
Fotó: Borbély Fanni
Az identitás erősítésének fontosságáról és az ebben szerepet vállaló Nemzetpolitikai Államtitkárság programjairól tartott beszámolót Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tusványoson, a Bethlen Gábor sátor nyitóeseményén szerdán.
2024. július 24., 16:492024. július 24., 16:49
Immáron 12 éve tartanak panelbeszélgetéseket, előadásokat Tusványos idején a Bethlen Gábor Sátorban a nemzetpolitika legfontosabb programjairól. Az idei megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Erdély Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólaltak fel. Kántor Zoltán felvezetőjében az identitásunk erősítésének fontosságát emelte ki.
Fotó: Borbély Fanni
Erdély Rudolf Zalán beszédében ezúttal a közpénzvédelmet helyezte fókuszba. Mint mondta, a támogatásokról az országgyűlés, a kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság dönt, és fontos a közpénzvédelem.
A működési támogatásokat mindenhol tudjuk biztosítani, de ez nem azt jelenti, hogy ez elegendő, mert az inflációs hatás és az árfolyamváltozás mindenkit érint az adott országban. Azt gondolom, stabilan működik a rendszer, és bízunk a jövőben, hogy ezek a támogatások folyamatosan és stabilan, kiszámíthatóan érkeznek a kedvezményezetteknek” – fejtette ki a BGA vezérigazgatója.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád János keretelőadásában identitásmegőrző és -erősítő munkájukról számolt be: „a nemzetpolitika az elmúlt években, sőt az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat egyik sikerágazata lett”.
2010 óta nincsen, vagy alig van olyan intézkedés – folytatta –, amit ne egységes nemzetszemlélet alapján hoztak volna meg, amely magában foglalja a támogatáspolitikát, illetve azokat a szimbolikus jogszabályokat, törvényeket, az alaptörvényt, amelyet az elmúlt években mintegy alapként megteremtettek, és erre 2014–15-től építettek.
(…) Az identitáserősítést több helyen láthatjuk, így az oktatásban, kultúrában, az egyházak területén, a sport és akár a média világában is” – részletezte az államtitkár.
Tizenkétezer pedagógust sikerült a pedagógusszövetségeken keresztül Kárpát-medencei hálózatba építeni, Erdélyben például hétezer pedagógus dolgozik, akik segítik egymás munkáját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálásával.
A gazdasági szektor támogatása 2015-től vette kezdetét, és mára negyvenezer vállalkozással tartják a kapcsolatot és segítenek nekik kapcsolatot építeni egymás között. Emellett Potápi kiemelte a médiatámogatások fontosságát is.
– szögezte le az államtitkár.
2024-ben is 2,5 milliárd forint pályázati pénzt, forrást írt ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyre a nemzet egyharmadát kitevő diaszpórából 500 millió forintos keretösszegre nyújtottak be pályázatokat. Közülük nem csak a világi és egyházi szervezeteket, csoportokat támogathatnak, hanem a hétvégi magyar iskolákat is, világszerte több mint 250-et.
Fotó: Borbély Fanni
A 2002–2003-as tanévben elindított Szülőföldön magyarul programról is szó esett, amely két éve megemelt összeggel támogatja a magyar nyelven tanulókat.
Több felmérés is igazolja ezt. Az anyanyelvén tanul a legjobban, a legteljesebben a gyermek. Kiteljesedni az ember a saját nyelvén keresztül tud” – osztotta meg gondolatait az államtitkár.
Fotó: Borbély Fanni
Eddig több mint 237 ezer kérelem érkezett be a mipont.hu címen elérhető új platformon keresztül, jelenleg ezek ellenőrzése zajlik. Összesen 885 óvoda és bölcsőde építését vagy felújítását is támogatta a minisztérium,
„Olyan programokat határozunk meg, ami elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg, mert nekik kell továbbvinni az identitást” – hangsúlyozta.
A Határtalanul programmal eddig több mint 535 ezer diákot értek el, akik kirándulásokon vehettek részt. Az idei program augusztus 31-én zárul, ennek részeként 45 ezer diák utazott Erdélybe, Felvidék és Délvidék térségeibe.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád megemlítette továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Program, illetve Petőfi Sándor Program sikerességét is, emellett hangsúlyozta a sporttevékenységek támogatásának fontosságát is.
– fogalmazott.
Az államtitkár szót ejtett továbbá az egészségügy erősítéséről, a gasztronómia, illetve a sajtó támogatásának elengedhetetlenségéről is.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!