Beszélni kellene a milliónyi sorstragédiáról is
A szétlőtt infrastruktúrát újra lehet építeni, az emberáldozatok azonban pótolhatatlanok
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Frontvonalak, páncéltörők, tankok és vadászgépek helyett inkább a milliónyi sorstragédiáról kellene beszélnünk – vallja a Székelyhonnak adott interjújában a Kárpátalján élő Dunda György újságíró. A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatójával a lassan egy éve tartó ukrajnai „szörnyűségen” túl az élet mindennapi kérdéseiről is szót ejtettünk.
Kozán István
2023. február 07., 07:592023. február 07., 07:59
– Ha visszatekintesz az elmúlt egy esztendőre, és egyúttal megpróbálsz előre is nézni, hol látod Kárpátalját egy év múlva?
– Több ok miatt is rendkívül nehéz a kérdés. Amikor egy évvel ezelőtt kirobbant ez a szörnyűség, nagyon kevesen gondoltunk arra, hogy ez egy hosszasan elhúzódó háború lehet. A kárpátaljai magyar családok, meg egyáltalán az ukrajnai menekültek is abban a hitben lépték át a határokat nyugati biztonságos országok irányába, hogy maradnak pár napig, esetleg hétig – legfeljebb tényleg csak egy-két hónapig –, aztán szépen hazatérnek a saját otthonaikba. Voltak is erre utaló remények, hiszen március végén elég intenzív volt a diplomáciai tárgyalás. De aztán egyik pillanatról a másikra ezek a tárgyalások megrekedtek, és minden korábbinál messzebbre kerültek a kijevi és moszkvai álláspontok, ami értelemszerűen magával hozta a háború kiterjedését. És most, a háború kitörésének egyéves évfordulójához közeledve nemhogy nem látni a fényt az alagút végén, hanem olyan kérdéseink vannak, amire senki nem tud választ adni.
– Mire lehet ilyen körülmények között számítani?
– Politikusok és katonai szakértők egy közelgő döntő ütközetről beszélnek, ami tavasszal vagy nyár elején következhet be.
Mindez pedig – legalábbis a háború gyors befejezését tekintve – semmilyen rövid forgatókönyvvel nem számol. Azt világosan látjuk, hogy a háború kellős közepén tartunk, és nem a kifelé vezető úton vagyunk. Ahogy javul az időjárás, a harcok még intenzívebbé válására lehet számítani, főleg ahogy szép lassan megérkeznek a frontra a nyugati harckocsik, esetleg a vadászgépek is. Ugyanakkor egy abszolút szubjektív megállapítást engedj meg nekem – amit reménynek is lehet nevezni –, ez abból is fakad, hogy mindig igyekszem derűsebben látni a helyzetet.
– Kíváncsivá tettél.
– Ha visszaemlékezünk tavaly februárra, ilyen totális háborúra kevesen számítottak; Kijev bombázásával kezdték az oroszok az Ukrajna elleni háborújukat. A politikusok, elemzők és a hétköznapi emberek is abból indultak ki, hogy várhatóan a Donbaszban, vagyis a Donyec-medencében újra kitör a háború – ami egyébként egy percre sem fejeződött be 2014 óta. Tehát amilyen hirtelenséggel és megjósolhatatlanul jött ez a totális háború, az én reményem pont ebből táplálkozik:
Hangsúlyozom, erre semmilyen reális magyarázat nincs, mindössze az én reményemből származik ez az okfejtés. Csak aztán ne járjunk úgy, mint a Coviddal, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt, és a koronavírust esetünkben felváltotta a háború. Nem kellene a háború után egy még pusztítóbb dolognak jönnie, és itt az atomfenyegetésre utalok. Erről egyébként szerencsére kevesebbet hallani, de Moszkva azért elrettentésként időről időre szóba hozza az atomarzenálját. Ez pedig már nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot érintené, és akkor belesodródnánk egy harmadik világégésbe.
– A reményed mégis áthajlott egyfajta borúlátásba… Székelyföldön is hírt kapunk a kényszerbesorozásokról, ezzel kapcsolatban arra kérlek, foglald össze a legfontosabb tudnivalókat. És ha már itt tartunk, mondj valamit az ukrajnai román ajkú kisebbségről is. Utóbbit azért kérem, mert a román állam nem nagyon szállít ilyen információkat.
