Valóság és képzelet

Egykori, még mindig tevékeny tanára bemutatására László Zsuzsa színművész vállalkozott. Ennek során egy kedvesen szigorú, elegánsan következetes, fejlett pedagógiai érzékkel és hivatástudattal bíró, jó modorú oktató szellemi portréja rajzolódott ki a hallgatóság előtt. A házigazda szerepét betöltő Tulit Éva színművész tapasztalatalapú megközelítésnek nevezte a könyvbe foglaltakat, a szerző pedig elárulta, műfajilag a fantasy kategóriába tartozik ugyan, azonban valós, a környezetében lezajlott események sarkallták a regény megírására.

Erre, amint azt a bevezetőben meg is jegyzi, a földi létből 2016-ban eltávozott felesége is bátorította, mondván: „akinek egyszer megadatott, hogy érthetetlen, titokzatos és megfejthetetlen élmények részese légyen, annak kötelessége embertársai elé tárni azokat. Ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy végtelen sokaságú rejtélyt, titkot rejtegető világunkban egy újabb lehetőségre irányítsuk a figyelmet.”

Az író időrendi sorrendben sorolta fel azokat a különös és éppen ezért a naplójába bejegyzett eseményeket, amelyeknek élete során nemcsak tanúja, hanem résztvevője is volt a feleségével együtt. Így többek között tudomást szerezhettünk a diáktársaival együtt Kolozsvár fölött látott narancsszínű gömbről vagy a Marosvásárhelyen a semmiből hirtelen kiváló, majd néhány méter megtétele után eltűnő alakokról. A város főtere fölött lebegő, és onnan lassan távolodó fényforrásról, valamint az áramszünet ellenére váratlanul bekapcsoló televízió képernyőjén megjelenő furcsa adásról, illetve annak a feleségére gyakorolt hatásáról. A lakásuk különböző pontjain megjelenő fekete és fehér koncentrikus körökről, és a felesége testén keletkezett, mértani pontosságú pályát leíró csíkról. A regény mindezek fantáziadús továbbgondolása. Az ekképpen kikerekedő történet és szereplői pedig az író szerint teljes mértékben a képzelet szülöttei.

Tulit Éva kérdéseire adott válaszaiban ugyanakkor Kovács Levente azt is kifejtette, hogy meggyőződése szerint az emberiség még korántsem merítette ki fejlődésének a lehetőségeit. Sőt, talán egy olyan fordulat előtt áll, amely gyökeresen megváltoztatja az önmagáról alkotott képét, azt viszont nem tudjuk, hogy milyen irányba és mi felé haladunk. Az általunk nem érzékelhető dimenziókban ugyanakkor létezhetnek a miénktől eltérő világok