Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
szóljon hozzá!