Fotó: Beliczay László
Hargita, Kovászna és Maros megyéket, vagy Székelyföld történelmi székeit kell alapul venni? Várni kell a megfelelő pillanatra, vagy egyfolytában hangsúlyozni kell a fontosságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén értekeztek pénteken Tusványoson a Székelyföld autonómiatervezetének témájában tartott panelbeszélgetésen. A vita végére kiderült: noha az alapértékek tekintetében egyetértenek az erdélyi magyar pártok, minden más kérdésben ellentmondón gondolkodnak.
2018. július 27., 18:132018. július 27., 18:13
2018. július 27., 18:142018. július 27., 18:14
A Nyolc szék vagy három megye? című panelbeszélgetés felvezetéseként a két, szinte mindenki által ismert autonómiatervezetről beszélt Kozán István moderátor, a Székelyhon lapcsalád vezető szerkesztője. Az egyik a Székely Nemzeti Tanács által összeállított, és Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő által többször is beterjesztett autonómiatervezet, amely a nyolc székely székre alapul. A másik az RMDSZ által készített, Hargita, Kovászna és Maros megyékre épülő autonómiatervezet, ezt azonban még egyszer sem terjesztették be, mivel a párt szerint ez a lépés egyelőre „nem időszerű”. Ezért aztán a Kós Károly-sátorban tartott beszélgetés elején éppen arra keresték a választ, hogy
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válasza elején leszögezte: a párt valóban véglegesítette az autonómiatervezetét, ám ennek beterjesztése szerinte csak akkor válik időszerűvé, amikor „legalább vitát lehet erről a kérdésről folytatni”. Mint mondta, tapasztalataik szerint egy ilyen tervezethez először partnereket kell találni, meg kell várni, hogy az érintettek „szokják a témát”, mert az RMDSZ szerint egy tervezet önmagában nem elégséges, ezt bizonyítja az SZNT által nemrég beterjesztett autonómiatervezet elutasítása is. Fontos lépésnek tartja ugyanakkor az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő hárompárti nyilatkozatot, amelyet az év elején írt alá az RMDSZ, az MPP és az EMNP.
Székely István
Fotó: Beliczay László
„Ez egy fontos lépés az autonómiával kapcsolatos küzdelmek terén. Az RMDSZ-en belül meglévő viták azt eredményezték, hogy 2003 óta többpártiságról beszélhetünk, és azután a közvélemény számára az autonómia elsősorban szervezeteket és az erdélyi magyarságot megosztó kérdésként jelent meg. Olyan rossz szájíze volt a közvéleménynek e tekintetben, ami akár az autonómiával kapcsolatos alaptételeket kérdőjelezi meg. Ezért is tartom fontosnak a hárompárti megállapodást, mert ez az alapelvek mentén egységet mutat fel, megadva az egyes szervezeteknek azon jogát, hogy az általuk követett politikai vonalvezetés kapcsán képviseljék a törekvéseket.
Nagyon sok éles vita volt ennek kapcsán, például amiatt, hogy a három megyéből vagy a nyolc székből indulunk ki. Azért fontos mégis ez a nyilatkozat, mert megmutatja, hogy az alapértékek tekintetében az erdélyi magyar politikán belül konszenzus van, minden szervezet meg van győződve arról, hogy az erdélyi magyarok megmaradása és identitásuk továbbadása olyan jogosítványokat igényel, ami autonómiát feltételez” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Elmondta azt is:
Másként látja a kérdést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte az autonómia hangsúlyozása igenis időszerű. „Kizárólag rajtunk múlik, melyik az a pillanat, amikor az autonómiastatútumot tematizálni kell. Az érintett közösség, amely a saját jövője érdekében megszólal, a leghitelesebb ebben a kérdésben. Abban a pillanatban nyilvánvalóvá teszik a többség számára is, hogy a magyarok, a székelyek autonómiát akarnak.
