Autonómiakérdés Tusványoson: előbb „házon belül” kellene közös álláspontra jutni

„Ez egy fontos lépés az autonómiával kapcsolatos küzdelmek terén. Az RMDSZ-en belül meglévő viták azt eredményezték, hogy 2003 óta többpártiságról beszélhetünk, és azután a közvélemény számára az autonómia elsősorban szervezeteket és az erdélyi magyarságot megosztó kérdésként jelent meg. Olyan rossz szájíze volt a közvéleménynek e tekintetben, ami akár az autonómiával kapcsolatos alaptételeket kérdőjelezi meg. Ezért is tartom fontosnak a hárompárti megállapodást, mert ez az alapelvek mentén egységet mutat fel, megadva az egyes szervezeteknek azon jogát, hogy az általuk követett politikai vonalvezetés kapcsán képviseljék a törekvéseket.

Nagyon sok éles vita volt ennek kapcsán, például amiatt, hogy a három megyéből vagy a nyolc székből indulunk ki. Azért fontos mégis ez a nyilatkozat, mert megmutatja, hogy az alapértékek tekintetében az erdélyi magyar politikán belül konszenzus van, minden szervezet meg van győződve arról, hogy az erdélyi magyarok megmaradása és identitásuk továbbadása olyan jogosítványokat igényel, ami autonómiát feltételez” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Elmondta azt is:

Hozzátette, a közös nyilatkozatban a három párt leszögezte Székelyföld területi autonómiáját annak történelmi határai között, illetve azt is, hogy a székelyföldi közigazgatás akkor lehet emberközpontú, ha a székely székekre alapoz. „Aki a székely székek létezését tagadja, az a székely identitás létezését tagadja.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Izsák Balázzsal értett egyet abban, hogy az autonómia kérdését folyamatosan hangsúlyozni kell. „Valóban van egy bizonyos mértékű konszenzus, hiszen abban mindenki egyetért, hogy szükség van az autonómiára, ám a lépések, a fontossága és az időszerűsége vitatható. A mi álláspontunk szerint gyakrabban kell felhozni a témát, ismertetni, és nem mindig csak ugyanazoknak elmondani, hanem lehetőleg minden alkalommal más közönségnek. A románok akkor fogják megérteni, ha mi igyekszünk megértetni velük.

„Szerettük volna, ha elkezdődik egy érdemi párbeszéd elsősorban a román politikai osztállyal. Ismerjük utóbbiak viszonyulását ebben a kérdésben, de annak ellenére, hogy a bizottsági üléseken nem bontakozott ki érdemi vita, azért voltak pozitív visszajelzések” – hívta fel a figyelmet.

Példaként Sánta az olyan román politikusokat említette, akik noha nem vállalják fel nyíltan a véleményüket, „nem tartják ördögtől valónak” az autonómia kérdését vagy intézményét. „Ezért gondolkodunk abban, hogy konkrét lépéseket tegyünk. Noha a tervezetet elutasították, az eszköztárainkat nem merítettük teljesen ki, és a parlamentben igyekszünk majd a következőkben olyan kerekasztal-beszélgetéseket és vitafórumokat szervezni szakértők bevonásával, amelyeken keresztül román politikusokkal is talán sikerül megértetni, hogy valóban nem ördögtől való az autonómia gondolata. Sajnos el kell azonban mondani, hogy az eszközeink nagyon korlátozottak, és