
A Covid időszakban felerősödő globális élelmiszer-ellátási válságáról, a helyi termelők szerepéről az értékesítési láncban, és arról beszélgettünk Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, hogy miért jelent gondot, ha nem helyi terméket vásárolunk.
2024. február 23., 10:002024. február 23., 10:00
– Mit jelent a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalma?
– Ez egy modern kifejezés, amely az utóbbi években honosodott meg Romániában. A globális gazdaság térnyerésének és a világot körülölelő méretének ellensúlyozásaként alakult ki.
Többféle szempontból is egy válságot éltünk át. A Covid alatt feldarabolódtak, kiestek a láncszemek a globális gazdasági modellből. Míg korábban előnynek számított a nagy földrajzi távolságokat átívelő, több kontinens bevonásával működő gazdaság modell, addig a válság a helyi gazdaságok aktivizálódását erősítette meg. Egyenesen következik a gondolat, hogy
Ehhez a partnerséghez elengedhetetlen az, hogy a vásárló személyesen ismerje azt, akitől vásárol.
Fotó: REL-kampány
A globális elosztóláncok térnyerése azért ölthetett ilyen méreteket, mert az évtizedek alatt olyan minőségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyekkel garantálni tudják, hogy a végtermék minden esetben egyforma. A helyi termékek esetében azonban ezt nem lehet megoldani, ugyanis nem is erről szól ez a gazdasági forma. Sokkal inkább a bizalom az alappillére, amelyet csak és kizárólag a személyes kapcsolatok révén tudunk felépíteni.
hiszen egyre több rendezvény keretében találkozhatunk termelőkkel, legyen az egy farmlátogatás vagy éppen egy közös gyümölcsbegyűjtés lehetősége.
– Miért lett ez a típusú kezdeményezés a Civitas Alapítvány szívügye?
– A REL, mint üzleti modell szerves fejlődés eredményeként került a Civitashoz. Szoros összefüggés van a Székelygyümölcs vagy a gyógynövényes programjainkkal, melyeknek mindig is az volt a céljuk, hogy a helyi termelők termékeit eljuttassuk a piacra. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt nem is olyan egyszerű megtenni, mint elsőre gondolnánk. Soha nem a termékek minőségével volt baj, hanem a termelés ingadozásával, a termelései mennyiséggel.
Ezzel szemben a nagy élelmiszeripari vállalatok a piaci szükségleteket elégítik ki, és végképp nem saját maguk számára termelnek. A helyi értékesítési láncba bekerülő termékek sokkal inkább hasonlítanak az önellátó gazdálkodáshoz, mintsem az ipari termeléshez. A piacra kerülés megsegítésére úgynevezett food hub programok alakultak ki, amely egy amerikai modell romániai meghonosítása. A cél kiiktatni a közvetítő láncszemeket a termelő és a vásárló között, és maximum csak integrátort hagyni, aki összefogja a szálakat.
Fotó: REL-kampány
– Mi a gond azzal, ha nem támogatjuk a helyi termelőket?
– Van egy jól ismert axióma a közgazdaságtanban. Valamiből minél több darabot gyártunk, annál kisebb lesz egy darabnak az előállítási költsége.
Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közepette nincs is arra lehetőség, hogy olyan méreteket, mennyiségeket tudjanak elérni, mint a multinacionális vállalatok, éppen ezért sajátos piacokat kell létrehozni. Gyakorlatilag ezzel magyarázható a helyi termékek magasabb árfekvése is, amelyet a vásárlónak kell bevállalnia, viszont cserébe egy sokkal átláthatóbb, megbízható forrásból származó és egészségesebb élelmiszerhez juthat. A tudatos vásárló pontosan tudja, hogy neki ez minden pénzt megér.
Fotó: REL-kampány
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.