Az elmúlt egy év alatt Oroszország mintegy ötödét foglalta el Ukrajna területének. Infografika forrása: MTI/Csáki Ferencz
Még a biztonságpolitikai szakértők jelentős része is elismeri, hogy nem számítottak arra, ami napra pontosan egy évvel ezelőtt mégis megtörtént: Oroszország lerohanta Ukrajnát.
2023. február 24., 07:522023. február 24., 07:52
2023. február 24., 08:242023. február 24., 08:24
2022. február 24-én reggel sokunk gyomra összeszorult, amint hírt kaptunk arról, hogy Ukrajna lerohanásával gyakorlatilag kitört az ukrán-orosz háború. Leginkább a hadszíntér közelsége és a kárpátaljai magyar kisebbség iránti szolidaritás miatt érezhettük úgy Székelyföldön, hogy történelmi időknek vagyunk tanúi.
Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.
Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetések” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”.
Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz lerohanás napjának hajnalán az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videóüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – „Ukrajna népe békét akar”. Zelenszkij aztán a nap folyamán bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Moszkvával, és
Később teljes mozgósítást rendelt el. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ukrán elnök az eltelt egy esztendő alatt egyre ritkábban fogalmazott meg ehhez hasonlót („Ukrajna népe békét akar”),
A világ vezetői azonnal elítélték a 2022. február 24-i agressziót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök még aznap kijelentette: Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia. Hangsúlyozta, hogy „európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését”.
Klaus Iohannis román államfő 2022. február 24-én összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), az ülést követően pedig elítélendőnek és törvénytelennek nevezte az orosz támadást, amelyet egy független és szuverén ország ellen intéztek. Leszögezte: Oroszország agresszor.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Erre a kérdésre lehet röviden és nagyon-nagyon hosszan válaszolni – mi az előbbire merünk vállalkozni.
A frontokon tízezrek, egyesek szerint százezrek haltak meg, a háború vége azonban igencsak távolinak tűnik. A békéről még mindig nem beszél egyetlen felelős vezető sem – egy közép-európai ország miniszterelnökét és a pápát kivéve.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A háború egy esztendeje alatt gyakorlatilag új sajtóműfaj született: a „háborús podcast”, azaz olyan hang- vagy videóműsor, amelyben
Ezeket az anyagokat milliók követik – Székelyföldön ezrek – az interneten. A megszólaltatott szakértők munkája azonban rendkívül nehéz, ugyanis tapasztalatuk szerint olyan szintű félretájékoztatás zajlik mindkét oldalon (mind az oroszok, mind pedig az ukránok részéről), hogy
Frontvonalak, páncéltörők, tankok és vadászgépek helyett inkább a milliónyi sorstragédiáról kellene beszélnünk – vallja a Székelyhonnak adott interjújában a Kárpátalján élő Dunda György újságíró.
Olyanokhoz, amelyeket feldolgozhatnának, és azokból következtetéseket vonhatnának le. Épp ezért a legtöbbjük nem győzi hangsúlyozni, hogy minden, amit látunk és hallunk az orosz-ukrán háború kapcsán, azt kellő óvatossággal és fenntartással kell kezelni. Ha egy nevet mégis ki kellene emelnünk, akkor Demkó Attila írót, biztonságpolitikai szakértőt szívesen ajánljuk olvasóinknak; higgadt és elfogulatlan rálátása és megalapozott következtetései egyfajta eligazítást tudnak nyújtani mindarról, ami Ukrajnában zajlik.
Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.
A Székelyhon az elmúlt egy esztendő alatt viszonylag kevés cikket írt a háborúval kapcsolatban. Ha viszont mégis megtettük, próbáltunk ellenőrzött tartalmat adni, vagy olyan érintettet megszólaltatni, aki valamilyen módon résztvevője vagy elszenvedője ennek a borzalomnak.
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérésében.
Változik a Román Posta alegységeinek nyitásrendje május elseje, illetve az azt követő ortodox húsvét okán – derül ki a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.
Havazásra vonatkozó elsőfokú (sárga jelzésű) riasztás lép érvénybe hétfő délután 6 órától a Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban.
A romániai lakosság közel fele a 22 és 24 Celsius-fok közötti vagy e feletti hőmérsékleten érzi jól magát otthonában; több mint 40 százalék már telepített intelligens termosztátokat a hőmérséklet szabályozására.
Idén januártól március végéig 28 838 családon belüli erőszakos esetben járt el a rendőrség és 2945 távoltartási parancsot adott ki, amelyek közül 1178-ból lett bírósági távoltartási végzés.
Még mielőtt visszaállna minden a rendes kerékvágásba az időjárás terén, újabb fagyos reggelt kellett elviselnünk szombaton.
Új polgármesterjelöltje van Brassóban a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) Dan Tanasă parlamenti képviselő személyében.
Golyóval sebesítették meg Románia területén azt a nyomkövetővel ellátott barátkeselyűt, amely az elmúlt hónapokban több mint tíz Európai országon átrepült. A Milvus Csoport ismeretlen elkövető ellen tesz rendőrségi feljelentést.
A mesterséges intelligencia (MI) segítségével megalkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában, a Deltában – hangzott el az M1 minapi Híradójában.
A Salvamont Románia is részt vesz a Gorj, Maros és Argeș megyei hegyimentők képviselőivel azon a nemzetközi, sípályás mentésekről szóló kongresszuson, amelyet április 19–28. között rendeznek meg a svédországi Riksgränsen síközpontban.
1 hozzászólás