Amikor egészséges táplálkozásról beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez egy időigényes és költséges folyamat, viszont ezt okosan is lehet csinálni – véli Pirlea Alessandra dietetikus.

Az orbaiszéki Gelence műemlék temploma Székelyföld egyik legismertebb építészeti kincse, idegenforgalmi nevezetessége. A 13. század első felében, nem sokkal a tatárjárás után épült (újjá), azóta dacol az idő és a történelem viharaival.

A közelmúltban érett össze egy egész, kerek formációvá a Székelyföldön is egyre ismertebb Majd Kiderül zenekar. A 2022-ben alapított együtteshez az elmúlt években több, tehetséges fiatal csatlakozott, így már semmi akadálya, hogy elérjék álmaikat.

A versenyképes fizetésen túl a jó munkaközösség és a stresszmentes környezet, a stabilitás és a biztonságérzet, a változatosság, a fejlődési lehetőség, a sikerélmény, illetve a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya járul hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy hosszú távon egy adott munkahelyen maradjanak az erdélyi magyar munkavállalók.

A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.

„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.

A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.

Aki nem indult útnak időben – a kora délelőtti órákban – Hargitafürdőre, az sízés, hódeszkázás, szánkózás vagy egyszerű kikapcsolódás, séta helyett hatalmas tumultusra, forgalmi fennakadásra, végtelen várakozásra számíthat. Így volt ez az elmúlt napokban, és ez várható egészen keddig.

Nincs két egyforma székely kapu, hiszen minden darab egyedi, és tájegységenként eltérő motívumokkal készül. A fafaragó mesterek, mint a székelyudvarhelyi Benczédi László, nemcsak kapukat alkotnak, hanem hidakat is építenek a múlt és a jövő között.

Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést. Arra törekedtek, hogy vízkeresztre befejezzék, hadd élvezzék az emberek a farsang örömeit – ez az eljárás az utóbbi években ismét virágkorát éli.