az észak-erdélyi autópálya újabb, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakaszát kedden a gépkocsiforgalom előtt. A 12 kilométeres szakasznak egyelőre nincs összeköttetése a már korábban átadott szakaszokkal.
Visszavette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Sepsi Bike rendszerrel együtt beszerzett 12 triciklit az üzemeltetőtől, hogy azok végre az idősek és mozgáskorlátozottak mobilitását szolgálják. A járművek használatának módjáról még egyeztetnek.
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében kedden a Parlamentben.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
szóljon hozzá!