
Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!