
Fotó: Borbély Fanni
Az identitás erősítésének fontosságáról és az ebben szerepet vállaló Nemzetpolitikai Államtitkárság programjairól tartott beszámolót Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tusványoson, a Bethlen Gábor sátor nyitóeseményén szerdán.
2024. július 24., 16:492024. július 24., 16:49
Immáron 12 éve tartanak panelbeszélgetéseket, előadásokat Tusványos idején a Bethlen Gábor Sátorban a nemzetpolitika legfontosabb programjairól. Az idei megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Erdély Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólaltak fel. Kántor Zoltán felvezetőjében az identitásunk erősítésének fontosságát emelte ki.
Fotó: Borbély Fanni
Erdély Rudolf Zalán beszédében ezúttal a közpénzvédelmet helyezte fókuszba. Mint mondta, a támogatásokról az országgyűlés, a kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság dönt, és fontos a közpénzvédelem.
A működési támogatásokat mindenhol tudjuk biztosítani, de ez nem azt jelenti, hogy ez elegendő, mert az inflációs hatás és az árfolyamváltozás mindenkit érint az adott országban. Azt gondolom, stabilan működik a rendszer, és bízunk a jövőben, hogy ezek a támogatások folyamatosan és stabilan, kiszámíthatóan érkeznek a kedvezményezetteknek” – fejtette ki a BGA vezérigazgatója.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád János keretelőadásában identitásmegőrző és -erősítő munkájukról számolt be: „a nemzetpolitika az elmúlt években, sőt az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat egyik sikerágazata lett”.
2010 óta nincsen, vagy alig van olyan intézkedés – folytatta –, amit ne egységes nemzetszemlélet alapján hoztak volna meg, amely magában foglalja a támogatáspolitikát, illetve azokat a szimbolikus jogszabályokat, törvényeket, az alaptörvényt, amelyet az elmúlt években mintegy alapként megteremtettek, és erre 2014–15-től építettek.
(…) Az identitáserősítést több helyen láthatjuk, így az oktatásban, kultúrában, az egyházak területén, a sport és akár a média világában is” – részletezte az államtitkár.
Tizenkétezer pedagógust sikerült a pedagógusszövetségeken keresztül Kárpát-medencei hálózatba építeni, Erdélyben például hétezer pedagógus dolgozik, akik segítik egymás munkáját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálásával.
A gazdasági szektor támogatása 2015-től vette kezdetét, és mára negyvenezer vállalkozással tartják a kapcsolatot és segítenek nekik kapcsolatot építeni egymás között. Emellett Potápi kiemelte a médiatámogatások fontosságát is.
– szögezte le az államtitkár.
2024-ben is 2,5 milliárd forint pályázati pénzt, forrást írt ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyre a nemzet egyharmadát kitevő diaszpórából 500 millió forintos keretösszegre nyújtottak be pályázatokat. Közülük nem csak a világi és egyházi szervezeteket, csoportokat támogathatnak, hanem a hétvégi magyar iskolákat is, világszerte több mint 250-et.
Fotó: Borbély Fanni
A 2002–2003-as tanévben elindított Szülőföldön magyarul programról is szó esett, amely két éve megemelt összeggel támogatja a magyar nyelven tanulókat.
Több felmérés is igazolja ezt. Az anyanyelvén tanul a legjobban, a legteljesebben a gyermek. Kiteljesedni az ember a saját nyelvén keresztül tud” – osztotta meg gondolatait az államtitkár.
Fotó: Borbély Fanni
Eddig több mint 237 ezer kérelem érkezett be a mipont.hu címen elérhető új platformon keresztül, jelenleg ezek ellenőrzése zajlik. Összesen 885 óvoda és bölcsőde építését vagy felújítását is támogatta a minisztérium,
„Olyan programokat határozunk meg, ami elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg, mert nekik kell továbbvinni az identitást” – hangsúlyozta.
A Határtalanul programmal eddig több mint 535 ezer diákot értek el, akik kirándulásokon vehettek részt. Az idei program augusztus 31-én zárul, ennek részeként 45 ezer diák utazott Erdélybe, Felvidék és Délvidék térségeibe.
Fotó: Borbély Fanni
Potápi Árpád megemlítette továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Program, illetve Petőfi Sándor Program sikerességét is, emellett hangsúlyozta a sporttevékenységek támogatásának fontosságát is.
– fogalmazott.
Az államtitkár szót ejtett továbbá az egészségügy erősítéséről, a gasztronómia, illetve a sajtó támogatásának elengedhetetlenségéről is.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
Tovább bővül a megemelt gyalogátjárók száma Csíkszeredában, ugyanis újabbat alakítanak ki Zsögöd egyik forgalmas útkereszteződésénél, a kultúrotthon előtt.
Székelyföldön több településen is fátyolos, hideg, párás reggelre ébredtek hétfőn: a katasztrófavédelem által kiadott sárga riasztás mellett fagypont alatti értékeket regisztráltak a hajnali órákban Gyergyószéken.
A Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt hétfőn olvassák fel a parlamentben, a dokumentumról szóló vita és a szavazás pedig egy héttel később, december 15-én lesz.
Elindult az időközi helyhatósági választáson, és a szavazatok több mint 50 százalékának begyűjtésével Marcel Ciolacu, Románia korábbi miniszterelnöke lesz Buzău megye tanácselnöke.
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint a szavazókörzetek eredményeinek összesítése alapján a PNL jelöltje, Ciprian Ciucu nyerte a vasárnapi időközi főpolgármester-választást a szavazatok 36,16 százalékával.
szóljon hozzá!