
Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
szóljon hozzá!