
A Covid időszakban felerősödő globális élelmiszer-ellátási válságáról, a helyi termelők szerepéről az értékesítési láncban, és arról beszélgettünk Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, hogy miért jelent gondot, ha nem helyi terméket vásárolunk.
2024. február 23., 10:002024. február 23., 10:00
– Mit jelent a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalma?
– Ez egy modern kifejezés, amely az utóbbi években honosodott meg Romániában. A globális gazdaság térnyerésének és a világot körülölelő méretének ellensúlyozásaként alakult ki.
Többféle szempontból is egy válságot éltünk át. A Covid alatt feldarabolódtak, kiestek a láncszemek a globális gazdasági modellből. Míg korábban előnynek számított a nagy földrajzi távolságokat átívelő, több kontinens bevonásával működő gazdaság modell, addig a válság a helyi gazdaságok aktivizálódását erősítette meg. Egyenesen következik a gondolat, hogy
Ehhez a partnerséghez elengedhetetlen az, hogy a vásárló személyesen ismerje azt, akitől vásárol.
Fotó: REL-kampány
A globális elosztóláncok térnyerése azért ölthetett ilyen méreteket, mert az évtizedek alatt olyan minőségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyekkel garantálni tudják, hogy a végtermék minden esetben egyforma. A helyi termékek esetében azonban ezt nem lehet megoldani, ugyanis nem is erről szól ez a gazdasági forma. Sokkal inkább a bizalom az alappillére, amelyet csak és kizárólag a személyes kapcsolatok révén tudunk felépíteni.
hiszen egyre több rendezvény keretében találkozhatunk termelőkkel, legyen az egy farmlátogatás vagy éppen egy közös gyümölcsbegyűjtés lehetősége.
– Miért lett ez a típusú kezdeményezés a Civitas Alapítvány szívügye?
– A REL, mint üzleti modell szerves fejlődés eredményeként került a Civitashoz. Szoros összefüggés van a Székelygyümölcs vagy a gyógynövényes programjainkkal, melyeknek mindig is az volt a céljuk, hogy a helyi termelők termékeit eljuttassuk a piacra. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt nem is olyan egyszerű megtenni, mint elsőre gondolnánk. Soha nem a termékek minőségével volt baj, hanem a termelés ingadozásával, a termelései mennyiséggel.
Ezzel szemben a nagy élelmiszeripari vállalatok a piaci szükségleteket elégítik ki, és végképp nem saját maguk számára termelnek. A helyi értékesítési láncba bekerülő termékek sokkal inkább hasonlítanak az önellátó gazdálkodáshoz, mintsem az ipari termeléshez. A piacra kerülés megsegítésére úgynevezett food hub programok alakultak ki, amely egy amerikai modell romániai meghonosítása. A cél kiiktatni a közvetítő láncszemeket a termelő és a vásárló között, és maximum csak integrátort hagyni, aki összefogja a szálakat.
Fotó: REL-kampány
– Mi a gond azzal, ha nem támogatjuk a helyi termelőket?
– Van egy jól ismert axióma a közgazdaságtanban. Valamiből minél több darabot gyártunk, annál kisebb lesz egy darabnak az előállítási költsége.
Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közepette nincs is arra lehetőség, hogy olyan méreteket, mennyiségeket tudjanak elérni, mint a multinacionális vállalatok, éppen ezért sajátos piacokat kell létrehozni. Gyakorlatilag ezzel magyarázható a helyi termékek magasabb árfekvése is, amelyet a vásárlónak kell bevállalnia, viszont cserébe egy sokkal átláthatóbb, megbízható forrásból származó és egészségesebb élelmiszerhez juthat. A tudatos vásárló pontosan tudja, hogy neki ez minden pénzt megér.
Fotó: REL-kampány
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.
Közös fellépésre szólítja a székelyföldi önkormányzatokat október 25-én, a Székely Autonómia Napján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hangsúlyozva, hogy az idei ünnepnek különös jelentőséget ad „a közös cselekvés gondolata”.
A DIICOT marosvásárhelyi ügyészei azzal gyanúsítják Cristian Pomohaci népdalénekest, hogy online alkalmazásokon keresztül olyan fényképeket és videófelvételeket készített és osztott meg, amelyeken kiskorúakkal folytat szexuális viszonyt.
A munkahelyen bekövetkezett robbanásban megsérült és kórházba szállították csütörtökön a Bumbești-Jiu településen található Sadu Gépgyár (Uzina Mecanică Sadu) egyik munkását – közölte a Gorj megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM).
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a Román Országos Diáktanáccsal közösen tiltakozik az egyenruhák bevezetése ellen. Tiltakozásuk jeléül a diákokat arra kérik, hogy hétfőn, szeptember 28-án öltözzenek feketébe.
A kormány csütörtöki ülésén 142,7 millió lejt különített el 75 színház, opera, filharmónia és egy athénéum finanszírozására. számára 50 településen.
Elbocsátásokat jelentett be a piacvezető román telekommunikációs vállalat, az Orange, azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy hány munkahelyet kíván megszüntetni – írta a profit.ro gazdasági hírportál.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei zárlat alá vették Călin Georgescu mogoșoaiai házát abban az ügyben, amelyben a korábbi elnökjelöltet csalással gyanúsítják.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta a Brassó–Fogaras autópálya műszaki-gazdasági mutatóit.
A nyugdíjak hibás kiszámítása nem „jelenségszintű” probléma, az embereknek bízniuk kell abban, hogy járandóságukat helyesen állapították meg – jelentette ki a Bihar megyei nyugdíjpénztár igazgatója.