A szokásosnál egy hónappal hamarabb lehetne szüretelni a szőlőt

mert olyan ízért felelős észterek kezdenek fejlődni bennük, amelyek a bort nem teszik kellemessé, csak nagyon meg kell választani az időpontot, amikor a cukor már megfelelő, de még mindig van elegendő savtartalom. Itt, Erdélyben az a nagy szerencsénk, hogy a hűvös éjszakák segítik, hogy a savak megmaradjanak és a cukrok is termelődjenek, ellentétben a homoki szőlővel, amelynél a napközbeni nagy meleg után éjszaka a felmelegedett homok is sugározza vissza a hőt” – részletezte a szakember.

Burus Endre a székelykeresztúri Jézuskiáltó-hegy alatt 13 áron gazdálkodik, amelyből 9 árat tesz ki a szőlős. Ők még nem állnak neki a valódi szüretnek, mert nemcsak az időpontot és a szőlőérés fokát nézik, hanem az illatos boroknak kedvező holdállást is követik. A legalkalmasabbnak szeptember utolsó előtti hétvégéje ígérkezik, ha sikerül addig kihúzni, mert

Ilyenkor a muskotályos aromájú szőlőfajtákat, mint amilyen a csabagyöngye, zalagyöngye, otonel és sárga muskotály, korábban szüretelik le, hogy egy úgynevezett starter mustot készítsenek belőle, ami a későbbi szüretelésig megerjed annyira, hogy összeházasíthassák a friss musttal.

– állítja Burus, aki szerint a jó alapanyag mellett a pincében dől el minden.

Burus Endre Szásznádason született, tizenöt-húsz éve véletlenül lett szőlősgazda Székelykeresztúron: egy kölcsönadott összeg fejében jutott barátja birtokához. A nagyapjától, akinek a pipei Csillaghegyen található szőlőséről, onnan beszállított boráról kapta nevét a híres segesvári Csillag szálló, azt tanulta, hogy a bornak hordó kell és gyomor.

– árulta el Burus Endre.