Áldatlan állapotok uralkodnak mindhárom romatelepen

– áll a dokumentumban. Az adatlap szerint továbbá a 38 háztartásos telep lakóinak száma 169 (közülük 86 nő), a 14 év alattiak száma 82, mindenki roma származású. A tanulmányból kiderült az is, hogy a telepen mindössze kilenc személynek van állása, a többi munkanélküli. Huszonhat háztartás szociális segélyben részesül és ebből él. Kiugróan magas ebben a közösségben az írástudatlanok száma, mint a dokumentumból kiolvasható,

Tavasz utcai I-es telep: szennyezésveszélyben

A Tavasz utcai I-es romatelepet elemző adatlap többek között a következő információkat tartalmazza: ez a telep is a 80-as években jött létre, a 20 521 négyzetméterén pedig 41 család lakik. Kilenc építmény vitatott tulajdonviszonyú területen, 24 építmény pedig magánterületen áll. Árvízveszélynek 29 lakóépítmény van kitéve, a derítőállomás közelsége révén az egész telep kitett az egyéb szennyezés veszélyének. Egyik építmény sem földrengésbiztos.

Húsz család szociális segélyben részesül, azon kívül 15 személy a szociális konyhán étkezik. A megélhetést taglalva, vannak, akik fizetést kapnak, mások nyugdíjban részesülnek, sokan napszámosként keresik a betevőt, illetve szintén fontos jövedelemforrás számukra a különböző mezőgazdasági termények, erdei gyümölcsök, valamint a különböző szelektív hulladékok értékesítése.

Tavasz utcai II-es telep: munkahely nélkül

A 2004-es évre datálják a második Tavasz utcai telep létrejöttét, a 4012 négyzetméteres közterületen 36 lakóépítmény található, egyik sem védett az árvíztől és földrengéstől, továbbá szennyezésnek is kitettek.

Iskolázottság tekintetében nem különbözik a többi teleptől, ugyanis 76 tíz év feletti személy nem fejezte be az iskolát, közülük 19-en írástudatlanok.  Jövedelemforrásuk többnyire a szociális segély mellett a napszámbér.

Megoldások a helyzetük javítására

„Az informális teleppé nyilvánítás szükségességét törvény írja elő, ehhez önkormányzati határozatra van szükség. A Hargita Megye Tanácsa kötelékében működő, a Hargita megyei informális települések lakói életkörülményeinek javítását célzó intézkedések végrehajtását koordináló bizottságtól erre megkaptuk az engedélyezést” – magyarázta Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette,

Ehhez elengedhetetlen, hogy előbb beazonosítsák őket. Például, hogy hol helyezkednek el, milyen területen, hány és milyen engedély nélküli épület van a telepen, és hány, milyen összetételű család él ott.

– jegyezte meg az alpolgármester.

Azzal, hogy beazonosítják a telepeket és az ott élő családokat, lehetőség nyílik arra, hogy beavatkozzanak. „Ez azt jelenti, hogy biztosíthatunk számukra bizonyos minimális létfeltételeket és egyéb szociális szolgáltatásokat, amelyek rövid és hosszabb távon hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, a felnőttek szakképesítéshez, munkahelyhez jussanak, és ez által hozzásegítjük őket ahhoz, hogy kikerülhessenek a nyomortelep áldatlan körülményeiből, saját vagy bérelt lakásba költözhessenek, és beilleszkedjenek a társadalomba” – vetítette elő Sógor Enikő. Hozzáfűzte, a minimális létfeltételek jelentik például a tisztálkodás lehetőségeinek megteremtését, de jelentik a beilleszkedés elősegítését is szociális felzárkóztató programok által, amelyek segítik a település tagjait munkahelyek megszerzésében és főleg megtartásában, iskolák elvégzésében, szakképességek elsajátításában.

– szögezte le az alpolgármester.