Néhány éve még Kézdiszentléleken vett részt egy régészeti ásatáson, nemrég pedig már a világ másik végén, a dél-amerikai Chilében gyakornokoskodott a csíkszéki Balázs Sára. Mi ez a „kilengés”?
2024. június 30., 08:592024. június 30., 08:59
Infografika: Csáki Ferencz
Néhány éve még Kézdiszentléleken vett részt egy régészeti ásatáson, nemrég pedig már a világ másik végén, a dél-amerikai Chilében gyakornokoskodott a csíkszéki Balázs Sára. Mi ez a „kilengés”?
2024. június 30., 08:592024. június 30., 08:59
– Amikor legutóbb beszéltünk, Ön még nagy lendülettel dolgozott egy ásatáson frissen diplomázott régészként – kereste a múltat. Ahhoz képest hatalmas a váltás.
– Abszolút. Az egyetem régészeti mesteri képzésén középkor főszakirány mellett nemzetközi örökségvédelmet tanultam. Akkor azonban sokat tanultunk az ENSZ kulturális örökségvédelmi programjáról, és
Így amikor láttam azt a budapesti egyéves képzési lehetőséget, azonnal döntöttem, hogy kipróbálom, mert ez lehet az az út, ami igazán érdekel.
– Tehát félredobta a régészeti szerszámokat, megtörülte a homlokán a verejtéket, és váltott.
– Valahogy így – bár nem mondom, hogy néha nem hiányzik az ásó és a lapát. A legutolsó ásatásom Kézdiszentléleken volt a Tarnóczy-Mikes várkastélynál, ahol a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemnek volt egy tanásatása.
Háttérben a Nap temploma a Machu Picchun. Csak a papok és az inka birodalom legmagasabb rangú tagjai léphettek be; a papok vallási szertartásokat végeztek Inti, a napisten és Viracocha, a teremtő isten tiszteletére itt
Fotó: Balázs Sára
– És akkor forduljunk is rá Dél-Amerikára, illetve az azt megelőző időszakra.
– Jelenleg a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programját végzem, ami két részből épül fel, van egy elméleti időszak és van a gyakorlati. Utóbbi részeként dolgozunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, mint ösztöndíjas gyakornokok. Viszont – és talán ez a képzés legjobb része –
Ehhez preferencialistát kellett készítenünk, aminek része az is, hogy milyen idegen nyelveket beszélünk, illetve tanulunk. Mindemellett azt is jeleznünk kellett, hogy milyen szakterület érdekel minket. Ennek alapján sorolnak be egy adott külképviseletre.
– Ön pedig Chilét választotta.
– Igen, a Budapesttől tizenhat órás repülőútra lévő Santiagóra szavaztam. Tulajdonképpen Új-Zéland után ez a második legtávolabbi magyar külképviseletet a világon, ahová mehettem. Szeptemberben elkezdtem spanyolul tanulni, nekem pedig szerencsém is volt, mivel Magyarország Santiagói Nagykövetségén nagyon sok a munka, ezért ott mindenképp gyakornokra vártak. Ugyanakkor az is izgalmas, hogy a csoporttársaim is szétszóródtak két hónapra a világ különböző pontjaira, aztán a program után visszatértünk mindannyian Budapestre.
Peru, Aguas Calientes - a Machu Picchuhoz legközelebb fekvő kis település
Fotó: Balázs Sára
– A kisebb létszámú nagykövetségek előnye – legalábbis egy gyakornok számára –, hogy kevés az alkalmazott, így sok a munka, ezért egy gyakornok is bele tud merülni a diplomácia munkatárába. Sok mindenbe bele tudtam kóstolni:
Mindezek mellett a konzuli feladatokban is segítettem, ahol csak tudtam. Hét közben a klasszikus 8-17 órás munkaprogrammal dolgoztam, a hétvégéim azonban szabadok voltak. És szerencsém is volt, mivel „elkaptam” egy hosszú hétvégét, ekkor pedig utazhattam is az országban. És Peruba is eljutottam.
– Hoppá, tehát átjutott a „szomszédos” Peruba is, ami alig kétezer kilométerre található Chile fővárosától.
– Jó, hogy ezt szóba hozta, ugyanis Dél-Amerika átformálja az európai ember hozzáállását a távolság kérdéséhez. Chilében ugyanis nyolcszáz kilométerről a következőképpen beszélnek: „Jaj én nem Santiagóban lakom, hanem Temucóban, de mindössze két óra repülővel”. Jelzem, Temucó város közúton hétszáz kilométerre fekszik a fővárostól, Chile észak-dél irányban pedig négyezer kilométer hosszú.
Viña Del Mar és az őszi óceánpart
Fotó: Balázs Sára
– Na, de milyenek a chilei emberek? Székely szemmel mit tudna mesélni nekünk erről a távoli országról?
– Azt mondják róluk a dél-amerikaiak, hogy hidegebbek, távolságtartóbbak; tehát nem az a barátságos latin-ajkú nép, amit elképzelünk róluk. Ez európai szemmel nekem nem tűnt fel, azt azonban elhiszem, hogy a peruiakhoz képest kissé távolságtartóbbak. Nem nagyon beszélnek angolul, de mindenképp megértetik magukat.