– Az ukrajnai román katonákról, tehát a bukovinai és csernovici kisebbség helyzetéről én sem tudok sokat. Azt azonban valóban látjuk, hogy a sorozások megerősödtek, mert most tényleg szükség van friss tartalékerőre. Az elején, tehát még a háború kitörésekor nagyon sokakat mozgósítottak, meg hát a háború első hónapjaiban rengetegen önként jelentkeztek a toborzóirodákban, hogy fegyvert fogjanak. Akkor tehát tényleg elég hadra kész katona volt. Viszont ahogy múlt az idő, és nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős veszteségeket szenvedtek az ukránok – még ha ezekről pontos számok nincsenek is, mert ez államtitoknak minősül –, az egy ideje jól érzékelhető, hogy számottevő veszteségek vannak.
De igaz ez az ország más pontjaira is; például minden nagyvárosban külön parcellákat hoztak létre a temetőkben, ahol számolatlanul sok a katonasír. Konkrétan magyar katonák kényszerbesorozását nem tudom megerősíteni, ugyanis nem figyelhető meg Kárpátalján, hogy szándékosan a magyar kisebbség köreiből soroznának be katonákat. Ilyen tehát nincs. Ami van: mindenkit, nemzetiségtől és származástól függetlenül válogatás nélkül visznek a frontra. Az utcán tehát nem azért állítanak meg, mert valaki ukrán, magyar, román vagy cigány nemzetiségű, hanem azért, mert katonaköteles.
– Mi a helyzet a kárpátaljai dandárral?
– Igen, ezzel a kérdéssel a magyarországi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott. Nos, tudni kell, hogy ott sincsenek többségben magyar katonák, sőt, a tíz százalékos magyarságarányunkhoz képest a munkácsi dandárban nincs ezt az arányt meghaladó magyar katona. Ugyanakkor egyértelműen szeretném cáfolni az ukránok részéről a magyarság irányába nagyon gyakran megnyilvánuló kritikát, miszerint a magyarok kihúzzák magukat ebből a háborúból. Ez nem igaz:
A legelső kárpátaljai áldozat 2022 március elején egy magyar gyökerekkel rendelkező fiatalember, Kiss Sándor volt. Tehát még egyszer hangsúlyozom: a kényszersorozás minden nemzetiséget egyformán érint Kárpátalján és az ország más megyéiben, ahol kisebbségek élnek – legyenek akár lengyelek vagy románok.
– Kisebbségi létünkből adódóan engedj meg egy olyan kérdést, amit Magyarországon talán még senki nem tett fel neked. Az ukrajnai orosz közösség hogyan viseli a háborút?
– Induljunk ki onnan, hogy eleve nehézkes az ukrajnai orosz közösség meghatározása egy olyan oknál fogva, amit kívülről, akár Székelyföldről nézve nem könnyű megérteni. Ukrajnában tartózkodva tapasztalja azt az ember, hogy attól, hogy valaki orosz ajkú, az még nem jelenti azt, hogy az oroszokkal szimpatizál. Ez első hallásra ugye nagyon furcsa. Én, amikor békeidőben többször is a fővárosban, Kijevben jártam (és már akkor is ment a propaganda, hogy beszéljünk Ukrajnában ukránul – erre törvények is születtek), nagyon furcsálltam, hogy miközben kollégákhoz, taxishoz, boltban vagy bárhol ukránul szóltam, nekem tízből nyolcan oroszul válaszoltak. A legfurcsább mégsem ez volt, hanem az, hogy amikor mélyebben elkezdtünk beszélgetni, szinte minden esetben kiderült, hogy ők ukrán érzelműek és oroszellenesek.
