
Nem mindegy, hogy Marosvásárhelyre vagy Brassóba viszik a betegeket Hargita megyéből. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Aligha biztosítható a magyar kisebbség számára az anyanyelvhasználat a brassói egyetemi központnál, mégis ide kell küldeni a Hargita és Kovászna megyei kórházakból a súlyos eseteket. Eddig Marosvásárhelyre kerültek, és most megint ott tartunk, hogy azt kell visszaszerezni, ami eddig megvolt.
2020. szeptember 08., 18:552020. szeptember 08., 18:55
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
Kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz Benkő Erika parlamenti képviselő, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható az anyanyelvhasználathoz való joguk. A politikus felkérte Nelu Tătaru egészségügyi minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, és a hargitai meg háromszéki súlyos eseteket továbbra is Maros megyében lássák el.
Benkő Erika felidézte, júliusban jelent meg az 1355-ös miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a köztük lévő távolságot. Így
A marosvásárhelyi egyetemi központba a Maros megyei betegek mellett a Fehér és Szeben megyei ellátásra szorulók küldhetők.
A képviselő ugyanakkor emlékezetet, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében
Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.
Benkő Erika arra is emlékeztetett, hogy az Európa Tanács már márciusban figyelmeztetett, a koronavírus-járvány idején kiemelten kell figyelni a regionális és kisebbségi nyelvek használatára. A súlyos betegek esetében elkerülhetetlen az anyanyelven történő kommunikáció, hiszen a szaknyelvet amúgy is nehézkesen értik meg a betegek és a hozzátartozók – érvelt a politikus, aki arra kérte a minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, a Hargita és Kovászna megyei súlyos betegeket küldhessék továbbra is Marosvásárhelyre, ugyanakkor arra is, hogy intézkedjen, szavatolják az egészségügyben az anyanyelvhasználatot.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
4 hozzászólás