
Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
Két ember kórházba került kedden reggel, miután egy személyautó és egy motorkerékpár összeütközött Kolozsváron. A rendőrség első vizsgálatai szerint az autó vezetője meg szeretett volna fordulni, de nem biztosított megfelelően.
Bukarestbe látogatott az EB-elnök hétfőn az EU területét érintő egyre sűrűsödő hibrid fenyegetések, támadások és légtérsértések kontextusában.
Csak az ország mintegy fele részén fagyott keddre virradóan, de jól behatárolt területen: a történelmi Erdélyben és Moldvában. A leghidegebb ezúttal is Hargita megyében volt, de nem Csíkszeredában.
Három napja, mínusz fokokban maradt gázszolgáltatás nélkül egy Sepsiszentgyörgy központjában levő tömbház közel 120 lakása. És bár gőzerővel dolgozik a szerződtetett szakcég, még napok kérdése a normalitáshoz való visszatérés.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy azoknak a liberális képviselőknek és szenátoroknak, akik bíróságon támadták meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntéseit, vissza kell vonniuk kereseteiket, különben kizárják őket a PNL parlamenti frakcióiból.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására, és további 10 millió euróval támogatja a román hatóságok tengeri kutató-mentő műveleteit – jelentette be hétfőn Bukarestben az EB elnöke.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn kijelentette: a települések összevonásánál figyelembe kell venni az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat, ezért a közigazgatási reform nem alapulhat kizárólag számszerű kritériumokon.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási reformot előkészítő munkacsoportja egyes kisvárosok összevonását vagy községgé való visszaminősítését is mérlegeli – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Dragoș Benea európai parlamenti képviselő.
A bukaresti törvényszék hétfőn ismét helyt adott Călin Georgescu fellebbezésének, és úgy döntött, hogy előzetes letartóztatását 30 napos házi őrizetre változtatja.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában fogadta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, akivel egyebek mellett a fekete-tengeri biztonságról tárgyal.
szóljon hozzá!