
Nem mindegy, hogy Marosvásárhelyre vagy Brassóba viszik a betegeket Hargita megyéből. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Aligha biztosítható a magyar kisebbség számára az anyanyelvhasználat a brassói egyetemi központnál, mégis ide kell küldeni a Hargita és Kovászna megyei kórházakból a súlyos eseteket. Eddig Marosvásárhelyre kerültek, és most megint ott tartunk, hogy azt kell visszaszerezni, ami eddig megvolt.
2020. szeptember 08., 18:552020. szeptember 08., 18:55
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
Kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz Benkő Erika parlamenti képviselő, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható az anyanyelvhasználathoz való joguk. A politikus felkérte Nelu Tătaru egészségügyi minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, és a hargitai meg háromszéki súlyos eseteket továbbra is Maros megyében lássák el.
Benkő Erika felidézte, júliusban jelent meg az 1355-ös miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a köztük lévő távolságot. Így
A marosvásárhelyi egyetemi központba a Maros megyei betegek mellett a Fehér és Szeben megyei ellátásra szorulók küldhetők.
A képviselő ugyanakkor emlékezetet, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében
Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.
Benkő Erika arra is emlékeztetett, hogy az Európa Tanács már márciusban figyelmeztetett, a koronavírus-járvány idején kiemelten kell figyelni a regionális és kisebbségi nyelvek használatára. A súlyos betegek esetében elkerülhetetlen az anyanyelven történő kommunikáció, hiszen a szaknyelvet amúgy is nehézkesen értik meg a betegek és a hozzátartozók – érvelt a politikus, aki arra kérte a minisztert, hogy állítsa vissza a korábbi helyzetet, a Hargita és Kovászna megyei súlyos betegeket küldhessék továbbra is Marosvásárhelyre, ugyanakkor arra is, hogy intézkedjen, szavatolják az egészségügyben az anyanyelvhasználatot.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
4 hozzászólás