
Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Bíróság elé állítottak egy Kolozs megyei testvérpárt, akiket azzal vádolnak, hogy segítséget nyújtottak Emil Gânjnek, akit volt barátnője meggyilkolása miatt keresnek a hatóságok.
November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.
A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!
Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
szóljon hozzá!