
Hömpölyög a vén Duna
Fotó: Simon Virág
Fortyogó szurdokvölgy, csaknem tíz évig faragott Decebal-arckép, többnyelvűvé alakított Széchenyi-tábla és a nyugodtan hömpölygő, néhol nyolcvan méter mély Duna – mindez egy helyen, a Kazán-szorosban, ahol kis és nagyobb hajók, motorcsónakok várnak a turistákra, és ahol érdemes eltölteni legalább egy hosszú délutánt.
2024. július 13., 10:342024. július 13., 10:34
Marosvásárhelytől bő 400, Sepsiszentgyörgytől 470, Csíkszeredától 500 kilométerre van Orsova, illetőleg a Kazán-szoros, és
Jó hír, hogy Marosvásárhelytől szinte Déváig – ami az út több mint felét teszi ki – autópályán lehet közlekedni, ez is szempont lehet.
Valahogy eddig elkerültük az ország ezen részét, kimaradt a Kazán-szoros és Herkulesfürdő is. Olvastunk róluk, képeket láttunk, élménybeszámolót hallottunk, de személyesen nem volt szerencsénk egyik helyhez sem. Nemrég, hazafele ejtettük útba mindkettőt, és nagyon jó választásnak bizonyult.
Traiannak emléket állító tábla.
Fotó: Simon Virág
Amikor szállást kerestünk Orsován és környékén, szembejött velünk Eibenthal település, melyet többségében ma is csehek laknak, és a leírások szerint a helyi kocsmában jó minőségű kézműves söröket is kóstolni lehet. Végül mégis Herkulesfürdőn foglaltunk szállást, hogy két legyet üssünk egy csapásra, de azért ennek a csehek által lakott romániai településnek a nevét rögzítettük. Aki arra a vidékre készül, ne felejtse el, hogy
hogy senkit ne érjen kellemetlen meglepetés az extra díjszabás miatt.
Mivel mi nem a délelőtti órákban értünk a kommunizmus jegyeit magán viselő, de gyönyörű környezetben húzódó Orsovára, nem tudtunk a délelőtt rendszeresen induló hajókkal utazni. A kikötőből ugyanis általában tíz és tizenhárom órakor menetrend szerint indulnak kirándulóhajók a Kazán-szorosba. Mivel ezeket lekéstük, egy motorcsónakot választottunk.
Mint kiderült, a 35 fokot közelítő kora délutáni kánikulában, fedett és egyben szellős lévén ez nagyon bevált, és ráadásul a lehető legjobb sofőr vezette.
Indulás előtt a mólon lehetett hideg vizet, üdítőt, fagylaltot venni – mi ki is használtuk ezt a lehetőséget, mert éhesek voltunk, és az ebédet a motorcsónakázás utánra hagytuk.
Kis bravúr is belefért
És milyen jól tettük, hiszen kísérőnk már induláskor megcsillogtatta motorcsónak-vezetői tudását, mintegy meglovagolva a hullámokat, ide-oda dobáltatva a nagy Dunán parányinak tűnő tízszemélyes vízi járművet. Sikoltozás éppen nem hangzott el, de mindenki igyekezett gyorsan megfogózkodni. Ekkor csillantak fel a fiaim szemei is, akik addig a kamaszok unalmas képével üldögéltek mellettünk.
A kis csónakok beférnek a barlangba
Fotó: Simon Virág
Az út többi részén alapvetően nyugisan haladtunk, nekem személyesen furának tűnt, hogy a kormányt elengedve közben tett-vett a sofőr, de azért végig biztonságban éreztük magunkat (a mentőmellények a lábunknál várták, hogy magunkra kapjuk egy esetleges ellenőrzéskor, amire nem került sor.)
A Duna a kék többféle árnyalatában hömpölygött alattunk, miközben kétfelől magas sziklák tartották az árnyékot, egyik oldalon Románia, a másik Szerbia. Elsőként a Traianus császárnak emléket állító óriási márványtáblát pillantottuk meg, illetve rajta az alig olvasható latin feliratot, amely vízi idegenvezetőnk szerint a római birodalom hadiút-építését lehetővé tevő uralkodót dicséri. Közben azt is megtudtuk, hogy
Ezeket most is lehet látni a Kis- és Nagy-Kazán-szorosban, ahol a víz zavarosabb és körbe-körbe forog.
