Egy éve tart ez a borzalom

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.

Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetések” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”.

Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Később teljes mozgósítást rendelt el. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ukrán elnök az eltelt egy esztendő alatt egyre ritkábban fogalmazott meg ehhez hasonlót („Ukrajna népe békét akar”),

Orbán következetessége

A világ vezetői azonnal elítélték a 2022. február 24-i agressziót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök még aznap kijelentette: Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia. Hangsúlyozta, hogy „európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését”.

Klaus Iohannis román államfő 2022. február 24-én összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), az ülést követően pedig elítélendőnek és törvénytelennek nevezte az orosz támadást, amelyet egy független és szuverén ország ellen intéztek. Leszögezte: Oroszország agresszor.

A frontokon tízezrek, egyesek szerint százezrek haltak meg, a háború vége azonban igencsak távolinak tűnik. A békéről még mindig nem beszél egyetlen felelős vezető sem – egy közép-európai ország miniszterelnökét és a pápát kivéve.

Ezeket az anyagokat milliók követik – Székelyföldön ezrek – az interneten. A megszólaltatott szakértők munkája azonban rendkívül nehéz, ugyanis tapasztalatuk szerint olyan szintű félretájékoztatás zajlik mindkét oldalon (mind az oroszok, mind pedig az ukránok részéről), hogy

korábban írtuk

Beszélni kellene a milliónyi sorstragédiáról is

Frontvonalak, páncéltörők, tankok és vadászgépek helyett inkább a milliónyi sorstragédiáról kellene beszélnünk – vallja a Székelyhonnak adott interjújában a Kárpátalján élő Dunda György újságíró.

Olyanokhoz, amelyeket feldolgozhatnának, és azokból következtetéseket vonhatnának le. Épp ezért a legtöbbjük nem győzi hangsúlyozni, hogy minden, amit látunk és hallunk az orosz-ukrán háború kapcsán, azt kellő óvatossággal és fenntartással kell kezelni. Ha egy nevet mégis ki kellene emelnünk, akkor Demkó Attila írót, biztonságpolitikai szakértőt szívesen ajánljuk olvasóinknak; higgadt és elfogulatlan rálátása és megalapozott következtetései egyfajta eligazítást tudnak nyújtani mindarról, ami Ukrajnában zajlik.

korábban írtuk

Szondy Zoltán: őrizzük meg a józan eszünket

Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.

A Székelyhon az elmúlt egy esztendő alatt viszonylag kevés cikket írt a háborúval kapcsolatban. Ha viszont mégis megtettük, próbáltunk ellenőrzött tartalmat adni, vagy olyan érintettet megszólaltatni, aki valamilyen módon résztvevője vagy elszenvedője ennek a borzalomnak.