és román nemzettársainknak meg kell érteniük, hogy mi erről nem mondunk le. Ez a rendíthetetlenség, ez a kitartás hihetetlen erőt jelent” – húzta alá Izsák Balázs.
Izsák Balázs
Fotó: Beliczay László
Hozzátette, a közös nyilatkozatban a három párt leszögezte Székelyföld területi autonómiáját annak történelmi határai között, illetve azt is, hogy a székelyföldi közigazgatás akkor lehet emberközpontú, ha a székely székekre alapoz. „Aki a székely székek létezését tagadja, az a székely identitás létezését tagadja.
– magyarázta a politikus mintegy magyarázatként arra, miért alapoz az SZNT autonómiatervezete a nyolc székely székre. Zárásként kitért arra is, vissza kell állítani a széki autonómiát mint közigazgatási alegységeket Székelyföldön belül.
Meglátására reagálva Székely István azt mondta, az RMDSZ célja is ugyanaz, és egyetértenek abban, hogy a működőképes közigazgatás alapjai a székely székek,
Bálint József
Fotó: Beliczay László
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Izsák Balázzsal értett egyet abban, hogy az autonómia kérdését folyamatosan hangsúlyozni kell. „Valóban van egy bizonyos mértékű konszenzus, hiszen abban mindenki egyetért, hogy szükség van az autonómiára, ám a lépések, a fontossága és az időszerűsége vitatható. A mi álláspontunk szerint gyakrabban kell felhozni a témát, ismertetni, és nem mindig csak ugyanazoknak elmondani, hanem lehetőleg minden alkalommal más közönségnek. A románok akkor fogják megérteni, ha mi igyekszünk megértetni velük.
– adott hangot véleményének Bálint, aki a kiindulási pontról folytatott vitában úgy nyilatkozott, nem nyolc székről vagy három megyéről kell beszélni, hanem az egyetlen közös célról, ami egy autonóm régió.
A panelbeszélgetés negyedik résztvevője, Sánta Imre parlamenti tanácsadó az előtte szólók által elmondottakra reagálva arról beszélt, miként lehetne a románsággal elfogadtatni a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Mint mondta, ahogy az általa képviselt Kulcsár-Terza József is megfogalmazta, az autonómia időszerű volt tegnap, időszerű ma, és időszerű lesz holnap is.
Sánta Imre, jobb szélen
Fotó: Beliczay László
„Szerettük volna, ha elkezdődik egy érdemi párbeszéd elsősorban a román politikai osztállyal. Ismerjük utóbbiak viszonyulását ebben a kérdésben, de annak ellenére, hogy a bizottsági üléseken nem bontakozott ki érdemi vita, azért voltak pozitív visszajelzések” – hívta fel a figyelmet.
Példaként Sánta az olyan román politikusokat említette, akik noha nem vállalják fel nyíltan a véleményüket, „nem tartják ördögtől valónak” az autonómia kérdését vagy intézményét. „Ezért gondolkodunk abban, hogy konkrét lépéseket tegyünk. Noha a tervezetet elutasították, az eszköztárainkat nem merítettük teljesen ki, és a parlamentben igyekszünk majd a következőkben olyan kerekasztal-beszélgetéseket és vitafórumokat szervezni szakértők bevonásával, amelyeken keresztül román politikusokkal is talán sikerül megértetni, hogy valóban nem ördögtől való az autonómia gondolata. Sajnos el kell azonban mondani, hogy az eszközeink nagyon korlátozottak, és
A kérdés az, hogy a közösségnek van-e még elegendő ereje, hogy felvállalja és továbbvigye ezt a harcot, illetve a politikai szereplők mennyiben tudnak megegyezni a következőre nézve. Mert csak akkor tudunk egy valós és meggyőző párbeszédet kezdeményezni a román politikai osztály felé, ha nekünk van egy közösen kialakított álláspontunk” – zárta Sánta Imre.
Fotó: Beliczay László
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
szóljon hozzá!