Hetedszerre halasztott a legfelsőbb bíróság a bírák és az ügyészek bérhátráléka miatt indított perben

Az ítélőtábla döntésében azt is leszögezték, hogy a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül végre kell hajtania a határozatban előírtakat.

A határidőn túl minden nap késésért 1 százalékos késedelmi kamatot, valamint az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot számolnak fel.

A tárgyaláson a kormány képviselője kérte az alkotmánybíróság megkeresését annak tisztázására, hogy egy bíróság előírhatja-e többletforrások kiutalását a kormány számára, illetve megállapíthat-e a törvényben jóváhagyott költségvetési keretet meghaladó jogosultságokat. A kabinet ugyanakkor kérte egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál és addig az eljárás felfüggesztését.

A kormány képviselője azzal is érvelt a tárgyaláson, hogy az ítélőtábla május 5-i döntése jogellenes, mivel a kabinetet

A háromtagú bírói tanács akkor azt közölte, hogy július 23-án hirdet ítéletet az ügyben, de többször elhalasztotta a döntést.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július 2-án bejelentette, hogy a kormány az alkotmánybírósághoz fordul a legfelsőbb bírósággal kialakult alkotmányos természetű jogi konfliktus miatt. Szerinte a lépésre azért van szükség, mert a bíróság költségvetési és pénzügyi kérdésekben gyakorlatilag átvette a végrehajtó, valamint a törvényhozó hatalom szerepét. Az ügyvivő kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy

Az alkotmánybíróság október 7-ei ülése után közölte, hogy nincs hatásköre a bíróságok határozatainak felülvizsgálatára vagy megváltoztatására. A testület azután adott ki közleményt, hogy megállapította:

Az alkotmánybírák szavazattöbbséggel elfogadhatatlannak minősítették Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök beadványát. Indoklásuk szerint a bírósági ítéleteket nem lehet alkotmányos jogi konfliktusra hivatkozva megtámadni az alkotmánybíróságon, és az alkotmánybírák nem vizsgálhatják felül a bíróságok döntéseit.

A testület rámutatott: Bolojan a beadványában valójában a bírósági eljárás és ítélet törvényességét, illetve megalapozottságát kifogásolta. Ilyen volt egyebek mellett

• a bíró kizárására irányuló kérelem elbírálása,

• az eljárás gyorsasága, az ügy sürgőssé minősítése,

• a végrehajtási határidő és a késedelmi pótlék megállapítása,

• valamint az alkalmazandó jogszabályok értelmezése.

Az alkotmánybíróság szerint ezeket a kifogásokat kizárólag a törvényben előírt jogorvoslati eljárásokban lehet érvényesíteni.

A bérhátralékok azt követően keletkeztek, hogy a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 2023-ban – bizonyos bírósági határozatokra hivatkozva – 25 százalékkal megemelte a bírák és az ügyészek fizetését.

A 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a kormány a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különített el az idei évre a legfelsőbb bíróság számára.

Később azonban a kabinet úgy döntött, hogy a kifizetések egy részét elhalasztja, és az összeget (1,1 milliárd lejt) a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítja.

A legfelsőbb bíróság keresetében azt állította, hogy a kormány indokolatlanul tagadta meg a bértartozások idei kifizetését, és ezzel megsértette azt a korábbi jogszabályi keretet, amely a bérjogosultságok részletekben történő törlesztését írta elő.