
A kivetett adók 60 százalékát nem tudják behajtani
Fotó: Barabás Ákos
Rekordszámú vállalkozást szüntettek meg tavaly Hargita megyében a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt. Az új év sem kezdődött jobban, és a Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint masszív intézkedések hiányában semmi jó nem várható idén sem.
2025. február 03., 07:472025. február 03., 07:47
A vállalkozói szférában a rekordszámú cégmegszüntetésről lesz emlékezetes a 2024-es esztendő Hargita megyében. A témáról, az okokról és a megyei sajátosságokról már múlt év őszén is írtunk, amikor az országos cégbíróságnak (ONRC) az akkor még részleges éves adatai szerint
Romániában az adóbehajtási arány 38-40 százalék között van
Fotó: Gábos Albin
A megszüntetett cégek száma év végére 1299-re nőt, tudtuk meg Balási Csabától, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, aki nem emlékszik ilyen arányú cégfelszámolásra, de a jövőt illetően sem túl bizakodó.
Ez a szám egyébként folyamatosan csökkent az elmúlt esztendőkben, 4-5 évvel ezelőtt még 14 000–15 000 cég volt bejegyezve a megyében – tudtuk meg Balási Csabától. A szakember szerint, aki maga is vállalkozó, nagyon masszív intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy javuljon a vállalkozások helyzete.
1,6 millió köz- és költségvetési alkalmazott van az országban, és ezt az óriási számot csökkenteni kellene a szakember szerint. Németországban például – amely Romániához képest egy gazdag ország –
– világított rá az egyik nagy problémára Balási Csaba.
Fotó: Pixabay.com
„Romániában az adóbehajtási arány 38-40 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy a kivetett adók 60 százalékát nem tudják behajtani. Például egy kisebb településen is, mint Gyergyószentmiklóson, ilyen százezres nagyságrendű egyéni tartozások vannak. A probléma viszont az, hogy
Ehhez képest mégis azt halljuk, hogy Romániában az adók 60 százalékát nem tudják behajtani.”
Ebben az országban a boldogulás a kis- és középvállalkozások számára a legnehezebb.
– vázolt egy másik gondot a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, hangsúlyozva, hogy a gazdaságot mindeddig a kis- és középvállalkozások tartották el, amelyek becsületesen befizetik az adót, az állam mégis azokat sanyargatja.
Majdnem 1300 cég szűnt meg az elmúlt évben Hargita megyében. Beszédes adat.
Fotó: 123RF
Az idei esztendő sem kezdődött biztatóan a vállalkozások számára. Erre két beszédes adatot is mondott Balási Csaba.
Ehhez képest januárban 30 százalékkal ismét nőtt a minimálbér decemberhez képest, ami jelentősen növeli a cégek pénzügyi terheit. Egyrészt
Másrészt az állam felé fizetendő adóterheik is növekedtek. A vállalkozások vezetői a napokban szembesülnek azzal, hogy mekkorák ezek a költségek, ugyanis most kell befizessék ezeket idén először.
„Egész biztos, hogy rosszabb lesz ez az év, erre nem kell számítani, ezt már látjuk” – válaszolta Balási Csaba arra a kérdésünkre, hogy milyen évre számítanak a vállalkozói szférában. Szerinte
Az előző év adatai alapján 500-600 Hargita megyei cég már nem fogja megérni a második félévet.
Fotó: Barabás Ákos
„Szerintem mindenféleképpen sokkal-sokkal drasztikusabb intézkedéseket kellene hozni az adóbehajtás terén, és a közszférában dolgozóknak legalább a 30 százalékát át kellene terelni a versenyszférába dolgozni. 4 versenyszférában dolgozóra jut egy közalkalmazott, és 1,6 millió közalkalmazott van az országban. Ez azt jelenti, hogy
Az államnak százas nagyságrendben vannak különböző ügynökségei. Mikor fogják azokat is megrostálni, és mikor fogják már valamennyire hatékonyabbá tenni ezeket az ügynökségeket? És akkor az önkormányzatokról még nem is beszéltem.
– fakadt ki a szakember azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy jobbra forduljon az áldatlan helyzet.
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor úgy véli, általánosan be kellene vezetni a százalékos adózást a forgalom után, ez pedig az ellenőrzést is nagyon egyszerűvé tenné, és nem lenne szükség egy óriási infrastruktúrára a vállalkozások ellenőrzésére, ráadásul az átláthatóságot is növelné egy ilyen intézkedés, amit nagyon hiányolnak a vállalkozói szférában.
Ha az állam nem tudja biztosítani a beruházásokhoz szükséges önrészt, akkor nem tudja lehívni a pályázati pénzeket, márpedig arról már tavaly lehetett olvasni, hogy nagy európai finanszírozási pénzektől esett el az ország, mert a kormány nem biztosította az önrészhez szükséges összegeket – világított rá Balási Csaba egy másik tényezőre, amelynek alakulása jelentősen meghatározhatja az idei esztendőt a gazdaságban.
Fotó: Barabás Ákos
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!