
A Tusnádon zajló Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdag kínálatából mi szerdán a Bándi Nándor és Éger György szerkesztésében, Magyarok Romániában 1990–2015 cím alatt 2017-ben megjelent kötettel való ismerkedést választottuk. Bemutatására Bodó Barna egyetemi tanár (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) vállalkozott a Janus Pannonius Irodalmi Kávéházban.
2018. július 27., 00:012018. július 27., 00:01
A Tusnádon zajló Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdag kínálatából mi szerdán a Bándi Nándor és Éger György szerkesztésében, Magyarok Romániában 1990–2015 cím alatt 2017-ben megjelent kötettel való ismerkedést választottuk. Bemutatására Bodó Barna egyetemi tanár (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) vállalkozott a Janus Pannonius Irodalmi Kávéházban.
A romániai magyarok helyzetét történelmi, szociológiai, nyelvi, jogi, oktatásügyi és egyházi vonatkozásban áttekintő és elemző tanulmányokból összeálló könyv olvastán az erdélyi magyarság önképére és társadalmi esélyeire vonatkozó következtetések is levonhatók, azonban vannak hiányosságai is.
A kiadványban elsőként Bárdi Nándor történész foglalja össze a romániai magyarság politikájának lényegét 1918 és 1989 között, majd Kiss Tamás demográfus és politológus bemutatja a társadalmi és demográfiai folyamatokat, Horváth István szociológus a nyelvismeretről, nyelvi jogokról és nyelvhasználatról értekezik, Fábián Gyula jogász, egyetemi tanár pedig a ránk vonatkozó jogi keretet ismerteti. A továbbiakban Kiss Tamás és Toró T. Tibor szociológus, valamint Székely István Gergő politológus az erdélyi magyarság Románián belül elfoglalt helyét próbálja meghatározni, Papp Z. Attila és Márton János szociológus az oktatás, míg Kiss Dénes szociológus az egyházak és vallási élet helyzetét tárja az olvasó elé. Végezetül a nyilvánosságról és médiafogyasztásról olvashatunk Magyari Tivadar szociológus és szintén Kiss Tamás tollából.
Bodó Barna szerint a könyv által feszegetett legfontosabb kérdés, hogy miként határozzuk meg az erdélyi magyarságot, ha úgy tetszik, magyar társadalmat. Kisebbség, politikai közösség vagy diaszpóra? A válasz pedig nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik. Egy nemzet ugyanis egységes intézményrendszerrel rendelkezik, az erdélyi magyar nemzetrész esetében viszont ez nem lehetséges, mert tulajdonképpen három léthelyzetben éli az életét. Tömbben, ahol túlnyomó többségéből adódóan még az állami intézmények is őt szolgálják. Marosvásárhelytől Nagyváradig azonban már front húzódik, így nyomás alatt kell helytállnia. A magyarságnak ugyanis számbeli kisebbségbe szorulása ellenére is van még kellő ereje a helyi közéletbe való beleszóláshoz és érdekei érvényesítéséhez, vagyis a politika aktív tényezője maradt. A harmadik és egyben az utolsó az a szórvány, amelyben saját erőforrásaiból képtelen az önazonosságát meg- és fenntartani, ezért külső segítség nélkül egy bizonyos időn belül óhatatlanul felszámolódik.
Mindebből kitűnik, hogy az erdélyi magyarok gondjai az általuk elfoglalt élettér függvényében változnak, ami helyenként más-más megközelítést és megoldást követel. Erre azonban ez a kötet, sajnos, sem tesz kísérletet, pedig a mindennapok gyakorlata is azt mutatja, hogy égető szükség lenne rá. Az uniós mintára átgyúrt, és 2011-ben érvénybe lépett oktatási törvény például csak Temesváron hat magyar iskola megszüntetését okozta, amikor az intézményi finanszírozás helyett bevezették a fejkvótát. A megmaradásunk biztosítása tehát nem általános, hanem helyzetekre szabott stratégiák kidolgozását követeli.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!