Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:03

Vonat gázolt halálra egy férfit Maros megyében

12:56

Turisztikai szezonnyitóval indul a nyár Kovásznán

12:45

A játéktermek többségét el kell költöztetni Székelyudvarhelyen

12:39

Több mint százezer eurót fogadhatott el befolyásáért cserébe egy ügyész

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

A szárazság miatt „az egekben” a burgonya ára

Fotó: Veres Nándor

Majdnem megkétszereződött az elmúlt évekhez képest a burgonya és a zöldség felvásárlási ára, a termelők szerint ilyen minden tíz esztendőben fordul csak elő. Valószínű, hogy a következő években újra visszaesnek az árak.

Bíró Blanka

2019. február 21., 20:302019. február 21., 20:30

A drágulás hátterében az áll, hogy Európai Uniós szinten a tavalyi termés sokkal kisebb volt, mint az előző években, ezért megnőtt a kereslet, ez pedig felpumpálta az árakat – magyarázta portálunknak Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Tavaly Nyugat-Európában szárazság volt, ami éppen a nagy burgonya- és zöldségtermesztő országokat érintette: Franciaországot, Németországot, Hollandiát sújtotta az aszály. Ez azt a szokatlan helyzetet eredményezte, hogy idén már onnan áramlott a krumpli a kelet-európai országokba.

A megnövekedett kereslet hangsúlyos árnövekedést eredményezett,

– szögezte le az igazgató.

Könczei Csaba úgy véli,

az átlag egy lejes, de gyakran ennél is nagyobb, 1,2 lejes felvásárlási ár felpumpált, a reális kilogrammonként 80-90 bani lenne, ami a gazdáknak és a piacnak is megfelel.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt években a termelők folyamatosan azért panaszkodtak, mert alacsony volt az ár, akkor valóban mindössze 50 baniért vették meg a krumpli kilogrammját. Ez azt jelentette, hogy elenyésző volt a nyereség, vagy csak önköltségi áron jött ki a burgonya, a gazdáknak gyakran csak a területalapú támogatás jelentette a profitot.

Az idei magas ár tulajdonképpen kompenzálja az elmúlt évek veszteségeit, és valószínű, hogy a következő években ez már nem fog megismétlődni, újra visszaesnek az árak.

Könczei Csaba elmondta, a gazdák tapasztalata az, hogy tízévenként ismétlődik meg, hogy feláron tudják értékesíteni a burgonyát. Kifejtette, az is szokatlan, hogy azok is jól jártak, akik már tavaly ősszel a mezőről eladták a termést, mert akkor is adtak egy lejt a kilogrammjáért. Esős ősz volt, a nedves földből nem tudták egyenletesen kiszedni a krumplit, így már akkor is nagy volt a kereslet. Aki ősszel egy lejért eladta a burgonyát, jó járt, hiszen a raktározásnak is megvannak a költségei.

Különben ezen a téren is fejlődik a székelyföldi mezőgazdaság, 2007-hez képest megháromszorozták a raktározó kapacitást, de még így is van ahová fejlődni, hiszen még így is csak az össz-krumpli és zöldség termés mindössze egynegyedét tudják megfelelő körülmények között elraktározni.

Fotó: Gecse Noémi

Az igazgató arra is kitért, hogy Székelyföldön tavaly jók voltak a termésátlagok, bár az időjárás szempontjából különleges év volt: tavasszal és ősszel száraz időszakok voltak, majd júliusban annyi eső esett, mint korábban egész évben. Ennek ellenére a térségben jók voltak a hozamok, a szélsőséges időjárást csak a cukorrépa szenvedte meg, idézte fel Könczei Csaba. Rámutatott, az őszi vetés szintén megsínylette az őszi aszályt, egyenetlenül, részlegesen kelt a gabona és a repce. Az idei krumplit még ezután ültetik.

Románia az Európai Unió harmadik legnagyobb krumplitermesztője, a pityókával beültetett területek nagysága tekintetében pedig világszinten a kilencedik.

Az országban többlettermés van burgonyából, de mivel nem elég szervezett az ágazat, nem képes megfelelően értékesíteni – vélik a szakemberek. Kovászna megye 83 ezer hektár szántóterületéből évente 10–12 ezer hektáron termesztenek pityókát, 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a közepes és nagygazdák technológiai fejlesztéseinek, a szakszerű gazdálkodásnak, az uniós támogatásoknak és pályázatoknak köszönhetően növekszik az átlagtermés. Könczei Csaba szerint fontos lenne, hogy minden évben kiegyensúlyozott, valós áron tudjanak értékesíteni, erre pedig csak úgy lenne lehetőség, ha összefogva jó minőségű étkezési burgonyát termesztenének, amit válogatva, mosva, csomagolva jövedelmező áron lehet eladni.