
Minél természetesebb módszerrel zajlik a fakitermelés, annál ellenállóbb marad az erdő – hangzott el a konferencián
Fotó: Barabás Ákos
A szálalásos, illetve a nálunk is alkalmazott lékeléses fakitermelés a legjobb módszer erdeink megóvására – hangzott el a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, valamint az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport által, a környezetvédelem világnapja alkalmából szervezett szerdai székelyudvarhelyi előadáson, amelyen a WWF Magyarország erdővédelmi programjának munkatársai is részt vettek.
2018. június 06., 18:402018. június 06., 18:40
2018. június 06., 19:172018. június 06., 19:17
Jelenleg 6,9 millió hektár erdő van Románia területén, amelyből 264 ezer hektár Hargita megyében található – fejtette ki bevezetőjében Tamás Sándor, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió elnöke. Mint mondta,
Az előadásokon kiderült, hogy a lehetőségek közül nálunk inkább a profitorientált fakitermelést igénylik a tulajdonosok, ám a társulás fontosnak tartja az erdők lehető legtermészetesebb megújítását is – ezért szervezték a témához kapcsolódó eseményt, a Mol Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatásával.
ahol jelentősen visszaszorultak az erdős területek, valamint a fafajok változatossága is csökkent – jelentette ki Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője, aki korábban a szervezőkkel közösen barangolta be a helyi erdőket. Előadása konkrét témájára térve elmondta, a szálalásos fakitermelés áll legközelebb az erdők természetes megújulásához. Ezt rendszeresen alkalmazzák az anyaországi területeken, és Romániában is hasznos lehet. A módszer lényege, hogy
A szakember szerint megfelelően alkalmazva ez a módszer is gazdaságos lehet a tulajdonosok számára, amire már van is példa Magyarországon. Munkatársával, Bódis Pállal egyetértettek abban, hogy a természetbarát kitermelésnek köszönhetően változatosabbak lesznek a fafajok, így az egész erdő ellenállóbbá válik a betegségekkel és egyéb negatív hatásokkal szemben. Arra is kitértek, hogy érdemes elpusztult fákat hagyni a sűrűben, hiszen azok számos állatfajnak otthont jelentenek, ennek köszönhetően szintén egészségesebb lesz az erdő.
Kádár Tibor Sándor, a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal munkatársa rámutatott, nálunk a törvények nem írják elő az említett technika használatát, ám hasonló eljárással dolgoznak itt is az idősebb erdőkben. A különbség annyi, hogy valamivel nagyobb, körülbelül egy fa hossznyi átmérőjű lékeket vágnak. Az előadás végén Siffer Sándor erdőgazdálkodó mutatta be, miként alkalmazza hatásosan a szálalásos fakitermelést.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!