Ahol még megmaradt a kapukon az oktatóanyag

Így Nagy Zoltán és testvére, Levente is. Doktoranduszok a számítástechnika-automatizálás szakterületén, de nyáron egy hétre odaállnak a néhai kapufaragók dédunokái mellé, hogy megtanítsák a beverő és kiszedő véső, a fabot és kalapács használatának összehangolását, amelynek nyomán

Alakult, gyarapodott a tábor

Kezdetben évente két tábort tartottak – emlékezett vissza Szallós-Kis Judit, az egyesület elnöke. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a fafaragás és a bútorfestés nemcsak megfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást. A tevékenységi paletta a későbbiekben bővült. Az ostorfonás, nemezelés, gyöngyfűzés mellett tavalytól a rongyvágás és szőnyegszövés is belekerült a kínálatba.

A népművészet elismert mesterei mellett saját nevelésű fiataljaik is oktatnak. Péter Ildikó kilencéves, de ez már a hetedik tábora – mondta mosolyogva. Kortársait gyöngyfűzésre, nemezelésre tanítja.

A máréfalvi és környékbeli résztvevők mellett hazatérnek a tábor idejére az elszármazottak gyermekei is. Idén

Vasárnap majd együtt mennek el a kicsi misére, később pedig gyógynövényes program lesz. Miközben megismerik a Kőlik legendáját, a határ- és dűlőneveket, összeállítanak egy kis saját herbáriumot és illatzsákocskát maguknak – reméli Szallós-Kis Judit.

Míg búcsúzáskor körbetekintettünk az eperfa lombja alatti asztaloknál, Judit csendesen megjegyezte: mennyire örülne a tábor megálmodója, a néhai Kovács Piroska néni. Hiányzik a kapumentésért Europa Nostra-díjat érdemlő tájházalapító, de a keze nyoma mindenütt látszik. Az általa megmentett kapukon ott van a mintakincs, az oktatóanyag – nem kell könyvet elővenniük.