Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:13

Eltelt egy újabb hónap, ismét meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

16:10

Karácsony és szilveszter között dönt az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló beadványról

16:08

Bátor játékkal készül a Kolozsvári CFR elleni kiszállásra az FK Csíkszereda

15:51

Elkezdődhet a Mobilitás 2 projekt kivitelezése Gyergyószentmiklóson

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Ahol még megmaradt a kapukon az oktatóanyag

Fotó: Veres Nándor

Büszkék lennének a máréfalvi kapufaragó, -festő és -állíttató ősök, ha augusztus első hetében betoppannának a helyi tájházként ismert öregkapus portára. Több mint hetven gyermek tanulja, gyakorolja az udvarhelyszéki falut híressé tevő népi mesterségeket. A Kőlik Hagyományőrző Egyesület rendezvényén bárki kedvet kaphat a régiek szépteremtésének vénáját kitapintani.

Molnár Melinda

2019. augusztus 02., 22:372019. augusztus 02., 22:37

2019. augusztus 02., 22:442019. augusztus 02., 22:44

Az alkotásra ösztönző népzene dallamát ütemes kopácsolás színezi. A bútorfestés csendesebb foglalatosság: figyelni kell a mintára, a színezésre, a kontúrozásra. Csattog a szövőszék, rongyszőnyeg készül rajta. Az oktatók, ha igény mutatkozik rá, odahajolnak a kis szépteremtők fölé – együtt haladnak a munkafolyamatok tökéletesítésében.

Elmélyülten dolgoznak

A tájház udvarán munkahangulat fogadott és megtapasztaltuk, hogy milyen tágas a régi porta minden szegletében kialakított és belakott alkotóműhely. A tájház működésének közel két évtizede alatt felnőttek már azok a fiatalok, akik ott kezdték eltanulni a faragott, festett székely kapuk készítésének részműveleteit. Ma már többen közülük oktatókként vannak jelen.

Fotó: Veres Nándor

Így Nagy Zoltán és testvére, Levente is. Doktoranduszok a számítástechnika-automatizálás szakterületén, de nyáron egy hétre odaállnak a néhai kapufaragók dédunokái mellé, hogy megtanítsák a beverő és kiszedő véső, a fabot és kalapács használatának összehangolását, amelynek nyomán

életre kel a fa felületén az inda-, levél- és virágmotívum – ez a mintakincs messziről felismerhetővé teszi az udvarhelyszéki székely kapukat.

A csűrben épp egy Malonyai Dezső által megörökített régi-régi kapuminta nagyítását tanulmányozta a Budapesten élő belső- és műépítész Jakab Csaba. Farkaslaki portájának éke lesz a fiaival közösen faragandó székely kapu.

Fotó: Veres Nándor

Alakult, gyarapodott a tábor

Kezdetben évente két tábort tartottak – emlékezett vissza Szallós-Kis Judit, az egyesület elnöke. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a fafaragás és a bútorfestés nemcsak megfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást. A tevékenységi paletta a későbbiekben bővült. Az ostorfonás, nemezelés, gyöngyfűzés mellett tavalytól a rongyvágás és szőnyegszövés is belekerült a kínálatba.

A népművészet elismert mesterei mellett saját nevelésű fiataljaik is oktatnak. Péter Ildikó kilencéves, de ez már a hetedik tábora – mondta mosolyogva. Kortársait gyöngyfűzésre, nemezelésre tanítja.

Fotó: Veres Nándor

A máréfalvi és környékbeli résztvevők mellett hazatérnek a tábor idejére az elszármazottak gyermekei is. Idén

az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból és Litvániából is van visszatérő táborozó.

Egy nagyobb csoport pedig szórványbéli: Keresztvárről, Bodoláról érkeztek Szabó Mária tanítónő vezetésével. Nagyon jól érzik magukat a magyar anyanyelvi közegben. Hasonlóképpen a

visszakívánkoztak a román anyanyelvű lánykák is,

akik Onești-i unokatestvérekként kaptak kedvet a máréfalvi alkotómunkához, ismerkedéshez. Utóbbira több lehetőség is nyílik: a közösségépítő játékok, a néptánc mellett péntek délelőtt mindenik táborozó megismerkedett két-két olyan alkotótárssal, akikkel eddig még nem beszélgetett. A Ki mit tud? alkalmával pedig megosztják népdalhozományukat.

Fotó: Veres Nándor

Vasárnap majd együtt mennek el a kicsi misére, később pedig gyógynövényes program lesz. Miközben megismerik a Kőlik legendáját, a határ- és dűlőneveket, összeállítanak egy kis saját herbáriumot és illatzsákocskát maguknak – reméli Szallós-Kis Judit.

Míg búcsúzáskor körbetekintettünk az eperfa lombja alatti asztaloknál, Judit csendesen megjegyezte: mennyire örülne a tábor megálmodója, a néhai Kovács Piroska néni. Hiányzik a kapumentésért Europa Nostra-díjat érdemlő tájházalapító, de a keze nyoma mindenütt látszik. Az általa megmentett kapukon ott van a mintakincs, az oktatóanyag – nem kell könyvet elővenniük.