Ezt nektek, és bárki másnak elsőre nehéz lehet megérteni, mivel ez ukrán identitási sajátosság. Mi több, azt is nehéz lehet megérteni, hogy a fronton a katona az agresszor nyelvét használja, mégis mélységesen gyűlöli az oroszokat. Egyfajta nyelvi és társadalmi skizofréniának tűnik. Nyilván nem azt állítom, hogy mindenkire ez érvényes, aki oroszul beszél, ugyanis nem könnyű megítélni, hogy az orosz nyelvet használó több milliónyi ukrán állampolgár közül kinek milyen az identitása. Mert az is kétségtelen tény, hogy a háború kitörésével az ukrán identitású, de oroszul beszélők döntő többsége igyekezett eljönni a keleti régiókból. Akik Kelet-Ukrajnában maradtak, azok azt mondják, hogy nekik jó az orosz világ is, csak épp békében éljenek. Most azonban az látszik, hogy az ukrán állam célja, hogy a nemzeti identitás kifejezése visszatükröződjön a nyelvhasználatban is. Ezt törvénykezéssel teszik meg, ami viszont nem biztos, hogy szerencsés, sőt néha kontraproduktív tud lenni. Inkább időre lenne szükség.
Dunda György • Forrás: Kárpáti Igaz Szó
– Ugyanez a helyzet a kárpátaljai magyarság körében is?
– Pontosan. Nekünk sem az a problémánk, hogy nem akarunk megtanulni ukránul, ugyanis tisztában vagyunk azzal, hogy saját magunk érvényesülési lehetőségeink is csökkennek, ha nem ismerjük az államnyelvet, hiszen számtalan kapu zárva marad előttünk. Nem képezi vita tárgyát, hogy tudni kell az állam nyelvét. Esetünkben inkább arról van szó, hogy nem politikai kérdést kell ebből faragni. Egyszerű pedagógiai kérdés, hogy milyen módszerrel tanítsuk meg a gyerekeket az államnyelvre: erőszakos módszerrel (ahogy előírja a törvény: anyanyelvként), vagy inkább idegen nyelvként (ahogy a gyerek könnyedén megtanul angolul vagy akár németül). Nem a nyelvhasználat ellen van kifogásunk, hanem olyan módszertanra van szükségünk, amely segíti az ukrajnai magyar, román, vagy akár szlovák gyereket, hogy megtanuljon ukránul.
– Időzzünk még el egy kérdés erejéig a nyelveknél. Romániai magyar kisebbségként számunkra, székelyeknek a magyar és román nyelv két külön világ – két eltérő nyelvcsaládhoz tartozó nyelvekről lévén szó. Az orosz és az ukrán nyelv között azonban sok a hasonlóság, legalábbis ezt gondolom. Aki eddig csak oroszul beszélt, annak mennyi időbe telhet megtanulnia ukránul?
– Mivel Ukrajnában erőteljes nyelvkeveredés van, ezért az is napi szinten találkozik ukrán szavakkal a tévében, rádióban, a hétköznapokban, aki orosz környezetben nőtt fel. Tehát értelemszerűen megérti az ukránt, viszont nehezére esik beszélnie azt. Ha leáll egymással beszélgetni egy Ukrajnában élő, de orosz nyelvet használó és egy színtiszta ukrán nyelvet használó ember, mindketten pontosan értik egymás nyelvét. Tételezzük fel, hogy valaki úgy nevelkedne fel egy elzárt ukrán környezetben, hogy soha nem hallott egyetlen orosz szót, tehát nem érték orosz hatások – vagy fordítva –, és úgy ülnének le beszélgetni, abban az esetben már lennének gondok, mivel a szavak jelentős része eltér.
– Mi tagadás, jólesett ez a kis nyelvi és kulturális kitérő. Térjünk azonban vissza a szomorú valóságba. Nyilvánvaló, hogy kelet és nyugat harca zajlik Ukrajnában. Gondoltad volna, hogy ennek a nagy összecsapásnak a terepe épp nálatok lesz?
