Van jövője a székelyföldi pityókának

Mivel a krumplitermés egyharmadát el tudják tárolni, aki kivár, számíthat arra, hogy később jobb árat kap, magyarázta a háromszéki agráradminisztráció vezetője. Könczei valótlannak tartja a Ziarul Financiar lapban megjelent információt: a krumplitermesztők szövetségének (LAPAR) volt elnöke, Laurențiu Baciu azt állította, hogy tavalyhoz képest idén 30 százalékkal csökkent a krumplitermés. Könczei Csaba szerint azért sem lehet országos szinten 30 százalékos a terméscsökkenés, mert a hazai krumpli fele Kovászna és Hargita megyében terem, itt a tavalyi kiemelkedő év után idén alig 8,4 százalékos terméscsökkenést jegyeztek. A tavalyi kiemelkedő év azt eredményezte, hogy idén Háromszéken ezer hektárral nőtt a pityókával beültetett terület, így 13.800 hektáron termesztették ezt a kultúrát.

A háromszéki agrárszakember szerint kedvez a székelyföldi pityókatermesztőknek, hogy európai uniós szinten a sokéves átlag alatt maradt a termésmennyiség, így a hazai krumplinak nem kell versenyeznie az import pityókával. Azért is tudott stabil ár kialakulni, mert a nagygazdák részben áttértek az ipari krumpli termesztésre, amit ugyan olcsóbban, de biztosan felvásárolnak a chips-gyárak, az étkezési krumpli piacán pedig helyet kaptak a kisebb termelők is. Bár az európai krumpli-nagyhatalmakkal nem tudnak versenyezni, de eredmény, hogy a székely pityóka fedezi az ország szükségletének nagy részét.

A versenyképesség növeléséhez fejlesztésekre van szükség: öntözött területekre és tárolókapacitás növelésére, mondta Könczei Csaba, aki szerint ez a folyamat már elindult, a nagytermelők szövetkeznek, és a kisgazdákat is bevonják ebbe a körbe. A korábbi 10 százalékról pályázatok révén eljutottak 30 százalékos tárolási kapacitásra, de hosszú távú cél, hogy a termés kétharmadát lehessen tárolni. Jelenleg – februárig, márciusig – majd minden üzletlánc polcain megtalálható a háromszéki pityóka, de a következő termésig ismét import krumplival töltik fel az üzleteket.

„A krumpli a gazdagok kultúrája, és a szegények eledele”, idézte fel a régi bölcsességet Bartha János. A háromszéki nagygazda emlékeztet: nincs olyan család, ahol 1-2 naponta ne kerülne asztalra pityókából készült étel. Akkor van jövője a krumplitermesztésnek, ha szakszerűen művelik, és hektáronként legalább harminc tonnát begyűjtenek. Az agrármérnök szerint hiába ültetnek jó minőségű vetőmagot és használnak jó műtrágyát, ha kispórolják a szükséges kezeléseket, és a ragya elviszi a termést. Számítások szerint egy hektár krumpliföld 15-20 ezer lejes befektetést igényel, de szakszerű gazdálkodással 40 tonna is megterem, egy lejes kilogrammonkénti árral pedig ez 20 ezer lej nyereséget jelent. Ezt a befektetést azonban nem minden gazda tudja megengedni magának, viszont aki belevág, annak tudnia kell, hogy befektetés nélkül nem várhat eredményt, mondta Bartha János.