
Nem mindegy, hogy Marosvásárhelyre vagy Brassóba viszik a betegeket Hargita megyéből. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Aligha biztosítható a magyar kisebbség számára az anyanyelvhasználat a brassói egyetemi központnál, mégis ide kell küldeni a Hargita és Kovászna megyei kórházakból a súlyos eseteket. Eddig Marosvásárhelyre kerültek, és most megint ott tartunk, hogy azt kell visszaszerezni, ami eddig megvolt.
2020. szeptember 08., 18:552020. szeptember 08., 18:55
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
Kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz Benkő Erika parlamenti képviselő, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható az anyanyelvhasználathoz való joguk. A politikus felkérte Nelu Tătaru egészségügyi minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, és a hargitai meg háromszéki súlyos eseteket továbbra is Maros megyében lássák el.
Benkő Erika felidézte, júliusban jelent meg az 1355-ös miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a köztük lévő távolságot. Így
A marosvásárhelyi egyetemi központba a Maros megyei betegek mellett a Fehér és Szeben megyei ellátásra szorulók küldhetők.
A képviselő ugyanakkor emlékezetet, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében
Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.
Benkő Erika arra is emlékeztetett, hogy az Európa Tanács már márciusban figyelmeztetett, a koronavírus-járvány idején kiemelten kell figyelni a regionális és kisebbségi nyelvek használatára. A súlyos betegek esetében elkerülhetetlen az anyanyelven történő kommunikáció, hiszen a szaknyelvet amúgy is nehézkesen értik meg a betegek és a hozzátartozók – érvelt a politikus, aki arra kérte a minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, a Hargita és Kovászna megyei súlyos betegeket küldhessék továbbra is Marosvásárhelyre, ugyanakkor arra is, hogy intézkedjen, szavatolják az egészségügyben az anyanyelvhasználatot.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
4 hozzászólás