– Elfeledkezünk erről, de attól ez még tény: Ukrajna 2014 óta háborúban áll Oroszországgal. Ráadásul nagyhatalmi ambíciók húzódnak meg a háttérben. Azt sajnálom a legjobban, hogy Ukrajna esik áldozatul, az ukrajnai polgári infrastruktúra pusztul el – jó ideje döbbenetes áramszünetekben vagyunk kénytelen élni. Ezt pénzből újjá lehet építeni, de
Úgyhogy én az emberáldozatot emelném ki, ami ebben a háborúban döbbenetes. És akkor még nem beszéltünk arról a több százezres – de inkább milliós – nagyságrendű ukrajnairól, aki egyik napról a másikra mindenét elvesztette és földönfutóvá vált a pusztítás miatt. A milliónyi sorstragédiáról vajmi keveset beszélünk, inkább a vadászgépekről, a tankokról, a katonai frontvonalakról. Számomra minden háború megbocsáthatatlan.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Borboly Csaba válaszára vár Lénárd András
Székelyhon
Borboly Csaba válaszára vár Lénárd András
A rovat további cikkei
Földrengéssel indult a hét
A Richter-skála szerinti 4,5-ös erősségű, földfelszín közeli földrengés volt hétfő hajnalban 3 óra 26 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében.
Földrengéssel indult a hét
Energiaügyi miniszter: nem kell aggódni az orosz eredetű kőolajból készült üzemanyagok embargója miatt
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint nincs ok aggodalomra az orosz eredetű kőolajból készült üzemanyagok embargója miatt, mivel a piac összes nagy importőre diverzifikálta a behozatalát, így nincsenek ellátási zavarok.
Energiaügyi miniszter: nem kell aggódni az orosz eredetű kőolajból készült üzemanyagok embargója miatt
Elegendő földgázkészlete van Romániának a tél átvészelésére a kormányfő szerint
Románia a tél átvészeléséhez elegendő földgázkészletekkel rendelkezik, függetlenül az időjárási viszonyoktól – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Elegendő földgázkészlete van Romániának a tél átvészelésére a kormányfő szerint
Aggasztóan sokszor riasztották a hegyimentőket az elmúlt 24 órában
A Salvamont vasárnapi tájékoztatása szerint az utóbbi 24 órában „aggasztóan nagy számú” esethez riasztották a hegyimentőket.
Aggasztóan sokszor riasztották a hegyimentőket az elmúlt 24 órában
Több mint ötezer tűzoltó áll készenlétben az esetleges hóvihar-károk elhárítása érdekében
Nyolc megye (Fehér, Arad, Bihar, Buzău, Krassó-Szörény, Hunyad, Szilágy és Temes) kilenc településen okozott eddig károkat szombaton a viharos erejű szél.
Több mint ötezer tűzoltó áll készenlétben az esetleges hóvihar-károk elhárítása érdekében
Közel ötmillió nyugdíjast tartanak számon Romániában, az átlagnyugdíj értéke nem éri el a 2000 lejt
Idén januárban 4 781 124 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, az átlagnyugdíj 1958 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
Közel ötmillió nyugdíjast tartanak számon Romániában, az átlagnyugdíj értéke nem éri el a 2000 lejt
Nem tart sokáig a napsütés – havazás, hóviharok várhatóak a hétvégén
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteki előrejelzése szerint az ország nagy részében vasárnap délutánig mérsékelt havazásra és a szél erősödésére, 26 megye hegyvidékén pedig sűrű havazásra és hóviharokra lehet számítani.
Nem tart sokáig a napsütés – havazás, hóviharok várhatóak a hétvégén
Az idei csíksomlyói búcsúba is indulnak zarándokvonatok
Idén is elindul a Boldogasszony és a Misszió zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV-START közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba – közölték a szervezők csütörtökön, Budapesten.
Az idei csíksomlyói búcsúba is indulnak zarándokvonatok
Magyar cégvezető: az ipari robotok enyhíthetik a munkaerőhiányt Erdélyben is
Az automatizálás és az ipari robotok alkalmazása terén annyira gyors és robbanásszerű a fejlődés, hogy ami tegnapelőtt még sci-finek tűnt, tegnapra már gyártásban van, és ma már széles körben elterjedt Romániában is.
Magyar cégvezető: az ipari robotok enyhíthetik a munkaerőhiányt Erdélyben is
Kezdődik az energiakártyák kézbesítése
Fehér, Argeş, Teleorman, Bákó, Bihar, Ilfov megyében és Bukarestben elkezdődött az energiakártyák kézbesítése. Csütörtöktől már Kovászna megyében is elkezdik a kiosztást.
Kezdődik az energiakártyák kézbesítése
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!