A gázrobbanás okozóját még nem találták meg, a felújítás is egy helyben áll

Schmith János a harmadik emeleten lakik, ugyanabban a tömbházban. Mint mondta, nemcsak a negyedik emeleti családok érintettek, hanem ők is. A robbanásban tönkrement, elhagyatottan álló felső emelet azóta egy fertővé változott, az ő lakása pedig folyamatosan ázik. „Fóliával próbáltuk bevonni a fal és tető nélkül maradt lakást, hogy ne ázzunk be. Ezt rendszeresen cserélni kell. A lakásba és folyosóra galambok vertek fészket, minden tiszta piszok, büdös és szerintem akár fertőzésveszély is fennáll.

A helyi önkormányzat több ízben próbált megoldást találni, hogy segíteni tudjon az érintetteknek. A robbanáskor gyorssegélyt utaltak ki és felajánlották, hogy ideiglenesen a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház szállodarészében költözhetnek. Majd Peti András akkori alpolgármester kezdeményezésére, a szakhatóságokkal egyeztetve kidolgoztak egy olyan határozattervezetet, amely alapján a tömbházlakók átadják a hivatalnak a lépcsőház tetejét, és arra a hivatal manzárdot épít.

Mivel a tömbház magántulajdon, más módon a hivatal nem tudott közpénzen segíteni. A manzárdosítás során elsőként megerősítenék a negyedik emeletet, visszaépítenék a hiányzó lakrészt és csak azután építenék fel a manzárdot. A tetőtérben kialakított lakások a város tulajdonáét képeznék. Ennek a megoldásnak az életbe ültetéséről a marosvásárhelyi önkormányzat már 2016 októberében elfogadott egy határozatot.

A Nagydisznód utca 13. szám alatt élők és azok, akik a robbanás nyomán kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, tehetetlenek. A közvetlen érintettek máshol kell meghúzzak magukat, immár ötödik éve. A harmadik emeleten élők pedig próbálnak normális életet élni. Lakásuk beázik, saját költségükön kell védőfóliát vegyenek, hogy az esőtől, galamboktól védjék a falak nélkül maradt felső emeletet.