
Dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész
Fotó: Makkay József
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
2021. június 09., 12:502021. június 09., 12:50
Az 1920-as nyári olimpiát Budapestnek kellett volna megszerveznie. A Trianoni békeszerződést az országra rákényszerítő nagyhatalmak azonban még jobban meg akarták alázni az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamát, Magyarországot, ezért az évekkel korábban odaítélt olimpiarendezés jogát átadták a belgiumi Antwerpennek. De még ez sem volt elég:
A trianoni békediktátum ilyen és ehhez hasonló, kevésbé ismert részleteiről dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
A kolozsvári szakember a román és a francia levéltári anyagok kutatásával számos olyan geopolitikai összefügésre mutat rá, amelyből egyértelműen körvonalazódik, hogy
Miközben a nyugati nagyhatalmak az oroszországi bolsevik előretörés elleni harc oltárán igyekeztek mindent beáldozni, a Budapesten hatalomra kerülő bolsevik Tanácsköztársaság éppenséggel a szovjet vörös rezsimtől várta a segítséget. Hunyadi Attila szerint nem véletlen, hogy a 20. századi román történetírásban visszatérő motívum a román katonai segítséggel megfékezett magyar bolsevizmus előretörése, amelynek oldalvizein Románia nemcsak Erdélyt, hanem Belső-Magyarországot is megszállta.
A beszélgetésből kiderül, miért sántít a török–magyar párhuzam az ország területeinek megvédéséről, illetve miért bizonyult esélytelennek a Trianoni békeszerződés kisebbségvédelmi záradékának alkalmazása az utódállamokban. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi oktatóval Makkay József beszélgetett.
Az oktatási és kutatási ágazatra nem vonatkozik a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvényi előírás – közölte hétfőn a tanügyminisztérium.
Míg az adventi időszak a legtöbbek számára az elcsendesedésről szól, országszerte – így Székelyföld városaiban is – évről évre megjelennek a hangos dobszóval kísért, medvebőrbe öltözött csoportok. A látványos, de zajos népszokás megosztja a közvéleményt.
Egy 35 éves, Maros megyei nő holttestét emelték ki hétfőn délután a vízből Marosvásárhelyen, az Alsógát utca térségében – a halál pontos körülményeit vizsgálják.
A hét első két napján országszerte enyhébb lesz az idő az ilyenkor megszokottnál, karácsonykor azonban lehűlés várható esővel, havas esővel, havazással – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) 2025 júniusa és novembere között 520 886 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak a Myeterra.ancpi.ro platformon keresztül.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) vasárnap este figyelmeztetett, hogy ransomware típusú kibertámadás történt a román vízügyi igazgatóság több intézménye és szervere, valamint az ország 11 területi vízügyi igazgatósága közül 10 ellen.
A decemberi fordulat utáni első napokban itthon hokibotokkal védték a terroristáktól a tömbház udvarát a férfiak, pontos beosztás alapján, amelyet mindenki igyekezett betartani.
„Referendumot” kezdeményez Nicușor Dan államfő a bírák és ügyészek körében szakmai szervezetük, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működéséről, felvetését azonban ellenzéki képviselők egy csoportja alkotmányellenesnek tartja.
Néma kiállás a ditrói kórházért – ezzel a mottóval hívták az embereket vasárnap délutánra a helyi plébániához. A kórházépület tulajdonosa, a katolikus egyház igényeit a használó intézmény nem tudja teljesíteni, ezért a kórházat bezárták.
szóljon hozzá!