Gyorsan halad a motorcsónak
Fotó: Simon Virág
A csónakos elmondta, az örvény nem lefelé szippantja a csónakokat, hanem felfele tolja, így ha egy nagyobb teherszálló hajó ráhajt, még az útvonalából is ki tudja mozdítani. Teherszállítókat láttunk ugyan a kétórás kirándulás alatt is, de azok nagyon lassan haladtak a céljuk felé, nem úgy tűnt, mintha zavarná őket a kazánként fortyogó Duna. Kísérőnk azt is elmondta, a Kazán-szorosokat körülvevő sziklákon tavasszal a kerti tulipánhoz hasonló méretű sárga tulipánok nőnek, amelyek egyedülállóak.
Széchenyi dicsérete
Azt nem tudom, hogy milyen szövegekkel készülnek a hajókat, csónakokat vezető mindenesek, de az biztos, hogy amelyikkel mi utaztunk,
Ezt ugyan még az ő idejében elkezdték, de jóval később fejezték be.
A szép, kis kolostor
Fotó: Simon Virág
Hadd idézzem: „a magyar gróf emlékére egy, csak magyar nyelvű táblát helyeztek a sziklára, de azt ellepte a víz, így nemrég készült egy többnyelvű, amit meg is mutatok. Az biztos, hogy az ő ötlete alapján lett biztonságosan hajózható a Duna ezen szakasza, amely helyenként most már meghaladja a nyolcvan méter mélységet is.”
Gyergyói mesterek faragták Decebált?
Majdnem ugyanilyen büszkeséggel beszélt a turistalátványosságnak számító Decebal-arcról is, amelyet 1994 és 2002 között faragtak, a csónakos szerint gyergyói mesterek.
Megtudtuk, elkészülte után gomba módra megszaporodtak a panziók és vendégházak a Duna romániai partján, így a szobor valóban növelte a vendégforgalmat.
Attól nem messze található a Mraconia-kolostor, amit teljes egészében adományokból építettek fel és jelenleg apácák lakják, de rendszeresen tartanak miséket is benne, és a turisták is meglátogathatják.
A szinte kész Decebal
Fotó: Simon Virág
Látványos a két barlang is, amelyből az egyik bejáratához jutottunk el. Mint kiderült, a kisebb csónakok be tudnak hajtani a Ponicova-barlangba, de mi annál nagyobbal voltunk, így csak a mélyből kiáramló hűvös levegőnél hősültünk, és fényképeket készítettünk.
Az idegenvezető szerint legendák keringenek arról, hogy ebből a barlangvárból támadták a Dunán hajókkal érkező törököket. Reményét fejezte ki, hogy idén kijavítják a stéget, és biztatott, hogy térjünk majd vissza, mert érdemes a barlangot is meglátogatni.
Ami tetszett: mind a hatvan kilométer, amennyit oda-vissza megtettünk, csodaszép környéken vezet át, lélegzetelálló sziklák mellett halad a csónak, egyszerre ámulatba ejtő és ijesztő a táj.
Ami nem tetszett: amikor nem beszélt, ’80-as évekbeli zenét bömböltetett a csónak hangszóróiból. Hiányoltam, hogy nem közelítettük meg a Vaskapu vízerőművet, de mint kiderült, védett hely, turistáknak tilos a közelében menni.
A Ponicova barlang bejárata
Fotó: Simon Virág
Végezetül álljon itt, mert sokkal szebben műveli ezt a műfajt, Jókai Mór tájleírása Az arany ember című regényének első soriból: „Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.”
A Duna, Magyarország „természeti nagy csatornája regulázásának” gondolatát a Hitelben pendítette meg Széchenyi, a megvalósítás rendkívüli tetterejének, áttekintő és szervezőkészségének, valamint a kézdivásárhelyi gyökerekkel rendelkező Vásárhelyi Pál kiváló műszaki felkészültségének köszönhetően 1833–34-ben került elérhető közelségbe. Akkor sikerült is a legveszélyesebb zátonyokat kirobbantani, azonban a teljes szabályozást egyrészt a korabeli technikai eszközök fejletlensége nem tette lehetővé, másrészt politikai okok is gátolták. A Vaskapu szabályozásának jogát az 1878-as Berlini Kongresszustól kapta meg az Osztrák-Magyar Monarchia, a munkálatok 1891-ben kezdődtek el, a csatornát – félkész állapotban – a millennium évében, 1896. szeptember 27-én avatták fel I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, Károly román, illetve Sándor szerb király jelenlétében. A teljes, 100 kilométer hosszú szakaszt 1898. október elsején adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
szóljon hozzá!