
A Covid időszakban felerősödő globális élelmiszer-ellátási válságáról, a helyi termelők szerepéről az értékesítési láncban, és arról beszélgettünk Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, hogy miért jelent gondot, ha nem helyi terméket vásárolunk.
2024. február 23., 10:002024. február 23., 10:00
– Mit jelent a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalma?
– Ez egy modern kifejezés, amely az utóbbi években honosodott meg Romániában. A globális gazdaság térnyerésének és a világot körülölelő méretének ellensúlyozásaként alakult ki.
Többféle szempontból is egy válságot éltünk át. A Covid alatt feldarabolódtak, kiestek a láncszemek a globális gazdasági modellből. Míg korábban előnynek számított a nagy földrajzi távolságokat átívelő, több kontinens bevonásával működő gazdaság modell, addig a válság a helyi gazdaságok aktivizálódását erősítette meg. Egyenesen következik a gondolat, hogy
Ehhez a partnerséghez elengedhetetlen az, hogy a vásárló személyesen ismerje azt, akitől vásárol.
Fotó: REL-kampány
A globális elosztóláncok térnyerése azért ölthetett ilyen méreteket, mert az évtizedek alatt olyan minőségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyekkel garantálni tudják, hogy a végtermék minden esetben egyforma. A helyi termékek esetében azonban ezt nem lehet megoldani, ugyanis nem is erről szól ez a gazdasági forma. Sokkal inkább a bizalom az alappillére, amelyet csak és kizárólag a személyes kapcsolatok révén tudunk felépíteni.
hiszen egyre több rendezvény keretében találkozhatunk termelőkkel, legyen az egy farmlátogatás vagy éppen egy közös gyümölcsbegyűjtés lehetősége.
– Miért lett ez a típusú kezdeményezés a Civitas Alapítvány szívügye?
– A REL, mint üzleti modell szerves fejlődés eredményeként került a Civitashoz. Szoros összefüggés van a Székelygyümölcs vagy a gyógynövényes programjainkkal, melyeknek mindig is az volt a céljuk, hogy a helyi termelők termékeit eljuttassuk a piacra. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt nem is olyan egyszerű megtenni, mint elsőre gondolnánk. Soha nem a termékek minőségével volt baj, hanem a termelés ingadozásával, a termelései mennyiséggel.
Ezzel szemben a nagy élelmiszeripari vállalatok a piaci szükségleteket elégítik ki, és végképp nem saját maguk számára termelnek. A helyi értékesítési láncba bekerülő termékek sokkal inkább hasonlítanak az önellátó gazdálkodáshoz, mintsem az ipari termeléshez. A piacra kerülés megsegítésére úgynevezett food hub programok alakultak ki, amely egy amerikai modell romániai meghonosítása. A cél kiiktatni a közvetítő láncszemeket a termelő és a vásárló között, és maximum csak integrátort hagyni, aki összefogja a szálakat.
Fotó: REL-kampány
– Mi a gond azzal, ha nem támogatjuk a helyi termelőket?
– Van egy jól ismert axióma a közgazdaságtanban. Valamiből minél több darabot gyártunk, annál kisebb lesz egy darabnak az előállítási költsége.
Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közepette nincs is arra lehetőség, hogy olyan méreteket, mennyiségeket tudjanak elérni, mint a multinacionális vállalatok, éppen ezért sajátos piacokat kell létrehozni. Gyakorlatilag ezzel magyarázható a helyi termékek magasabb árfekvése is, amelyet a vásárlónak kell bevállalnia, viszont cserébe egy sokkal átláthatóbb, megbízható forrásból származó és egészségesebb élelmiszerhez juthat. A tudatos vásárló pontosan tudja, hogy neki ez minden pénzt megér.
Fotó: REL-kampány
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
Tavaly 31 ezerre volt tehető a betöltetlen állások száma Romániában a statisztikák szerint, ami ötezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az üzemanyag árának emelkedését fékező újabb intézkedésekről tárgyalnak hétfőn a Victoria-palotában a koalíciós pártok képviselői – értesült az Agerpres politikai forrásokból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint hétfő reggel 10 órától kedd reggel 10 óráig a szél erősödése, mérsékelt csapadék, a hegyekben pedig havazás és hóréteg kialakulása várható.
Öt személy életét vesztette hétfő reggel egy Kolozs megyében történt közúti balesetben.
79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
A kőolajat leszámítva nem áll rosszul Románia az energiahordozók terén, mégis egyre költségesebbek ezek a lakosság számára. Mi ennek az oka? – ehhez hasonló kérdésekkel fordultuk Antal Lóránthoz, a szenátus energiaügyi bizottságának elnökéhez.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).