Vesztett csata

Koalíciós válságként indult, s a helyzet még fölöttébb képlékeny, de jelen pillanatban az RMDSZ és a nemzeti-liberális párt kivételével a parlamenti pártok mindegyike bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani a Cîțu-kormány ellen. Sőt, még maga az NLP feje, Ludovic „Jó” Orban házelnök úr is sürgeti pártja kormányának végét, amikor készségesen napirendre tűzi az illetékes házbizottságban az említett indítványokat.

Ő ugyanis a pártelnökségért zajló viadal okán ugyanabban érdekelt, mind a válságot kirobbantó USR-PLUS: Cîțu úr politikai ellehetetlenítésében. Az államelnök ugyan nyugalomra intett és tárgyalóasztalhoz utasította a feleket, ám a nevezett pártok ideológiailag képzettebb szavazói körében a kormánydöntéshez felfejlődő ad-hoc szövetségek gondolatkísérlete (USR-PLUS+AUR+PSD) valószínűsíthetően már így is 8 napon túl gyógyuló bizalmi és morális veszteségeket okozott. Érthető a felindultság, hiszen néhány napja még éles, ideológiai és retorikai élet-halál harcot vívó politikai formációk varázs-ütésre borultak egymás nyakába.

A kormánybuktatás azonban nem olyan egyszerű feladvány, mint ahogyan azt az Orban-Barna-Cioloș triumvirátus elképzelte. Főleg nem, ha a jelenlegi koalíciós többségnek nincs alternatívája, márpedig a szocdemek egyértelművé tették: nem kívánnak hozzájárulni egy új parlamenti többség kialakításához, helyette az előrehozott választások kiírását részesítik előnyben. Így az elégedetlenkedő USR-sek az AUR-ral együtt inkább szavazzanak a szocdemek saját bizalmatlansági indítványára, mely nemcsak a Cîțu-kormány bukását, hanem egyben előrehozott választásokat is szorgalmaz.

Nyilvánvaló, hogy a kormány leszavazásához nélkülözhetetlen legnagyobb ellenzéki párt által szabott feltételek elfogadhatatlanok az USR-PLUS pártvezetőség számára, hiszen a népszerűségvesztés által amúgy is gyötört párt aligha bírná mobilizálni, az AUR+PSD hozzájárulással a választóurnákhoz szólítani szavazótáborát. Tehát vagy visszatáncolnak a Cîțu vezette nemzeti-liberálisokhoz, vagy beszorulva az örökös ellenzéki szerepbe – egyben forrásszűkében levő polgármestereiket cserben hagyva – kívülről keresik a kapcsolatot a végrehajtó hatalommal. Akárhogy is, fontos csatát vesztettek. 

Pozsony János Csaba