Van sapkád – nincs sapkád

Az RMDSZ-képviselő szerint korábban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos cikkelyeit, mert azokban, a per során alkalmazandó megelőző intézkedéseknek nem volt pontos határideje.

– Az összes határidő nélküli cikkelyt alkotmányellenesnek nyilvánította a bíróság. Elfogadtuk, módosítottuk a cikkelyeket. Most azt mondják, hogy alkotmányellenes, hogy vannak határidők. Ez a van sapkád, nincs sapkád játéknak tűnik – mondja Márton Árpád.

A nagy vádaskodásban „nem jön le”, hogy konkrétan mit kifogásol az ellenzék. Mert – ha már határidőről van szó – ép ésszel nehéz fenntartani a liberálisok álláspontját, akik szerint semmit nem kell változtatni, minden úgy jó, ahogyan a régi szövegben volt. Vita van például abban, hogy legalább mennyi időt kell adni az ügyvédnek, gyanúsítottnak, hogy tanulmányozzák a dossziét. A régi előírás szerint „észszerű időtartamnak” kell rendelkezésre állnia, de nem lehet tudni, hogy az mennyi, és azt mikortól számítják. Most azt próbálták beletenni, hogy észszerű időtartam, de nem kevesebb, mint hat óra (előzetes letartóztatásnál), illetve három nap (más esetekben), és ezt az időt onnantól kell számítani, hogy az ügyvéd effektív megkapta az anyagot. Az ellenzék szerint az a jó, hogy ne legyen tényleges időpont, hanem csak az ügyészség által akárhogyan értelmezhető „észszerű időtartam” (timp rezonabil) maradjon a szövegben. Végül az elfogadott változat azt mondja: az időt akkortól számítják, amikortól az ügyvéd hozzáfér a dossziéhoz, és ez legalább 4 óra, illetve 3 nap.

Szerencsétlennek tartja a képviselő, hogy Dragneára „forgatják ki” azt is, amikor a bizonyítékok megszerzése törvénytelen eszközökkel történik, hisz nem lehet az rendben, hogy titkosszolgálati közreműködéssel mindenkit akkor hallgassanak le, amikor akarnak.

Vita van akörül is, hogy aláírhat-e olyan bíró, aki nem volt ott a tárgyaláson, magyarán h

ozhat-e ítéletet egy olyan ember, aki soha még csak nem is látta a vádlottat. Az ellenzék szerint igen.
– Erre vonatkozóan konkrét döntése van az emberjogi bíróságnak. Ha bármilyen okból (betegség, nyugdíjazás, haláleset) az ügyet tárgyaló bíró nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet hirdessen, azt megindokolja és aláírja, akkor ezt más nem teheti meg helyette. Konkrétan, ha egy olyan bíró tárgyalta az ügyet, aki nem tudja befejezni, akkor a legelejétől újra kell tárgyalni mindet, mert nem ítélkezhet egy olyan ember, aki nem is ismeri, vagy jobb esetben papírról ismeri az ügyet – érvel a képviselő.