Visszaszorítható a műanyaghasználat

– Szakemberként hogy látja, nehéz lesz-e gyakorlatba ültetni az új rendelkezéseket?

– Gyakorlatba ültetni az első időszakban nehéz lesz, de végre egy igazán hasznos rendeletet fogadtak el. A koronavírus-járványnak betudhatóan az egyszer használatos műanyag termékek száma megnövekedett, fellendült a házhoz szállítás, így jóval több hulladék is keletkezett, hiszen minden, amit rendeltünk, csomagolásban jött.

– Eddigi tapasztalatai alapján – mivel sokat dolgozik ezen a területen környékbeliekkel – mire számít, milyen fogadtatásban lesz része a lakosság részéről a jogszabálynak?

– Amikor az energiatakarékos fényforrások megjelentek (pl. LED-es égők), s betiltották a hagyományos, nagy fogyasztású izzók forgalmazását, megfigyelhető volt, hogy az emberek jó pár hónapra előre bevásároltak a régi égőkből. Ez a jelenség, ha nem is nagyban, kicsiben biztosan most is jelentkezik majd.

– Mit tehet az, aki a hétköznapi háztartásában törekedne az egyszer használatos (és minden más) műanyag visszaszorítására?

– Kétségkívül a legkörnyezetbarátabb megoldás a hulladékproblémára, ha nem termelünk hulladékot. Több évtizedes tapasztalattal a hátam mögött még én is folyamatosan építem be az új szokásokat a mindennapi életembe – ahogyan hirtelen, egyik napról a másikra életmódot sem lehet váltani, ezen a területen is fontos a fokozatosság. Ugyanakkor több száz évet éltek az őseink úgy, hogy nem is tudtak a műanyag létezéséről, fémet vagy fát használtak. Az első lépés: vásároljunk egy „kanálgépet” (saját hordozható, fémből készült evőeszközkészlet), és tartsuk azt a táskában. A műanyag dobozok helyett pedig használjunk csatos vagy befőttesüveget.

– Hogyan látja Felsőháromszéket a környezetszennyezés tekintetében, melyek a legnagyobb gondok?

– Az egyik legnagyobb gondnak a vízszennyezést (sok háztartásban még mindig hiányzik a megfelelő csatornázás) és az erdőkön, legelőkön való szemetelést látom. Ugyanakkor a városokban óriási az „autótúltengés”, még mindig kevesen használnak alternatív közlekedési eszközöket, pedig a távolság az ilyen településeken belül gyakran minimális. Mindenkit arra buzdítok, tegyen lépéseket a környezettudatosság felé, hiszen a változtatások csak az elején igényelnek pici odafigyelést, aztán rutinná válnak, beépülnek az életünkbe, és végül semmi plusz megerőltetést nem kívánnak tőlünk, a természetért viszont rengeteget tehetünk vele. Azt látom, hogy bár nagyon lassan haladunk, az irány, amerre tartunk, jó.