Visszatáncol a kormány

Tavaly 10 millió euró értékben vásárolt üdülési utalványokkal vakációs csomagokat Románia lakossága. Ez a szám háromszor nagyobb, mint 2015-ben – nyilatkozta Adrian Voican, a Romániai Utazási Irodák Szövetségének (ANAT) alelnöke. Kovászna megyében erre valamiért nem haraptak rá a munka­adók, Háromszék lefelé kerekíti a statisztikát.

– Számomra felfoghatatlan, hogy amikor csaknem minden vállalkozó arra panaszkodik, hogy a magas adóterhek miatt nem képes megfelelő fizetést biztosítani (amiben egyébként igaza van), akkor miért nem ad az alkalmazottaknak vakációs csekket – értetlenkedik Herman Rosner, az ANAT vezetőségi tagja.
A vakációs csekkek egyik „kitalálója” és lobbistája azt mondja: az utalványokat az év néhány hónapjában akár az ételjegyek helyett is lehetne adni, adóvonzata pontosan ugyanannyi, mint az ebédjegyeknek. Ebben nem „csak” az a logika, hogy a jó munkaerőnek nem csak ennie kell, hanem jól kell éreznie magát, összetartó, egészséges család kell álljon mögötte.
– Óriási sikere van egy brassói, német tulajdonú cégnél annak a kiállításnak, amelyet azokon a kirándulásokon, üdüléseken készített fotókból válogattak az alkalmazottak, amelyekre a vakációs csekkek segítségével elmentek. Nem csak ennie kell az embernek, hanem lazítani, feltöltődni, pihenni, a családdal lenni – magyarázza a szakember.
Rosner azt állítja, a hazai ipar fejlődéséhez, a munkahelyek számának növeléséhez, a gazdaság fellendüléséhez is hozzájárulhatnak a vakációs csekkek.
– Meg lehet nézni, ha odaáll egy rövid időre valamelyik nagyáruház pénztárához, hogy mit vásárolnak az emberek az ebédjegyre: legalább 80 százalékban külföldi terméket, importélelmet. A vakációs jegynek minden banija romániai vállalkozót segítene, aki itt adózik és itteni embereknek ad munkát – mutatott rá a közgazdász.
Hozzáteszi: félrevezető az a statisztikai adat, amely szerint az ország hazai össztermékének csak két százalékát teszi ki a turizmus. Szerinte valóban szégyenletesen keveset hoz, de nem ennyit, hiszen ezek csak a közvetlen bevételek, amelyekbe nincs beleszámítva az a multiplikatív hatás, amit a turisztikai szolgáltatások hoznak.
– Semmit sem kell feltalálni, csak átvenni a jó gyakorlatot. A magyarországi belföldi turizmus 32 százalékát az Erzsébet-jegyek hozzák. Így lehet állandó a forgalom, ez lehetővé teszi a profi személyzet fenntartását, amire már jól fizető nemzetközi forgalmat lehet építeni – érvel Rosner.
2016-ban 1,1 millió üdülési utalványt bocsájtottak ki Romániában. A kormány azt ígérte, hogy idéntől az állami alkalmazottak is kaphatnak hat darab, egyenként a minimálbér összegének megfelelő, 1450 lejes üdülési utalványt (ettől éppen most táncolnak vissza – úgy tűnik, hogy egyetlen utalványt adnak majd).
Az üdülési utalványokat 2009-ben vezették be Romániában, azonban a gazdasági válság miatt egy év után felfüggesztették a közalkalmazotti szférában. Azóta nem oldották fel ezt az intézkedést. <