Új kihívások a többnyelvűség terén

Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke megnyitójában elmondta, az értekezlet két fő problémára fókuszál: hogyan alkalmazzák a többnyelvűséget Romániában és más országokban, és miben tudják segíteni az európai intézmények, különböző dokumentumok, keret­egyezmények a többnyelvűség alkalmazását.

Papné Farkas Klára, a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájának (HUNINEU) képviselője elmondta: a sokszínűség Európa gazdagsága, huszonnégy hivatalos nyelvet tartanak számon, és ötvenmillió állampolgár beszél valamilyen kisebbségi vagy regionális nyelvet. Ennek ellenére a nemzetközi jogban vitatott a nyelvi jogok alapvető emberi jogként való elismerése, kommunikációs jogként viszont nem akadályozza meg az asszimilációs politikát, gyakran belügyként kezelik.
Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje szerint két problémát kell megvizsgálni: milyen a többnyelvűség ma Európában, és milyen lehetőség van a jogalkotásra. Emlékeztetett: az Európai Bizottság kitűzött célja, hogy minden uniós állampolgár legalább három nyelvet beszéljen: anyanyelvét, egy regionális nyelvet és egy idegen nyelvet. Megállapította azt is: a soknyelvűség sokba kerül. Hozzátette: míg Brüsszelben alig tucatnyi kisebbségvédelemmel foglalkozó politikus van, Brexit-szakértővel „stadiont lehetne megtölteni”.
– Van ellenszél bőven, a nemzetállamok látszólag ellenünk dolgoznak, de hosszú távon maguk ellen. Amíg általánosságban beszélünk, minden rendben van, de amikor konkrét igényeinkről van szó, őskonzervatívnak bélyegeznek, és még nekünk kell védekeznünk, hogy a jogainkat kérjük – mutatott rá Vincze.

Magyar Anna, a Csongrád megyei Önkormányzat és az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának alelnöke úgy fogalmazott: építenünk kell egymásra, összefogásra van szükség.

– A cél, hogy az emberek otthon érezzék magukat helyben, ne érezzék a megszorítást, hogy kisebbségben élnek. Ezt a célt lépésről lépésre kell megvalósítani – mondta az alelnök.
Kifejtette: sokaknak érdekükben áll „felhígítani” a kisebbség fogalmát, és egybemosni az őshonos kisebbségeket a most érkezett migránsokkal, a szexuális kisebbséggel, a fogyatékkal élőkkel és más kisebbségekkel. Meglátása szerint nem tartható az a kifogás, hogy nincs mindenütt tolmács, hisz ezt a mai technikával „akár 500 kilométerről is biztosítani lehet”.

A Kovászna Megye Tanácsa, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) által szervezett konferencia többi előadására visszatérünk. <<