
Fotó: Borbély Fanni
Az identitás erősítésének fontosságáról és az ebben szerepet vállaló Nemzetpolitikai Államtitkárság programjairól tartott beszámolót Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tusványoson, a Bethlen Gábor sátor nyitóeseményén szerdán.
2024. július 24., 16:492024. július 24., 16:49
Immáron 12 éve tartanak panelbeszélgetéseket, előadásokat Tusványos idején a Bethlen Gábor Sátorban a nemzetpolitika legfontosabb programjairól. Az idei megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Erdély Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólaltak fel. Kántor Zoltán felvezetőjében az identitásunk erősítésének fontosságát emelte ki.
Fotó: Borbély Fanni
Erdély Rudolf Zalán beszédében ezúttal a közpénzvédelmet helyezte fókuszba. Mint mondta, a támogatásokról az országgyűlés, a kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság dönt, és fontos a közpénzvédelem.
A működési támogatásokat mindenhol tudjuk biztosítani, de ez nem azt jelenti, hogy ez elegendő, mert az inflációs hatás és az árfolyamváltozás mindenkit érint az adott országban. Azt gondolom, stabilan működik a rendszer, és bízunk a jövőben, hogy ezek a támogatások folyamatosan és stabilan, kiszámíthatóan érkeznek a kedvezményezetteknek” – fejtette ki a BGA vezérigazgatója.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád János keretelőadásában identitásmegőrző és -erősítő munkájukról számolt be: „a nemzetpolitika az elmúlt években, sőt az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat egyik sikerágazata lett”.
2010 óta nincsen, vagy alig van olyan intézkedés – folytatta –, amit ne egységes nemzetszemlélet alapján hoztak volna meg, amely magában foglalja a támogatáspolitikát, illetve azokat a szimbolikus jogszabályokat, törvényeket, az alaptörvényt, amelyet az elmúlt években mintegy alapként megteremtettek, és erre 2014–15-től építettek.
(…) Az identitáserősítést több helyen láthatjuk, így az oktatásban, kultúrában, az egyházak területén, a sport és akár a média világában is” – részletezte az államtitkár.
Tizenkétezer pedagógust sikerült a pedagógusszövetségeken keresztül Kárpát-medencei hálózatba építeni, Erdélyben például hétezer pedagógus dolgozik, akik segítik egymás munkáját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálásával.
A gazdasági szektor támogatása 2015-től vette kezdetét, és mára negyvenezer vállalkozással tartják a kapcsolatot és segítenek nekik kapcsolatot építeni egymás között. Emellett Potápi kiemelte a médiatámogatások fontosságát is.
– szögezte le az államtitkár.
2024-ben is 2,5 milliárd forint pályázati pénzt, forrást írt ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyre a nemzet egyharmadát kitevő diaszpórából 500 millió forintos keretösszegre nyújtottak be pályázatokat. Közülük nem csak a világi és egyházi szervezeteket, csoportokat támogathatnak, hanem a hétvégi magyar iskolákat is, világszerte több mint 250-et.
Fotó: Borbély Fanni
A 2002–2003-as tanévben elindított Szülőföldön magyarul programról is szó esett, amely két éve megemelt összeggel támogatja a magyar nyelven tanulókat.
Több felmérés is igazolja ezt. Az anyanyelvén tanul a legjobban, a legteljesebben a gyermek. Kiteljesedni az ember a saját nyelvén keresztül tud” – osztotta meg gondolatait az államtitkár.
Fotó: Borbély Fanni
Eddig több mint 237 ezer kérelem érkezett be a mipont.hu címen elérhető új platformon keresztül, jelenleg ezek ellenőrzése zajlik. Összesen 885 óvoda és bölcsőde építését vagy felújítását is támogatta a minisztérium,
„Olyan programokat határozunk meg, ami elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg, mert nekik kell továbbvinni az identitást” – hangsúlyozta.
A Határtalanul programmal eddig több mint 535 ezer diákot értek el, akik kirándulásokon vehettek részt. Az idei program augusztus 31-én zárul, ennek részeként 45 ezer diák utazott Erdélybe, Felvidék és Délvidék térségeibe.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád megemlítette továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Program, illetve Petőfi Sándor Program sikerességét is, emellett hangsúlyozta a sporttevékenységek támogatásának fontosságát is.
– fogalmazott.
Az államtitkár szót ejtett továbbá az egészségügy erősítéséről, a gasztronómia, illetve a sajtó támogatásának elengedhetetlenségéről is.
Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
szóljon hozzá!