Egyre inkább küzdenek a bevándorlással: beszélgetve a helyiekkel elmondták, hogy Bolíviából és Venezuelából is elég sokan érkeznek hozzájuk menekültként. Ez amúgy a mindennapi politikából is kihallatszik – sok olyan anyagot fordítottam, aminek a bevándorlás volt a témája. Ez akár párhuzam is lehet Európával.
– Egy chilei számára nem is kérdés, hogy Chile a világ közepe. Ennek tükrében kérdezem: hogyan látják ők Európát?
– Velem nagyon sokszor előfordult, hogy amikor mondtam nekik, hogy Magyarországról jöttem, visszakérdeztek: az hol van? Amikor részleteztem nekik, hogy Európában, Ukrajna szomszédságában, onnantól kezdve már be tudták határolni, mivel az ukrán-orosz háború miatt erről az országról már sokat hallottak. Németország azonban egy fix pont, ha már Európát szóba hozzuk.
Machu Picchu látkép
Fotó: Balázs Sára
– Mesélte, hogy volt lehetősége kirándulni a főváros környékén. Merre járt?
– Például az Atacama-sivatagban, ami székelyként valami teljesen elképesztő a méreteit tekintve. Székelyként mindig azon gondolkodtam, hogy számomra a csíki hegyek jelentették a nagyságot és a távlatokat, ehhez képest a 4200 méteres magasságban lévő Tatio gejzírek meglátogatása valami elképesztő élmény volt. Akárcsak a perui kirándulásom.
– Peru? Ez is belefért a két hónapba?
– Belefértettem, mert hát mikor jár újra Dél-Amerikában az ember? Régész végzettségem okán is vágytam arra, hogy meglátogassam a Machu Picchut, az egykori Inka Birodalomból maradt romvárost, Cuzcó közelében. Santiagóból Limába, Peru fővárosába repültem, onnan pedig Cuzcóba, a romvároshoz legközelebb eső nagyvárosba. Ami nekem nagyon izgalmas volt Cuzcóban, az a szinkretizmus, vagyis a különböző vallási, műveltségi irányok összehangolódása. Íme egy példa: az egyik helyi múzeumban a Szent Mihály szobor alatt az olvasható, hogy „Szent Mihály arkangyal, a Hanan pacha védője”. Az inka kultúrában Hanan pachát nevezték a túlvilágnak.
Valparaíso, kikötőváros és haditengerészeti bázis Santiago közelében
Fotó: Balázs Sára
– És mit tapasztalt a Machu Picchun?
– Először is már egy hónappal a kirándulás előtt jegyet foglaltam, hogy biztos legyek abban, hogy feljutok a romvárosba, azt ugyanis a világ minden pontjáról egyre többen látogatják. A „túlturistásodás” a Covid előtt egyre nagyobb problémává vált, aztán a világjárvány alatt senki nem mehetett fel a romokhoz; az azonban Peru számára nagyon tekintélyes költségvetés-kiesés volt. A mostani újabb turistahullámot már úgy kezelik, hogy
Ez azt eredményezte, hogy kevésbé érződik a zsúfoltság. A főkapu előtt azonban annyian vannak, mint a hangyák.
– Napjainkban reneszánszukat élik a gasztronómiai témájú beszélgetések, ezúttal se hagyjuk ki.
– Gondolkodtam is, hogy erről is érdemes lenne pár szót ejteni. A chilei konyha nem kifejezetten izgalmas. Ők nagyon büszkék a completo nevű kajájukra, ami tulajdonképpen egy hot dog variáció. Peru viszont gasztronómia tekintetében is nagyon érdekes,
Ott egyébként újdonság volt számomra a mogyoró alapú fűszeres szósz is, és a jó kis perui csokoládé. És még engedjen meg egy gondolatot a spanyol nyelvről. A chileiek egy „forma 1-es” spanyolt beszélnek. Az összes spanyol akcentus közül ez a legnehezebben érthető:
Ezzel szemben a perui spanyol nagyon lassú és szépen artikulált. Furcsa is volt számomra, hogy Peruban milyen könnyedén tudtam beszélgetni a taxisofőrrel. Nem kellett visszakérdeznem, hogy „como, como”.
Látkép az Andok lábánál fekvő Santiagóról
Fotó: Balázs Sára
Cukornád feldolgozás alatt a cuzcói San Pedro piacon
Fotó: Balázs Sára
Fotó: MTI
Őrizetbe vett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) egy román állampolgárt, akit az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsítanak.
A magyar kormány – a nemzeti együttérzés és tisztelet kifejezéseként – nemzeti gyásznapot rendel el Ferenc pápa temetésének napjára, azaz április 26. szombatra – olvasható a Miniszterelnökségnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Nyolc órán át kellett sorban állnia annak, aki látni akarta a Szent Péter-bazilikában felravatalozott Ferenc pápát szerdán.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
Magyarország első szabadtéri múzeumát, a zalaegerszegi skanzent 1968-ban nyitották meg.
Ferenc pápa temetése szombaton lesz, a gyászszertartás helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a Szent Péter téren – jelentette be a Vatikán kedden.
Egy emberként mozdult meg Róma városa, és indult el gyalogosan a Szent Péter tér felé Ferenc pápa halálhírének hétfő délelőtti bejelentését követően. A Szent Péter-bazilika harangjai délben majdnem egy órán át kongtak.
Este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát – közölte a Szentszék hétfőn.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
szóljon hozzá!