
Fotó: Haáz Vince
A két hónappal ezelőtti leváltása előtt egy utolsó „ajándékkal” lepte meg a marosvásárhelyi magyarokat Lucian Goga prefektus. A kormánybiztos közigazgatási bíróságon támadta meg azt a két, tavaly hozott tanácsi határozatot, melynek értelmében a Maroshévíz utcát Lutherről, a Posta utcát Kálvinról nevezték át.
2018. június 29., 15:222018. június 29., 15:22
Az átkeresztelést egy esztendővel ezelőtt, a reformáció félezer éves jubileumának tiszteletére, a helyi evangélikus illetve református közösség kezdeményezte.
A magyarellenességéről elhíresült exprefektus, aki hároméves mandátuma alatt ádáz harcot folytatott a kétnyelvűség, a kisebbségi jelképek használata, valamint a katolikus középiskola működése, majd újraalakítása ellen, ezzel a sokadik közigazgatási perét indította. Újabb barátságtalan gesztusával lényegében „kiegyenlítette” a katolikusok és protestánsok közti számláját: mint ismert,
Amint korábban beszámoltunk róla, az evangélikus-lutheránus egyházközség Luther Mártonról, a protestáns reformáció szellemi atyjáról szerette volna átneveztetni az egykori Mentovich Ferenc, mai Maroshévíz utcát, azt, amelynek sarkán a főtéri lebontott templomuk helyett 1960-ban egy magánházat kaptak, amelyet istenházává alakították. A cél érdekében aláírásokat is gyűjtöttek az utca lakóitól, akik támogatásukról biztosították az evangélikusok kezdeményezését. Később a reformátusok is jelezték abbéli igényüket, hogy a vártemplom közelében lévő Posta utcát Kálvinról kereszteljék el.
Annak ellenére, hogy a Szabad Emberek Pártjának képviselője, Radu Bălaș kérte, hogy az utcák nevét a magyar megfelelő nélkül tüntessék fel, azok támadhatóságával indokolva javaslatát, végül mindkét utca átnevezését az RMDSZ által javasolt formában fogadta el az önkormányzati testület 17 igen és 5 tartózkodás mellett.
Közben a közigazgatási bíróság egy másik utcanév-pert is el kezdett tárgyalni. Abban Maros megye volt prefektusa az utcák kétnyelvűsítése ellen emelt kifogást, azt állítva – többek között –, hogy a személyazonossági igazolványokba nem fér ki egyetlen utca román és magyar megnevezése.
Kérdésünkre, hogy módjában, illetve szándékában áll-e a perek visszavonása, Nagy Zsigmond ügyvivő prefektus nemmel válaszolt. Mint kifejtette, jogköre nem terjed ki erre.
– mondta el lapunknak Nagy Zsigmond.
Az intézményt irányító alprefektus jó hírrel is szolgált: mint mondta, a prefektúra nem támadta a legújabb utcanévadást. A múlt hónapban a vásárhelyi tanács arról döntött, hogy a jövőben a Sportolók utcája dr. Czakó József főorvos nevét viselje. Az RMDSZ határozattervezete egyébként csak második nekifutásra lelt román támogatásra. Értesüléseink szerint márciusban a szociáldemokraták azért nem támogatták a szövetség kezdeményezését, mert nem figyelve a kérés indoklására, Czakó Józsefet összetévesztették Czakó Jánossal, az ASA egykori labdarúgójával, későbbi edzőjével. „Focistáról azért mégse nevezzünk el utcát” – indokolták döntésüket. Figyelmetlenségükért utólag elnézést kértek.
Aradon lehet pert visszavonni
Míg Nagy Zsigmond a perek visszavonhatatlansága mellett érvel, a hét közepén Arad megye prefektusa, Florentina Horgea visszavonta a bíróságon benyújtott keresetét, amelyet a kormányhivatalnak és a városházának otthont adó közigazgatási palota tulajdonjogának a tisztázására indított. A kormánymegbízott azok után gondolta meg magát, miután Gheorghe Falcă, Arad liberális polgármestere az ingatlan „államosításával” vádolta. A helyi önkormányzati képviselők többségét adó liberális párt tüntetést is szervezett a megyeszékhelyen a prefektus ellen, úgymond a városháza védelmében.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
1 hozzászólás