
Értékes régészeti kincseket rejt a Bedeháza lelőhely
Fotó: Tuchiluș Alex
Az időszámításunk előtti évezredekben emberek laktak ott, ahol ma a Keleti Kárpátok Múzeumának régészei értékes kutatásokat végeznek. Puskás József mesélt Bedeháza kincseiről és arról, milyen összefüggés létezhet a különböző lelőhelyek között.
2025. január 11., 08:542025. január 11., 08:54
Lépésről lépésre tárják fel a történelem darabkáit a Keleti Kárpártok Nemzeti Múzeumának régészei, akik ezelőtt két évvel újrakezdték a korábban is ismert, Bedeháza nevű lelőhelyen végzett kutatásokat. Az értékes terület, ahol egykor település volt, Sepsiszentgyörgy és Gidófalva között helyezkedik el, az Olt folyó menti vasúti híd környékén.
A Bedeháza lelőhelyet már a 20. század elején felfedezték, nevét a közelben egykor álló Bedeházi-malomról kapta. Az első ásatásokat László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze vezette 1912 és 1914 között. A munkálatok vélhetően a vasútépítés által bolygatott területekre koncentrálódtak.
Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Az 1950-es években újabb kutatások kezdődtek meg Kurt Horedt kolozsvári régész vezetésével. Ekkor sikerült a lelőhely korát is meghatározni, amely a neolitikum (Kr. e. 5500-4500) időszakától lakott volt. Számos lelet köthető a középső bronzkor (Kr. e. 2000-1600), a késő vaskor (Kr. e. 100-Kr. u. 100) és a középkor időszakához. A legjelentősebbek a késő vaskori dák kultúra eredményei.
Ebből az időszakból számos olyan gödröt tártak fel, amelyekben nagy méretű ép edényeket és emberi csontvázakat is elhelyeztek. „Meg kell jegyeznünk, hogy
– fűzte hozzá Puskás József régész.
A mostanában feltárt leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
2023-tól kezdődően a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma tervásatások keretében újrakezdte a kutatásokat. „Egyelőre a korábban is ismert gödrök kerültek elő. Ezek teljes feltárása és a leletanyag értékelése még folyamatban van” – magyarázta a régész. Az ásatások két idényben zajlottak, 2023-ban és 2024-ben, két-két hetet, a kijelölt kutatási terület nagyjából száz négyzetméteren terül el.
Hozzátette, a tervásatások – amilyen Bedeházánál is zajlik – általában több évig tartanak, és a feltárások legtöbbször viszonylag kis felületeken folynak. Így alkalom nyílik rá, hogy a leleteket és leletkörülményeket minél pontosabban dokumentálják, megfigyeléseket végezzenek. Ezzel szemben a mentőásatások építkezési munka, infrastrukturális beruházás elvégzése előtt zajlanak, és meghatározott – általában rövid – idő alatt kell elvégezni, ezért gyakran nincs lehetőség precíz megfigyelésekre.
2024-es régészeti térkép
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„A leletek kora beleillik a korábban is feltárt leletanyagba, kivételt a neolitikumi anyag képez, eddig ugyanis nem sikerült ebből a korból származó kerámiát találnunk” – részletezte a kutatás eddigi eredményeit a régész.
amelyek különböző gödrökben kerültek elő. Az egyik szelvényben nagy méretű késő középkori objektumot sikerült megfigyelni, amely feltehetően egy ház pincéje lehetett.
„A vaskori anyagot leginkább kerámia alkotja.
Utóbbiak nagy hasonlóságot mutatnak az Al-Duna régiójából ismert leletekkel is” – tette hozzá. A kutatásról részletesebben a múzeum honlapján lehet olvasni.
2024-ben a Sepsi Aréna mellett végzett feltárások során hasonló leletanyagot találtak, mint a Bedeháza lelőhelyen. Adódik a kérdés tehát, hogy milyen kapcsolat áll fenn a kettő között. „Megfelelő kutatások hiányában egyelőre nehéz megmondani, hogy a két lelőhelyet ugyanabban az időben használták-e, nem egyértelmű, hogy kötődnek-e egymáshoz” – szögezte le kérdésünkre Puskás József.
Azonban meg kell említeni azokat a leleteket is, amelyeket 2021-ben találtak a gidófalvi homokbánya területén. „Az itt feltárt gödrökben, hasonlóan a bedeházi lelőhelyhez, amely körülbelül 1,5 kilométerre helyezkedik el,
Az itt felsorolt lelőhelyek arra engednek következtetni, hogy az említett rituális tevékenységek jóval nagyobb területeken folyhattak, mint azt eddig gondolták” – fűzte hozzá.
Hetvenhárom szórványbeli iskola magyar kisdiákjai vehetnek részt délutáni oktatásban Erdélyben a hétfőn elkezdődött új tanévben az Iskola Alapítvány délutáni oktatási programja révén.
Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita, Magyarország külügyminisztere hétfői Facebook-bejegyzésében.
Az Egyesült Államok ű katonai jelenlétének megerősítése stratégiai befektetés Románia biztonságába – közölte hétfőn az elnöki hivatal a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése után.
A legszárazabb és a második legmelegebb volt az idei nyár 1901 óta – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján hétfőn.
A lécfalvi hulladékválogató csarnok leégése után kézzel válogatják Kovászna megye szelektív hulladékát, ez azonban csak rövid távon működhet. Hogy hogyan tovább, arról három héttel a tűzeset után még mindig nincs határozott elképzelés.
Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék nem jogerősen egy férfit, aki két évvel ezelőtt megölte a nagyanyját a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Girincsen – közölte a törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel hétfőn.
Járművezetői engedélye nem volt, ráadásul rendszám nélküli motorbiciklivel közlekedett vasárnap délután egy férfi a 131A jelzésű megyei út homoródszentmártoni szakaszán – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sem támogat olyan kormányt, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezet, vagy amelyben a PSD részt vesz. Ezt hétfőn erősítették meg a két párt képviselőházi frakcióvezetői.
A korábban becsült 25 ezer lej helyett mintegy 65 ezer lejre lesz szükség a vesebeteg csíkszeredai Sándor Noah magyarországi gyógykezeléséhez. A kisfiúra két műtét vár Pécsen, a szükséges összeget novemberig kell előteremteni.
Megkezdődött hétfőn a Cotroceni-palotában a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése.
szóljon hozzá!