
Értékes régészeti kincseket rejt a Bedeháza lelőhely
Fotó: Tuchiluș Alex
Az időszámításunk előtti évezredekben emberek laktak ott, ahol ma a Keleti Kárpátok Múzeumának régészei értékes kutatásokat végeznek. Puskás József mesélt Bedeháza kincseiről és arról, milyen összefüggés létezhet a különböző lelőhelyek között.
2025. január 11., 08:542025. január 11., 08:54
Lépésről lépésre tárják fel a történelem darabkáit a Keleti Kárpártok Nemzeti Múzeumának régészei, akik ezelőtt két évvel újrakezdték a korábban is ismert, Bedeháza nevű lelőhelyen végzett kutatásokat. Az értékes terület, ahol egykor település volt, Sepsiszentgyörgy és Gidófalva között helyezkedik el, az Olt folyó menti vasúti híd környékén.
A Bedeháza lelőhelyet már a 20. század elején felfedezték, nevét a közelben egykor álló Bedeházi-malomról kapta. Az első ásatásokat László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze vezette 1912 és 1914 között. A munkálatok vélhetően a vasútépítés által bolygatott területekre koncentrálódtak.
Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Az 1950-es években újabb kutatások kezdődtek meg Kurt Horedt kolozsvári régész vezetésével. Ekkor sikerült a lelőhely korát is meghatározni, amely a neolitikum (Kr. e. 5500-4500) időszakától lakott volt. Számos lelet köthető a középső bronzkor (Kr. e. 2000-1600), a késő vaskor (Kr. e. 100-Kr. u. 100) és a középkor időszakához. A legjelentősebbek a késő vaskori dák kultúra eredményei.
Ebből az időszakból számos olyan gödröt tártak fel, amelyekben nagy méretű ép edényeket és emberi csontvázakat is elhelyeztek. „Meg kell jegyeznünk, hogy
– fűzte hozzá Puskás József régész.
A mostanában feltárt leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
2023-tól kezdődően a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma tervásatások keretében újrakezdte a kutatásokat. „Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő. Ezek teljes feltárása és a leletanyag értékelése még folyamatban van” – magyarázta a régész. Az ásatások két idényben zajlottak, 2023-ban és 2024-ben, két-két hetet, a kijelölt kutatási terület nagyjából száz négyzetméteren terül el.
Hozzátette, a tervásatások – amilyen Bedeházánál is zajlik – általában több évig tartanak, és a feltárások legtöbbször viszonylag kis felületeken folynak. Így alkalom nyílik rá, hogy a leleteket és leletkörülményeket minél pontosabban dokumentálják, megfigyeléseket végezzenek. Ezzel szemben a mentőásatások építkezési munka, infrastrukturális beruházás elvégzése előtt zajlanak, és meghatározott – általában rövid – idő alatt kell elvégezni, ezért gyakran nincs lehetőség precíz megfigyelésekre.
2024-es régészeti térkép
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„A leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba, kivételt a neolitikumi anyag képez, eddig ugyanis nem sikerült ebből a korból származó kerámiát találnunk” – részletezte a kutatás eddigi eredményeit a régész.
amelyek különböző gödrökben kerültek elő. Az egyik szelvényben nagy méretű késő középkori objektumot sikerült megfigyelni, amely feltehetően egy ház pincéje lehetett.
„A vaskori anyagot leginkább kerámia alkotja.
Utóbbiak nagy hasonlóságot mutatnak az Al-Duna régiójából ismert leletekkel is” – tette hozzá. A kutatásról részletesebben a múzeum honlapján lehet olvasni.
2024-ben a Sepsi Aréna mellett végzett feltárások során hasonló leletanyagot találtak, mint a Bedeháza lelőhelyen. Adódik a kérdés tehát, hogy milyen kapcsolat áll fenn a kettő között. „Megfelelő kutatások hiányában egyelőre nehéz megmondani, hogy a két lelőhelyet ugyanabban az időben használták-e, nem egyértelmű, hogy kötődnek-e egymáshoz” – szögezte le kérdésünkre Puskás József.
Azonban meg kell említeni azokat a leleteket is, amelyeket 2021-ben találtak a gidófalvi homokbánya területén. „Az itt feltárt gödrökben, hasonlóan a bedeházi lelőhelyhez, amely körülbelül 1,5 kilométerre helyezkedik el,
Az itt felsorolt lelőhelyek arra engednek következtetni, hogy az említett rituális tevékenységek jóval nagyobb területeken folyhattak, mint azt eddig gondolták” – fűzte hozzá.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
Hosszú kihagyás után idén érkezik a biztonsági játéknak ígérkező Star Wars-film, de Steven Spielberg is visszatér egy idegeninváziós sci-fivel. De nem csak ezeket nézhetjük az előttünk álló hónapokban. Nyári moziajánló.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.
szóljon hozzá!