
Fotó: Borbély Fanni
Az identitás erősítésének fontosságáról és az ebben szerepet vállaló Nemzetpolitikai Államtitkárság programjairól tartott beszámolót Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tusványoson, a Bethlen Gábor sátor nyitóeseményén szerdán.
2024. július 24., 16:492024. július 24., 16:49
Immáron 12 éve tartanak panelbeszélgetéseket, előadásokat Tusványos idején a Bethlen Gábor Sátorban a nemzetpolitika legfontosabb programjairól. Az idei megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Erdély Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólaltak fel. Kántor Zoltán felvezetőjében az identitásunk erősítésének fontosságát emelte ki.
Fotó: Borbély Fanni
Erdély Rudolf Zalán beszédében ezúttal a közpénzvédelmet helyezte fókuszba. Mint mondta, a támogatásokról az országgyűlés, a kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság dönt, és fontos a közpénzvédelem.
A működési támogatásokat mindenhol tudjuk biztosítani, de ez nem azt jelenti, hogy ez elegendő, mert az inflációs hatás és az árfolyamváltozás mindenkit érint az adott országban. Azt gondolom, stabilan működik a rendszer, és bízunk a jövőben, hogy ezek a támogatások folyamatosan és stabilan, kiszámíthatóan érkeznek a kedvezményezetteknek” – fejtette ki a BGA vezérigazgatója.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád János keretelőadásában identitásmegőrző és -erősítő munkájukról számolt be: „a nemzetpolitika az elmúlt években, sőt az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat egyik sikerágazata lett”.
2010 óta nincsen, vagy alig van olyan intézkedés – folytatta –, amit ne egységes nemzetszemlélet alapján hoztak volna meg, amely magában foglalja a támogatáspolitikát, illetve azokat a szimbolikus jogszabályokat, törvényeket, az alaptörvényt, amelyet az elmúlt években mintegy alapként megteremtettek, és erre 2014–15-től építettek.
(…) Az identitáserősítést több helyen láthatjuk, így az oktatásban, kultúrában, az egyházak területén, a sport és akár a média világában is” – részletezte az államtitkár.
Tizenkétezer pedagógust sikerült a pedagógusszövetségeken keresztül Kárpát-medencei hálózatba építeni, Erdélyben például hétezer pedagógus dolgozik, akik segítik egymás munkáját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálásával.
A gazdasági szektor támogatása 2015-től vette kezdetét, és mára negyvenezer vállalkozással tartják a kapcsolatot és segítenek nekik kapcsolatot építeni egymás között. Emellett Potápi kiemelte a médiatámogatások fontosságát is.
– szögezte le az államtitkár.
2024-ben is 2,5 milliárd forint pályázati pénzt, forrást írt ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyre a nemzet egyharmadát kitevő diaszpórából 500 millió forintos keretösszegre nyújtottak be pályázatokat. Közülük nem csak a világi és egyházi szervezeteket, csoportokat támogathatnak, hanem a hétvégi magyar iskolákat is, világszerte több mint 250-et.
Fotó: Borbély Fanni
A 2002–2003-as tanévben elindított Szülőföldön magyarul programról is szó esett, amely két éve megemelt összeggel támogatja a magyar nyelven tanulókat.
Több felmérés is igazolja ezt. Az anyanyelvén tanul a legjobban, a legteljesebben a gyermek. Kiteljesedni az ember a saját nyelvén keresztül tud” – osztotta meg gondolatait az államtitkár.
Fotó: Borbély Fanni
Eddig több mint 237 ezer kérelem érkezett be a mipont.hu címen elérhető új platformon keresztül, jelenleg ezek ellenőrzése zajlik. Összesen 885 óvoda és bölcsőde építését vagy felújítását is támogatta a minisztérium,
„Olyan programokat határozunk meg, ami elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg, mert nekik kell továbbvinni az identitást” – hangsúlyozta.
A Határtalanul programmal eddig több mint 535 ezer diákot értek el, akik kirándulásokon vehettek részt. Az idei program augusztus 31-én zárul, ennek részeként 45 ezer diák utazott Erdélybe, Felvidék és Délvidék térségeibe.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád megemlítette továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Program, illetve Petőfi Sándor Program sikerességét is, emellett hangsúlyozta a sporttevékenységek támogatásának fontosságát is.
– fogalmazott.
Az államtitkár szót ejtett továbbá az egészségügy erősítéséről, a gasztronómia, illetve a sajtó támogatásának elengedhetetlenségéről is.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!