
Nem mindegy, hogy Marosvásárhelyre vagy Brassóba viszik a betegeket Hargita megyéből. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Aligha biztosítható a magyar kisebbség számára az anyanyelvhasználat a brassói egyetemi központnál, mégis ide kell küldeni a Hargita és Kovászna megyei kórházakból a súlyos eseteket. Eddig Marosvásárhelyre kerültek, és most megint ott tartunk, hogy azt kell visszaszerezni, ami eddig megvolt.
2020. szeptember 08., 18:552020. szeptember 08., 18:55
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
Kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz Benkő Erika parlamenti képviselő, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható az anyanyelvhasználathoz való joguk. A politikus felkérte Nelu Tătaru egészségügyi minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, és a hargitai meg háromszéki súlyos eseteket továbbra is Maros megyében lássák el.
Benkő Erika felidézte, júliusban jelent meg az 1355-ös miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a köztük lévő távolságot. Így
A marosvásárhelyi egyetemi központba a Maros megyei betegek mellett a Fehér és Szeben megyei ellátásra szorulók küldhetők.
A képviselő ugyanakkor emlékezetet, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében
Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.
Benkő Erika arra is emlékeztetett, hogy az Európa Tanács már márciusban figyelmeztetett, a koronavírus-járvány idején kiemelten kell figyelni a regionális és kisebbségi nyelvek használatára. A súlyos betegek esetében elkerülhetetlen az anyanyelven történő kommunikáció, hiszen a szaknyelvet amúgy is nehézkesen értik meg a betegek és a hozzátartozók – érvelt a politikus, aki arra kérte a minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, a Hargita és Kovászna megyei súlyos betegeket küldhessék továbbra is Marosvásárhelyre, ugyanakkor arra is, hogy intézkedjen, szavatolják az egészségügyben az anyanyelvhasználatot.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
4 hozzászólás