
A kivetett adók 60 százalékát nem tudják behajtani
Fotó: Barabás Ákos
Rekordszámú vállalkozást szüntettek meg tavaly Hargita megyében a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt. Az új év sem kezdődött jobban, és a Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint masszív intézkedések hiányában semmi jó nem várható idén sem.
2025. február 03., 07:472025. február 03., 07:47
A vállalkozói szférában a rekordszámú cégmegszüntetésről lesz emlékezetes a 2024-es esztendő Hargita megyében. A témáról, az okokról és a megyei sajátosságokról már múlt év őszén is írtunk, amikor az országos cégbíróságnak (ONRC) az akkor még részleges éves adatai szerint
Romániában az adóbehajtási arány 38-40 százalék között van
Fotó: Gábos Albin
A megszüntetett cégek száma év végére 1299-re nőt, tudtuk meg Balási Csabától, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, aki nem emlékszik ilyen arányú cégfelszámolásra, de a jövőt illetően sem túl bizakodó.
Ez a szám egyébként folyamatosan csökkent az elmúlt esztendőkben, 4-5 évvel ezelőtt még 14 000–15 000 cég volt bejegyezve a megyében – tudtuk meg Balási Csabától. A szakember szerint, aki maga is vállalkozó, nagyon masszív intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy javuljon a vállalkozások helyzete.
1,6 millió köz- és költségvetési alkalmazott van az országban, és ezt az óriási számot csökkenteni kellene a szakember szerint. Németországban például – amely Romániához képest egy gazdag ország –
– világított rá az egyik nagy problémára Balási Csaba.
Fotó: Pixabay.com
„Romániában az adóbehajtási arány 38-40 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy a kivetett adók 60 százalékát nem tudják behajtani. Például egy kisebb településen is, mint Gyergyószentmiklóson, ilyen százezres nagyságrendű egyéni tartozások vannak. A probléma viszont az, hogy
Ehhez képest mégis azt halljuk, hogy Romániában az adók 60 százalékát nem tudják behajtani.”
Ebben az országban a boldogulás a kis- és középvállalkozások számára a legnehezebb.
– vázolt egy másik gondot a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, hangsúlyozva, hogy a gazdaságot mindeddig a kis- és középvállalkozások tartották el, amelyek becsületesen befizetik az adót, az állam mégis azokat sanyargatja.
Majdnem 1300 cég szűnt meg az elmúlt évben Hargita megyében. Beszédes adat.
Fotó: 123RF
Az idei esztendő sem kezdődött biztatóan a vállalkozások számára. Erre két beszédes adatot is mondott Balási Csaba.
Ehhez képest januárban 30 százalékkal ismét nőtt a minimálbér decemberhez képest, ami jelentősen növeli a cégek pénzügyi terheit. Egyrészt
Másrészt az állam felé fizetendő adóterheik is növekedtek. A vállalkozások vezetői a napokban szembesülnek azzal, hogy mekkorák ezek a költségek, ugyanis most kell befizessék ezeket idén először.
„Egész biztos, hogy rosszabb lesz ez az év, erre nem kell számítani, ezt már látjuk” – válaszolta Balási Csaba arra a kérdésünkre, hogy milyen évre számítanak a vállalkozói szférában. Szerinte
Az előző év adatai alapján 500-600 Hargita megyei cég már nem fogja megérni a második félévet.
Fotó: Barabás Ákos
„Szerintem mindenféleképpen sokkal-sokkal drasztikusabb intézkedéseket kellene hozni az adóbehajtás terén, és a közszférában dolgozóknak legalább a 30 százalékát át kellene terelni a versenyszférába dolgozni. 4 versenyszférában dolgozóra jut egy közalkalmazott, és 1,6 millió közalkalmazott van az országban. Ez azt jelenti, hogy
Az államnak százas nagyságrendben vannak különböző ügynökségei. Mikor fogják azokat is megrostálni, és mikor fogják már valamennyire hatékonyabbá tenni ezeket az ügynökségeket? És akkor az önkormányzatokról még nem is beszéltem.
– fakadt ki a szakember azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy jobbra forduljon az áldatlan helyzet.
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor úgy véli, általánosan be kellene vezetni a százalékos adózást a forgalom után, ez pedig az ellenőrzést is nagyon egyszerűvé tenné, és nem lenne szükség egy óriási infrastruktúrára a vállalkozások ellenőrzésére, ráadásul az átláthatóságot is növelné egy ilyen intézkedés, amit nagyon hiányolnak a vállalkozói szférában.
Ha az állam nem tudja biztosítani a beruházásokhoz szükséges önrészt, akkor nem tudja lehívni a pályázati pénzeket, márpedig arról már tavaly lehetett olvasni, hogy nagy európai finanszírozási pénzektől esett el az ország, mert a kormány nem biztosította az önrészhez szükséges összegeket – világított rá Balási Csaba egy másik tényezőre, amelynek alakulása jelentősen meghatározhatja az idei esztendőt a gazdaságban.
Fotó: Barabás Ákos
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
Újabb fontos lépést tettünk azért, hogy több parkolóhely legyen Marosvásárhelyen, a Kövesdomb negyedben.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy ha a parlamenti pártok nem jutnak megállapodásra a politikai válság feloldásáról, azaz egy új kormány megalakításáról, akkor előre hozott választásokkal kell számolni idén ősszel vagy jövő tavasszal.
Elsőfokú viharriasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidékre, többek között Hargita, Kovászna és Maros megye nagy részére is.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy a bértörvény – még ha nem is tökéletes – lehetővé teszi a PNRR-ből származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
szóljon hozzá!