Csak a termelékenység növelése révén csatlakozhatunk az eurózónához

Arra a kérdésre, hogy az euró zónához valócsatlakozás pillanatában mekkora lesz az átlagfizetés, Lucian Croitoru a Pro TV Húsz év után című műsorában vasárnap kifejtette: „a jelenlegi átlagbért kell megszorozni a termelékenység növekedésével. Ennél nagyobb nem lehet”.

Kizárta annak lehetőségét, hogy Románia a jelenleginél alacsonyabb bérekkel csatlakozzék az euró zónához, sugallva, hogy Románia nem térhet át az euróra, ha nem növekszik a termelékenység.

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb adatai szerint az átlagbér februárban 1.411 lej volt.

„A politikai osztálynak meg kell értenie, hogy a célkitűzés, hogy 2015-ben térjünk át az euróra” – mondta Croitoru. Reményét fejezte ki, hogy Románia teljesíteni tudja a nemzetközi Valutaalappal (FMI) kötött megállapodás feltételeit, és teljesíti az euróra való áttérés célkitűzését is, mivel Románia hagyományosan „kínkeservesen” lépett be az Európai Unióba és az Észak-Atlanti Szövetségbe (NATO) is. „Eddig egyetlen megállapodást sikerült teljesíteni, a Năstase-kormányzás idején, azt is külső nyomásra” – mondta Croitoru.

Ezzel magyarázta, hogy Traian Băsescu államfő Dominique Strauss-Kahn, a FMI vezérigazgatójának bukaresti látogatása során, március végén azt mondta, Románia hosszú távú kapcsolatot szeretne kiépíteni a FMI-vel. Ugyanakkor felsorolta az eurózónához való csatlakozás előnyeit és hátrányait, a legfőbb előnyök közé sorolta a kereskedelmi kapcsolatok könnyítését és a valuta-kockázat kiiktatását a hitelezési folyamatban. „A csatlakozástól számított 2-3-4 éven belül olcsóbbak lesznek majd a hitelek” – mondta. A hátrányok között említette, hogy egy külső sokkhatás sokkal erőteljesebben érezteti hatását Romániában. A pénzügyi válság négy csatornán keresztül szivárgott be: valutaárfolyam, kamatlábak, munkaerőpiac és a javak piaca, az euró átvétele után azonban csak az utolsó két csatorna marad, mert a pénzügypolitikát és árfolyam-politikát az Európai Központi Bank szabályozza majd.