
Nem mindegy, hogy Marosvásárhelyre vagy Brassóba viszik a betegeket Hargita megyéből. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Aligha biztosítható a magyar kisebbség számára az anyanyelvhasználat a brassói egyetemi központnál, mégis ide kell küldeni a Hargita és Kovászna megyei kórházakból a súlyos eseteket. Eddig Marosvásárhelyre kerültek, és most megint ott tartunk, hogy azt kell visszaszerezni, ami eddig megvolt.
2020. szeptember 08., 18:552020. szeptember 08., 18:55
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
Kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz Benkő Erika parlamenti képviselő, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható az anyanyelvhasználathoz való joguk. A politikus felkérte Nelu Tătaru egészségügyi minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, és a hargitai meg háromszéki súlyos eseteket továbbra is Maros megyében lássák el.
Benkő Erika felidézte, júliusban jelent meg az 1355-ös miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a köztük lévő távolságot. Így
A marosvásárhelyi egyetemi központba a Maros megyei betegek mellett a Fehér és Szeben megyei ellátásra szorulók küldhetők.
A képviselő ugyanakkor emlékezetet, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében
Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.
Benkő Erika arra is emlékeztetett, hogy az Európa Tanács már márciusban figyelmeztetett, a koronavírus-járvány idején kiemelten kell figyelni a regionális és kisebbségi nyelvek használatára. A súlyos betegek esetében elkerülhetetlen az anyanyelven történő kommunikáció, hiszen a szaknyelvet amúgy is nehézkesen értik meg a betegek és a hozzátartozók – érvelt a politikus, aki arra kérte a minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, a Hargita és Kovászna megyei súlyos betegeket küldhessék továbbra is Marosvásárhelyre, ugyanakkor arra is, hogy intézkedjen, szavatolják az egészségügyben az anyanyelvhasználatot.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
4 hozzászólás