
A Covid időszakban felerősödő globális élelmiszer-ellátási válságáról, a helyi termelők szerepéről az értékesítési láncban, és arról beszélgettünk Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, hogy miért jelent gondot, ha nem helyi terméket vásárolunk.
2024. február 23., 10:002024. február 23., 10:00
– Mit jelent a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalma?
– Ez egy modern kifejezés, amely az utóbbi években honosodott meg Romániában. A globális gazdaság térnyerésének és a világot körülölelő méretének ellensúlyozásaként alakult ki.
Többféle szempontból is egy válságot éltünk át. A Covid alatt feldarabolódtak, kiestek a láncszemek a globális gazdasági modellből. Míg korábban előnynek számított a nagy földrajzi távolságokat átívelő, több kontinens bevonásával működő gazdaság modell, addig a válság a helyi gazdaságok aktivizálódását erősítette meg. Egyenesen következik a gondolat, hogy
Ehhez a partnerséghez elengedhetetlen az, hogy a vásárló személyesen ismerje azt, akitől vásárol.
Fotó: REL-kampány
A globális elosztóláncok térnyerése azért ölthetett ilyen méreteket, mert az évtizedek alatt olyan minőségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyekkel garantálni tudják, hogy a végtermék minden esetben egyforma. A helyi termékek esetében azonban ezt nem lehet megoldani, ugyanis nem is erről szól ez a gazdasági forma. Sokkal inkább a bizalom az alappillére, amelyet csak és kizárólag a személyes kapcsolatok révén tudunk felépíteni.
hiszen egyre több rendezvény keretében találkozhatunk termelőkkel, legyen az egy farmlátogatás vagy éppen egy közös gyümölcsbegyűjtés lehetősége.
– Miért lett ez a típusú kezdeményezés a Civitas Alapítvány szívügye?
– A REL, mint üzleti modell szerves fejlődés eredményeként került a Civitashoz. Szoros összefüggés van a Székelygyümölcs vagy a gyógynövényes programjainkkal, melyeknek mindig is az volt a céljuk, hogy a helyi termelők termékeit eljuttassuk a piacra. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt nem is olyan egyszerű megtenni, mint elsőre gondolnánk. Soha nem a termékek minőségével volt baj, hanem a termelés ingadozásával, a termelései mennyiséggel.
Ezzel szemben a nagy élelmiszeripari vállalatok a piaci szükségleteket elégítik ki, és végképp nem saját maguk számára termelnek. A helyi értékesítési láncba bekerülő termékek sokkal inkább hasonlítanak az önellátó gazdálkodáshoz, mintsem az ipari termeléshez. A piacra kerülés megsegítésére úgynevezett food hub programok alakultak ki, amely egy amerikai modell romániai meghonosítása. A cél kiiktatni a közvetítő láncszemeket a termelő és a vásárló között, és maximum csak integrátort hagyni, aki összefogja a szálakat.
Fotó: REL-kampány
– Mi a gond azzal, ha nem támogatjuk a helyi termelőket?
– Van egy jól ismert axióma a közgazdaságtanban. Valamiből minél több darabot gyártunk, annál kisebb lesz egy darabnak az előállítási költsége.
Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közepette nincs is arra lehetőség, hogy olyan méreteket, mennyiségeket tudjanak elérni, mint a multinacionális vállalatok, éppen ezért sajátos piacokat kell létrehozni. Gyakorlatilag ezzel magyarázható a helyi termékek magasabb árfekvése is, amelyet a vásárlónak kell bevállalnia, viszont cserébe egy sokkal átláthatóbb, megbízható forrásból származó és egészségesebb élelmiszerhez juthat. A tudatos vásárló pontosan tudja, hogy neki ez minden pénzt megér.
Fotó: REL-kampány
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.
Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.
Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.
Az Európai Bizottság szerdán új jogszabályjavaslatot terjesztett elő az online vásárlók védelmének megerősítésére, amely megtiltaná a manipulatív értékesítési módszereket.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.